A nemzetközi feszültségek ellenére a magyar–orosz párbeszéd sajátos, pragmatikus jellege továbbra is fennmaradt. A moszkvai tárgyalások kibővített körben zajlottak: az orosz fél részéről Szergej Lavrov, Alekszandr Novak és Jurij Usakov, a magyar részről pedig Szijjártó Péter, Lázár János és Bíró Marcell vettek részt. A tárgyaláson az energiakérdések és a háború lezárásának lehetőségei kapták a főBővebben: „Putyin–Orbán találkozó: a kétoldalú kapcsolat hangsúlyai”
Kategória tár:A hét gyorselemzése
A Sanghaji Együttműködési Szervezet moszkvai kormányfői találkozójának legfontosabb üzenetei
2025. november 18-án Moszkvában került sor a Sanghaji Együttműködési Szervezet Kormányfői Tanácsának soros ülésére, amelyet a Kremlben megrendezett találkozó zárt le, ezen személyesen vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Az ülést követően a résztvevők megerősítették a korábban megfogalmazott célkitűzést, miszerint tovább kell erősíteni a szervezet tekintélyét és befolyását. A moszkvai ülés egyben lezárta OroszországBővebben: „A Sanghaji Együttműködési Szervezet moszkvai kormányfői találkozójának legfontosabb üzenetei”
Indonézia és Ausztrália „fordulópontot jelentő” védelmi szerződést készül aláírni
Ausztrália és Indonézia egy új védelmi szerződésben állapodott meg, amely érdemben bővíti biztonsági együttműködésüket, és tartós konzultációs mechanizmust hoz létre a közös fenyegetések kezelésére. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök és Prabowo Subianto indonéz elnök – Prabowo első ausztráliai állami látogatásának keretében – Sydney-ben közösen jelentette be, hogy lezárták a szerződés tartalmi tárgyalásait. A tervezett dokumentum azBővebben: „Indonézia és Ausztrália „fordulópontot jelentő” védelmi szerződést készül aláírni”
Az eurázsiai sajtó reakciója Orbán Viktor miniszterelnökwashingtoni útjára
A 2025. november 7-én Washingtonban sor került Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök munkatalálkozójára, amelyet egy hivatalos ebéd keretében tartottak a Fehér Ház Kabinettermében. A találkozóra Trump hivatalos meghívására került sor, és napirendjén többek között energetikai kérdések, kétoldalú gazdasági kapcsolatok, valamint nemzetközi biztonságpolitikai ügyek szerepeltek. Az esemény időzítése és tárgyalási fókusza különösBővebben: „Az eurázsiai sajtó reakciója Orbán Viktor miniszterelnökwashingtoni útjára”
Az ASEAN-módszer diadala és dilemmái a 47. ASEAN-csúcstalálkozón
Donald Trump amerikai elnök a 47. ASEAN-csúcstalálkozó zárásán Kuala Lumpurban így fordult Délkelet-Ázsia állam- és kormányfőihez: „Önök kivételes vezetők… minden, amihez hozzáérnek, arannyá válik.” Bár Trump hajlamos a túlfűtött jelzőkre és a végletekben való fogalmazásra, szavai mégis azt tükrözték, hogy kifejezetten élvezte második elnöki ciklusának első ázsiai állomását. A csúcstalálkozó légköre fesztelen volt: a vezetőkBővebben: „Az ASEAN-módszer diadala és dilemmái a 47. ASEAN-csúcstalálkozón”
A Budapestre tervezett Trump-Putyin találkozó megjelenése az eurázsiai médiában
A Donald Trump és Vlagyimir Putyin között Budapestre tervezett csúcstalálkozó bejelentése, majd elhalasztása nemcsak geopolitikai jelentőséggel bírt, hanem figyelemre méltó visszhangot váltott ki a globális médiában is. Az esemény körül kialakuló nemzetközi diskurzus egyfajta tükörképe annak, hogyan értelmezik a világ különböző régiói az Egyesült Államok, Oroszország és egy EU/NATO-tagállam, Magyarország között lehetséges új típusú diplomáciaiBővebben: „A Budapestre tervezett Trump-Putyin találkozó megjelenése az eurázsiai médiában”
A Sarm el-Sejk-i békecsúcstalálkozó eredményei és a további előrelépés kihívásai
A Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által szeptember 29-én közösen bejelentett és október 13-án az Egyesült Államok, Egyiptom, Törökország és Katar vezetői részéről az egyiptomi Sarm el-Sejkben aláírt béketerv nagy diplomáciai sikernek tekinthető. Ezt megelőzően, közvetítők erőfeszítéseinek köszönhetően a Hamász is elfogadta a megállapodást. Ez utóbbi szervezet nem kapott meghívást azBővebben: „A Sarm el-Sejk-i békecsúcstalálkozó eredményei és a további előrelépés kihívásai”
Azerbajdzsán veszi át a TÁSZ soros elnökségét. A gebelei csúcstalálkozó tanulságai
A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) október 7-én, az azerbajdzsáni Gebelében tartott csúcstalálkozója fontos lépést jelentett a türk világ politikai, gazdasági és kulturális konszolidációjának erősítésében. A rendezvényen Azerbajdzsán, Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Magyarország és az Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetői vettek részt. A tárgyalások középpontjában a regionális biztonság, az integráció, valamint a stratégiai közlekedési és energetikaiBővebben: „Azerbajdzsán veszi át a TÁSZ soros elnökségét. A gebelei csúcstalálkozó tanulságai”
„Hát akkor menjenek, és próbáljanak meg leszámolni ezzel a papírtigrissel” – Putyin a Valdaj Klub fórumán
A Valdaj Klub fórumán elhangzott Putyin-beszéd idén is Oroszország geopolitikai önértelmezésének meghatározását tükrözte. Az orosz elnök megerősítette: a világ többpólusúvá vált, az egypólusú nyugati korszak pedig lezárult. Beszédében a multipolaritást a nemzetközi együttműködés új alapjaként, a szuverenitás és a civilizációs sokszínűség tiszteletének kereteként írta le. A háború, a szankciók és az orosz–amerikai viszony kapcsán PutyinBővebben: „„Hát akkor menjenek, és próbáljanak meg leszámolni ezzel a papírtigrissel” – Putyin a Valdaj Klub fórumán”
Az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakán a palesztin kérdésglobális prioritássá emelkedett
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 80. ülésszaka, amely 2025. szeptember 22-30. között New Yorkban ülésezik, rendkívüli diplomáciai fordulatot hozott. Ami évtizedekig a globális viták peremén húzódó megoldatlan kérdés volt – a Palesztin Állam elismerése és a kétállami megoldás jövője –, most a nemzetközi napirend középpontjába került. Ezt az ülésszakot nemcsak az Ukrajnában zajló háborúk ésBővebben: „Az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakán a palesztin kérdésglobális prioritássá emelkedett”