Szerző: Zoltai Alexandra
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2020-ban az EU Kínába irányuló exportja és behozatala megduplázódott, és Kína először váltotta az Egyesült Államokat, mint az EU legnagyobb kereskedelmi partnere. Szakértők szerint a Kína–EU földrajzi jelzések megállapodás aláírása és a Kína–EU beruházási megállapodásról szóló tárgyalások lezárása új gazdasági növekedési pontokat teremt majd mindkét fél számára a gazdasági és kereskedelmi együttműködések elmélyítéséhez.
Az Eurostat február 25-én kiadott jelentése szerint 2020-ban Kína lett az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, ezzel megelőzve az évek óta első helyen álló Egyesült Államokat.[i] Kína és az EU között folytatott árukereskedelem mintegy 586 milliárd euró volt, ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok és az EU közötti áruforgalom körülbelül 555 milliárd eurót tett ki., az Egyesült Királyság a Brexitet követően pedig a harmadik helyen végzett 445 milliárd euróval.
2020-ban az EU 202,5 milliárd euró árut exportált (járműmotorok, gyógyszerek, repülőgépek és azokhoz alkatrészek)[ii] Kínába, ami 2,2%-os éves növekedést jelent; a Kínából érkező behozatal (telekommunikációs eszközök, háztartási eszközök, divatáru)[iii] pedig 383,5 milliárd euró volt, ami 5,6%-os növekedés a 2019-es adatokhoz képest.[iv] 2020-ban Európa és az Egyesült Államok közötti kereskedelem mindkét irányban csökkent: tavaly az EU 20,2 milliárd eurót importált az Egyesült Államokból, ami 13,2%-os csökkenést jelent az előző évhez képest; az Egyesült Államokba irányuló export pedig 353 milliárd euró volt, azaz 8,2%-os csökkenést produkált. Az ok részben annak tudható be, hogy az Egyesült Államok legutóbbi kormánya bizonyos uniós termékekre kiegészítő tarifákat vetett ki, az EU pedig ezt követően szintén vámok kivetésével válaszolt egyes amerikai termékeket sújtva.
Az elmúlt évtizedekben Kína és az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai folyamatosan fejlődtek. 2019-ben az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere volt már 16. éve, Kína pedig az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere 15 egymást követő évben. Az EU tíz legnagyobb árupiaci partnere között Kína az egyetlen, amely a kétirányú kereskedelemben növekedést tudott elérni 2020-ban. Kína első helyre kerülését az is elősegítette, hogy az EU-s országok nagy keresletet mutattak a járványellenes eszközök és elektronikai termékek iránt, ami pedig ösztönözte a kínai termékek Európába irányuló exportját. Továbbá Kína gyorsan ellenőrzése alá tudta vonni a járvány terjedését, így újra tudta indítani a munkát és a termelést, ösztönözte a belföldi fogyasztás fellendülését, és értékes piacot tudott biztosítani az európai márkáknak, gépjárművek és más árucikkek számára. Például 2020-ban az Audi eladásai Kínában elérték a majdnem 727 000-et, ami először haladta meg a 700 000-es határt és 5,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.[v] 2020-ban összesen 12 406 tehervonat közlekedett Kína-Európa viszonylatban, ami 50%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és ezzel először törték át a 10 000 vonatos határt.[vi]
Az, hogy Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnerévé tudott válni természetesen szorosan összefügg a Kína és az EU közös politikai erőfeszítéseivel. Kína 2020-ban számos intézkedést fogadott el a külkereskedelem stabilizálása érdekében – folyamatosan optimalizálta üzleti környezetét, tovább csökkentette a vállalati költségeket, biztosította az ellátási lánc zavartalan működését, valamint stabilizálta a nemzetközi piaci részesedést és több gazdasági és kereskedelmi megállapodás is született. 2020 végén Kína és az EU hivatalosan is aláírta a Kína–EU földrajzi árujelzésekről szóló együttműködést, amely 2021. március 1-jén hatályba is lépett. A megállapodás melléklete összesen 275 földrajzi árujelzéssel ellátott terméket tartalmaz mindkét oldalról: alkohol, tea, mezőgazdasági termékek, élelmiszerek stb. Szakértők úgy vélik, hogy a megállapodás több befektetési lehetőséget teremt a kínai és az európai vállalatok számára, valamint tovább növeli a gazdasági és kereskedelmi cseréket Kína és Európa között.[vii] Majd 2020 december 30-án aláírásra került az EU és Kína közötti kereskedelmi és befektetési megállapodás (EU-China Comprehensive Agreement on Investment – CAI), amely ugyan még nem lépett hatályba mégis rendkívül nagy előrelépést jelent a kereskedelmi kapcsolatokban. Az elmúlt 20 év során az EU-ból Kínába áramló összesített közvetlen külföldi befektetések (FDI) több mint 140 milliárd eurót értek el. Az EU-ba irányuló kínai közvetlen külföldi tőkebefektetések esetében ez az arány csaknem 120 milliárd euró. 2019-ben országok szintjén a legtöbb kínai FDI az Egyesült Királyságba, Németországba és Franciaországba áramlott, régiós szinten pedig több mint a fele Észak-Európába érkezett.[viii] Az EU közvetlen külföldi tőkebefektetései Kínában továbbra is viszonylag szerények a kínai gazdaság méretét és lehetőségeit tekintve, amin a várakozások szerint a mostani megállapodás segíthet. A CAI biztosítani fogja, hogy az uniós befektetők jobb hozzáférését kapjanak a gyorsan növekvő 1,4 milliárdos fogyasztói piachoz, valamint jobb versenyfeltételeket is jelent majd. Ez fontos a globális versenyképesség és az uniós ipar jövőbeni növekedésének szempontjából is.[ix] A Kínai Európai Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése azt mutatja, az uniós vállalatok több mint 60%-a jelezte, hogy hajlandóak növelni a beruházásaikat Kínában.[x]
[i] Eurostat. 2021. Euro area international trade in goods surplus €29.2 bn. https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/december/tradoc_151969.pdf
[ii] „China-EU – international trade in goods statistics.” 2019. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/China-EU_-_international_trade_in_goods_statistics#EU-China_trade_by_type_of_goods
[iii] Uo.
[iv] Eurostat. 2021. Euro area international trade in goods surplus €29.2 bn. https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/december/tradoc_151969.pdf
[v] „Audi sales in China hit new high in 2020.” 2021. Xinhua, 2021. január 11. https://www.chinadaily.com.cn/a/202101/11/WS5ffbea23a31024ad0baa1c63.html
[vi] „China-Europe freight trains hit record high in 2020.” 2021. Xinhua, 2021. január 11. http://www.xinhuanet.com/english/2021-01/11/c_139657902.htm?fbclid=IwAR3fS2qRtbjCVN84KYBi4ysAF4oV
YDEfjLAfV_zugsOJ50G4jKiCsAxB0R0
[vii] Az Európai Unió hivatalos lapja. 2020. Az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2020:408I:FULL&from=HU
[viii] Kratz, Agatha (et al.). 2020. Chinese FDI in Europe: 2019 Update. Merics, 2020. április 8. https://merics.org/en/report/chinese-fdi-europe-2019-update
[ix] „Key elements of the EU-China Comprehensive Agreement on Investment.” 2020. European Commission, 2020. december 30. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_2542
[x] Business Confidence Survey 2020: Navigating In The Dark. 2020. EU Chamber of Commerce in China. http://europeanchamber.com.cn/en/publications-business-confidence-survey