Megalakult az ország első Eurázsiával foglalkozó kutatóközpontja – Ázsia és az új világrend kialakulása

Forrás: Közgazdász Online

Összefogás, kulturális sokszínűség, új világrend – többek között ezeket vizsgálja majd a Corvinuson létrejött új kutatóközpont. A kerekasztal-beszélgetések, tanulmánykötetek és programsorozatok mellett ösztöndíjak is várják a hallgatókat, ezekről Horváth Leventével, az Eurázsia kutatóközpont igazgatójával beszélgettünk.

Ha Eurázsiára gondolunk, akkor egy végeláthatatlan, kulturálisan és politikailag is heterogén terület jut először eszünkbe. A távolinak tűnő ázsiai országok sokakban bizonytalanságot keltenek, hiszen más szokások, más nyelvek, más kormányzati formák vannak jelen, melyekről kevesebb információ jut el hazánkba. Magyarország első, kifejezetten Eurázsiával foglalkozó kutatóközpontja programokkal, tanulmányokkal, tudományos folyóirattal és podcasttel indul el a Corvinuson.

“Ázsia nemcsak a félelmetes diktatúrákról, a kommunizmusról szól, hanem rengeteg lehetőséget rejt magában. Az egyik legfőbb célunk, hogy megmutassuk az embereknek Ázsia pozitív oldalát, megcáfoljuk a köztudatban élő negatív sztereotípiákat, mert csak így érthetjük meg az ázsiai folyamatokat, a gazdasági fejlődést és a kulturális különbségeket” – mondja Horváth Levente, a kutatóközpont igazgatója.

A világ legnépesebb és leggyorsabban fejlődő régiójának megismerése és tanulmányozása nemcsak a tudományos életben fontos, hanem a mindennapi életre is hatással lehet, hiszen az importtermékek és az életünket érő hatások jelentős része Ázsiából származik – innen indult az egyik legnagyobb az Alibaba online webáruház, a fiatalok körében népszerű TikTok nevű alkalmazás (amelyről ebben a cikkben írtunk részletesebben), vagy éppen a legkülönfélébb kulináris újdonságok. 

A központ tudományos kutatásokat és hétköznapi kiadványokat is publikál majd, melyekkel jobban megismertethetik a térséget. “A 21. század elején egyre több vezető kutató és politikus hangsúlyozza, hogy egy új, multipoláris világrend van kialakulóban – az Eurázsia korszak -, amelyben nemcsak egy ország fogja vezetni a világot, hanem akár egy egész térség. Erre nagy hatással lehet Kína, Oroszország és Ázsia több régiója is, melyek az elmúlt évtizedekben soha nem látott fejlődésen mentek keresztül” – mondja Horváth Levente.

Oktatás és lehetőség a hallgatóknak

Ázsia  oktatási jelentőségét mutatja, hogy a QS World University Rankings rangsorában az első ötven között már tizenöt ázsiai egyetem szerepel. “A kutatóközpont fontos célja, hogy minél több kapcsolatot építsen a felsőoktatásban is, ami később közös konferenciákat, tanulmányutakat és ösztöndíjakat is lehetővé tehet alapszakos, mesterszakos és doktori képzésen”  – mondja Horváth Levente. A kutatóközpont nemzetközi kutatói hálózatokban is részt vesz. A hallgatók ezzel a szakdolgozathoz vagy TDK-tanulmányokhoz is segítséget kaphatnak.

“Habár a központ a Corvinus Egyetemen alakul meg, a programok és a lehetőségek minden, magyar felsőoktatásban résztvevő tanuló számára elérhetőek lesznek, illetve az itthoni Ázsiával foglalkozó szervezetekkel is együtt szeretnénk majd működni” – mondja Horváth Levente. 

Rendszeres programok és tanulmányok Ázsiáról

Havonta rendezik meg az Eurázsia-kerekasztalt, ahol kutatók, egyetemi oktatók és a témában jártas szakemberek tartanak előadást. Az első előadás Kína szerepét mutatta be a 21. századi Eurázsiában, de lesznek interaktív előadások Oroszországgal, Japánnal, Közép-Ázsiával és Délkelet-Ázsiával kapcsolatban is. Az online események minden érdeklődő számára nyitottak regisztráció után.

A kutatóközpont negyedévente megjelenő tanulmánykötetet is kiad Eurasia Review címmel. “A tanulmánykötettel is azt hangsúlyozzuk, hogy habár vannak Ázsiával kapcsolatos kutatások Magyarországon, nincs ennek egy összefogó szervezete, ami egyesítené és érthetően kommunikálná a kutatások eredményeit” – mondja Horváth Levente. A Corvinus Egyetem honlapján lehet tanulmányokat beküldeni, amit szerzői díjjal is honorál a kutatóközpont. Az első általános témájú kötet Eurázsia felemelkedésére koncentrál, így a geopolitikától kezdve az infrastruktúrán át az oktatásig sokféle témában küldhetnek be saját anyagot a kutatók.

“Szeretnénk emellett rövid, olvasmányos, érthető cikkeket is publikálni, amelyeket népszerű online platformokon jelenítenénk meg, hogy ezzel is kedvet kapjon a olvasóközönség a régió megismerésére” – hangsúlyozza Horváth Levente. Ilyen cikk például a Világgazdaság oldalán megjelent Eurázsia felemelkedése: valós növekedési potenciál Európa számára című rövid, tájékoztató cikk. 

A következő kerekasztal-beszélgetés március végén várható, addig pedig íme néhány könyv, amit érdemes elolvasnod, ha érdeklődsz Eurázsia rendkívül színes kultúrája iránt:

Az Eurázsia kutatóközpontot jelenleg a Facebookon tudod elérni, ahol minden információt megtalálsz róla. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: