Hírszemle 15. hét

Az Eurázsia Központ 15. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

A 15. hét eseményeinek rövid összefoglalása

Az Amerikai Egyesült Államok a héten folytatta agresszív külpolitikáját Ázsia nyugati és keleti frontján is: Joe Biden amerikai elnök április 13-ra telefonos egyeztetést kezdeményezett Putyin orosz elnökkel, amelynek keretében megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel. Azonban a javaslat után két nappal Washington pénzügyi szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen, továbbá kiutasított az országból tíz orosz diplomatát kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra hivatkozva. Oroszország a kölcsönösség elvét szem előtt tartva válaszszankciókat léptetett életbe és kiutasított 10 amerikai diplomatát.

Az ukrán-orosz határon továbbra is feszült a hangulat. Míg Merkel felszólította Putyint, hogy állítsa le a térségben az orosz csapatösszevonásokat, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen lemondta az augusztusi, Ukrajna függetlenségének 30. évfordulójára szóló meghívását, ugyanakkor az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kifejezte az EU határozott kiállását Ukrajna szuveneritása és területi egysége mellett. Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint a NATO-országok szándékosan keltik a feszültséget és változtatják puskaporos hordóvá Ukrajnát. Az USA vissza is vonta azon terveit, hogy két hadihajót irányít a Fekete-tengerre, ugyanakkor további 500 katonát fognak küldeni Németországba, a jelenleg ott állomásozó 36000 fős haderő megerősítésére.

Április 16-án, pénteken Joe Biden amerikai elnök Washingtonban fogadta az első külföldi kormányfőt beiktatása óta, aki nem más volt, mint a japán miniszterelnök Szuga Josihide. A tárgyalást követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a kelet-ázsiai régió biztonságát és békéjét hangsúlyozták olyan kijelentések mellett, hogy az Egyesült Államok habozás nélkül teljesíti vállalt kötelezettségét Japán védelmével kapcsolatban, igénybe véve szükség esetén akár a nukleáris képességeit is.

Április 12-én a japán kormány jóváhagyta, hogy a 10 évvel ezelőtt a legsúlyosabb fokozatba besorolt katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű 1 millió tonna radióaktívan szennyezett vizét az óceánba engedik. Kína, Oroszország, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és a régió többi országai ellenzik a japánok terveit, ugyanis az hosszútávon komoly problémákat okozhat a környező tengerek élővilágában.

Az ügy érdekessége, hogy április 12-13-án Blinken amerikai külügyminiszter Twitter üzenetben köszönte meg Japán átlátható intézkedéseit és az USA támogatásáról biztosította Japánt a radióaktív vizek óceánba való öntését illetően, viszont március 3-án az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerfelügyelet figyelmeztetést adott ki japán termékek importjára vonatkozóan (hal, rizs, gyümölcsök stb.). Ráadásként április 14-én – két nappal a radióaktív vizek óceánba öntéséről szóló japán kormánydöntést követően – a Bloomberg New Energy Finance Summit keretében a japán környezetvédelmi miniszter, Shinjiro Koizumi sürgette a kínai kormányt, hogy mihamarabb csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, mert azok kihatnak a japán emberek egészségére, John Kerry amerikai klímavédelmi különmegbízott pedig Sanghajban egyeztetett a kínai klímavédelmi főtárgyalóval a klímaváltozással kapcsolatos együttműködés előmozdításáról.

Az Európai Unió nem nyilatkozott a környezetkárosító japán tervekről, de a nyugati média sem igen foglalkozott az üggyel. Vajon mi történt volna, ha Kína vagy Oroszország tervez a japán kormányhoz hasonló intézkedést?

Az EU-ban a fő téma a török kanapé-ügy botrány folytatása, a már említett ukrán-orosz határon kialakuló konfliktus és a Kínát a hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt elítélő nyilatkozat volt. Az utóbbi kapcsán Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter vétózta meg az uniós állásfoglalást.

Míg az EU, mint szervezet keményen fellép Kínával szemben – korábban szankciókat vetett ki kínai politikusokra, most az említett elítélő nyilatkozat kiadására készült – addig Németország és Franciaország folyamatos párbeszédet folytat a kínai vezetéssel. Április 7-én Merkel német kancellár beszélt telefonon Xi Jinping kínai államfővel a bilaterális kapcsolatok erősítéséről, április 9-én Wang Yi kínai külügyminiszter egyeztetett Macron francia elnök külügyi tanácsadójával, a héten pedig, április 16-án Macron, Merkel és Xi Jinping államfők háromoldalú klímacsúcsot tartottak a jövő heti amerikai kezdeményezésű klímatalálkozót megelőzően. A klíma kérdés mellett az EU-Kína kapcsolatokról is tárgyaltak a felek, miközben a francia és a német államfő is támogatásáról biztosította az EU-Kína gazdasági együttműködéseket, továbbá „örömmel fogadták, hogy a kínai gazdaság helyreállt, amely az egész világnak jó hír”. A kínai GDP 2021 első negyedévében a tavalyihoz képest 18,3 %-kal növekedett, 2021-re pedig a kínai előrejelzések 6% feletti növekedést várnak, az IMF áprilisi legújabb adatai szerint pedig 8,4%-os emelkedés várható.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: