Az Eurázsia Központ 16. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A hét eseményeinek rövid összefoglalása
Az elmúlt héten Kína ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy felelős nagyhatalom és megkérdőjelezhetetlen szereplője a globális világunknak éppen annyira, vagy talán már jobban is, mint az Egyesült Államok. A kínai elnök, Hszi Csin-ping április 20-án nyitóbeszédet tartott a 2021-es Boao Fórumon. A 2001-ben alapított, és minden évben megrendezett Boao Forum for Asia (BFA) az ázsiai kontinens legmeghatározóbb gazdasági fóruma, elismertségét tekintve gyakran a davosi Világgazdasági Fórumhoz hasonlítják. A kínai Hainan tartomány szigetén található Bo’ao városában ülésező rendezvény résztvevői között rendszerint képviselteti magát a világ gazdasági és politikai vezető rétege. A kínai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy multilateralizmusra, nyitottságra és innovációra van szüksége a világnak, ahhoz, hogy fejlődni és prosperálni tudjon. Továbbá biztosította a világot arról, hogy Kína még mindig az együttműködések elkötelezettje nem csak a BRI tekintetében, de többek között az egészségügyi együttműködésben is, például a fertőző betegségek leküzdésében az élet közös védelme érdekében, valamint szorosabb partnerséget ígér a „zöld fejlődésben” is.
Szintén a héten került megrendezésre április 22-23 között az amerikai klímacsúcs, ahol a vezetői találkozón szintén Hszi Csin-ping képviselte Kínát. Elmondta, hogy a világnak az emberek és a természet közötti harmónia megteremtésére kellene törekednie, a multilateralizmus és az úgynevezett zöld fejlődés megteremtése mellett, valamint fontos lenne az országok részéről a felelősségvállalás is. Eközben az Egyesült Államok pedig nemrégen biztosította Japánt támogatásáról, hogy fukusimai atomerőmű balesetéből származó nukleáris szennyvizet a tengerbe engedve „ártalmatlanítsa”, súlyosan szennyezve ezzel a környezetet.
Az Egyesült Államok kampánya arra nézve, hogy Kínát ellenségképben tűntessék fel tovább folytatódott. Az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottsága nemrégiben közzétett jelentése szerint Kína az Egyesült Államok stratégiai versenytársa lett ezen a területen. A jelentés Kínát a mesterséges intelligencia vezetőjeként írja le, amit a jelentés készítői fenyegetésnek tekintenek több szempontból is.
Kína biztosította a belföldi piacát arról, hogy a foglalkoztatás stabilizálását és a piaci entitások megóvását célzó politikákat nem csökkentik, a kis- és mikrovállalkozásokat támogató intézkedéseket is maradéktalanul végrehajtják a COVID okozta gazdasági visszaesés kezelésére. Kína a külkapcsolatait is tovább erősítette a héten, ugyanis 2021 a “kínai-orosz jószomszédi, baráti és együttműködési szerződés” aláírásának 20. évfordulója, valamint a Kínai Kommunista Párt és az Egységes Oroszország Párt közötti kapcsolatok megteremtésének 20. évfordulója is. Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin gratuláló üzeneteket küldtek és leszögezték, hogy az elmúlt 20 évben Kína és Oroszország generációkon át vitte tovább a barátság fogalmát és új alapokra helyezte a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, szoros és átfogó stratégiai együttműködést folytatott, és modellt teremtett a mai nagyhatalmak közötti kapcsolatokról. Hszi Csin-ping Mohammed bin Salman bin Abdulaziz Al Saud szaúdi koronaherceggel is egyeztetett telefonon a kétoldalú kapcsolatok apropóján. A német külügyminiszter Heiko Maas kínai kollégájával Wang Yi-vel folytatott virtuális találkozót, ahol kijelentette, hogy a nézetkülönbségek ellenére az Európai Uniónak együtt kell működnie Kínával és nem választhatja az izolacionista megközelítést. Amint fogalmazott, Kína partner, versenytárs és rendszerszintű rivális egyszerre, ezért a fenntartható kommunikációs csatornák megőrzésére kell törekedni, a leválás a rossz irányt jelentene.
Az Egyesült Államok afganisztáni haderejének kivonása után is tervez hadi jelenlétet a régióban, és az Egyesült Királyság is „fenntartja a jogot”, hogy csapatait visszaküldje Afganisztánba, ha a terrorizmus újra növekedni kezd.
Az amerikai szenátus 21:1 arányban megszavazta a Kínai stratégiai versenytervezetet, melynek következtében soha nem tapasztalt mértékben felértékelődik a QUAD szerepe. A QUAD – teljes nevén a Négyoldalú biztonsági párbeszéd – az Egyesült Államokat, Indiát, Japánt és Ausztráliát foglalja magában, és azzal a ki nem mondott céllal hozták létre 2007-ben, hogy Kína gazdasági előretörésből fakadó geopolitikai befolyását ellensúlyozzák. Indiát például meghívták, hogy csatlakozzon a G7 külügyminiszteri találkozójának egyes részeihez Nagy-Britanniában, mint vendég nemzet. Jaishankar indiai külügyminiszter a QUAD-csoporttal kapcsolatban azonban kiemelte, hogy ez nem jelent szövetségi rendszert, minden ilyen kezdeményezéstől India elhatárolódna.
Eközben a Közel-Keleten: az iraki olajminisztérium bejelentette, hogy a kínai “Sinopec” nyerte el a jogot az irak-iráni határ közelében lévő iraki Mansuriya gázmező fejlesztésére, az orosz védelmi minisztérium pedig bejelentette, hogy legalább 200 fegyveressel végeztek egy légicsapás-sorozatban, amelyet egy “terrorista bázison” hajtottak végre a szíriai Palmüra város északkeleti részén, Egyiptom pedig megállapodást kötött az Európai Bankkal a legnagyobb egyiptomi magánszektorbeli naperőműjének beindításáról.
Az orosz kormány cselekvési tervet hagyott jóvá az északi-sarkvidék fejlesztési stratégiájának végrehajtására. A terv összesen 268 kitűzött célt tartalmaz, az első lépések pedig 2021-2022 között valósulnak meg. Putyin és Lukasenko a héten Moszkvában találkozott, a két államfő négy órán át tartó tárgyalást folytatott főként a gazdasági kétoldalú együttműködésről. 27 évvel ezelőtt lépett hatályba a FÁK-országok kollektív biztonsági szerződése. 2002. május 14-én ez a szerződés átalakult a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetévé. Így 2021-ben a közép-ázsiai régióban a “Combat Brotherhood-2021” operatív-stratégiai gyakorlat keretében négy közös gyakorlatot terveznek.