Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai és gazdasági helyzetképe

Szerző: Tárik Meszár

Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai helyzetképe

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) 83,600 km2-es területével és 9,890,000 fős lakosságával az elmúlt évtizedekben a Közel-Kelet egyik leggazdagabb államává lépett elő. Az ország tulajdonképpen hét emírség szövetsége az Arab-félsziget keleti partja mentén. Az emírségeket az adott emirátus uralkodói családjaiból kikerülő emírek irányítják, akik közül a Legfelsőbb Uralkodótanács (al-Mağlis al-ʾAʿlā), az ország legfőbb politikai döntéshozó szerve választja meg öt éves időtartamra az államfőt a szövetségi állam élére (jelenleg: Ḫalīfa bin Zāyed al-Nahyān), aki pedig a miniszterelnök kinevezésének jogával bír (ez utóbbi jelenleg: Muḥammad bin Rāšid Āl Maktūm).

Az emirátusok közül a legnagyobb Abu-Dhabi, amely a szövetség teljes földterületének több mint háromnegyedét teszi ki és az ország olajiparának központja. A hegyvidéki Muszandam-félsziget (šibh ğazīrat Musandam) tövében található Dubaj kikötőváros, amely Dubai emirátusának fővárosa és a régió egyik legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi központja is, nem beszélve arról, hogy több száz multinacionális vállalatnak ad otthont a felhőkarcolók tengerében. A további öt emírség név szerint: Aš-Šāriqa, ʿAğmān, Fuğayra, Umm el-Qaywayn és Raʾs al-Ḫayma. Az emírségek azonos, egy-egy szavazati joggal rendelkeznek és a lényegi döntésekhez hétből öt emír egyetértése szükséges.

Az Egyesült Arab Emírség emirátusainak elhelyezkedése

1.    Rövid történelmi áttekintés

A különböző emirátusok történelmileg az egyes arab klánok és családok területei voltak. Az Iránhoz való közelség miatt az egész régióra hatással volt a perzsa kultúra. Az iszlám vallás 630-ban jutott el a mai emirátusok földjére. Az iszlám civilizáció virágzott az Öböl térségében, mind az Omajjád Kalifátus (661-750), mind az Abbászida Kalifátus (750-1258) uralma alatt. Kiváló lokációja már ekkor megmutatkozott, ugyanis az ott zajló tengeri kereskedelem a középkorban is rendkívül élénk volt.  Összeköttetés jött létre a délkelet-ázsiai területek, az Arab-öböl térsége és Nyugat-Afrika partjai között.

A történelem folyamán több európai ország is megpróbálta kiterjeszteni befolyását az Arab-félszigeten. A portugálok a Vasco de Gama vezette Jóreménység-fokát megkerülő expedíciót követően 1498-ban érkeztek az Arab-öbölbe. Megközelítőleg150 évig ellenőrizték a térséget, közben több támaszpontot is létesítettek az Arab-félszigeten.

A portugál hegemónia megszűnte után, 1622 és 1750 alakult ki a „holland éra”. Ennek előzménye, hogy a portugálok elvesztették a Hormuz-szorost, amit az angolok és hollandok térnyerése követett. Az utóbbiak kereskedelmi megállapodást kötöttek I. ʿAbbās perzsa sahhal (1588-1629), amely révén óriási haszonra tettek szert. A XVII. századra a hollandok az Indiai-óceán és az Arab-öböl meghatározó tengeri hatalmává váltak.

1750-re hatalmuk meggyengült és megkezdődött a „brit éra”, ami egészen 1968-ig tartott. A britek elsősorban a haditengerészeti hegemóniájuk érvényesítésével foglalkoztak az Indiával való kereskedelmi kapcsolatok védelme érdekében, és minden európai versenytársat távol tartottak. 1820-ra a britek legyőzték a Qawāsimokat[1], ami a legbefolyásosabb arab klán volt a régióban a XVIII. században és a XIX. század elején. A Qawāsimok veresége után a britek 1820 és 1853 között számos megállapodást írtak alá az egyes emírségek vezetőivel.[2] E megállapodásoknak megfelelően a sejkeknek biztosítaniuk kellett a békét a tengeren és tartózkodniuk kellett a nagy hajók építésétől és a part menti erődítmények felállításától. Azonban az arab törzsek között rendszeres volt a tengeri háborúskodás, ami már sokszor a brit érdekeket is veszélyeztette. Az Egyesült Királyság 1892-ben újabb megállapodást kötött az emírségek vezetőivel, és ennek értelmében szorosabbra fűzték kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek abba, hogy az Egyesült Királyság birtokában lévő területekre való igényükről lemondanak, amiért cserébe azok fenntartják a békés szimbiózist és megvédik az emírségeket a külföldi agressziótól.

A britek befolyása a XX. század közepétől kezdve fokozatosan csökkent és 1968 elején kijelentették, hogy 1971 végére végleg kivonulnak az Öbölből. 1971. július 18-án a hét emirátus közül hat (Raʾs al-Ḫayma kivételével) egy unió létrehozásáról döntött és történelmi nyilatkozatot tettek, amiben kijelentették, hogy “az Egyesült Arab Emírségek független szuverén állam, amely az arab világ része.” Raʾs al-Ḫayma néhány hónappal később csatlakozott és az Egyesült Arab Emírségek elnyerte a ma is létező végleges formáját.

Az EAE az 1970-es évek elejétől kezdve számít egységes országnak, amikor a függetlenség kinyilvánítása után nagyon rövid idővel már saját zászlóval és himnusszal, valamint államigazgatási struktúrával rendelkezett, és az országépítést főként a kőolajmezők felfedezésének köszönhető gazdasági fellendülés is nagy mértékben elősegítette.

Az építkezések az 1980-90-es években folyamatosan zajlottak és az emírségek vezetői elkötelezettek voltak azt illetően, hogy az olajiparból származó bevételeket a nép szolgálatára és az életszínvonal emelésére használják fel.

Az EAE 1994-ben katonai-védelmi megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, egy évvel később pedig Franciaországgal. A 2000-es években a nemzetközi politikai színtéren is felbukkant, ugyanis aktív támogatójává vált az USA katonai műveleteinek, például 2001-ben az afganisztáni tálibok elleni háborúnak, valamint az iraki diktatúra 2003-as felszámolásának is. 2008-ban Franciaországgal kötöttek egy újabb megállapodást, amelyben egy állandó francia katonai támaszpont létesítéséről egyeztek meg. Az EAE 2011-ben csatlakozott a nemzetközi katonai műveletekhez Líbiában.

Az ország javarészt elkerülte a más közeli országokat súlyosan érintő 2011-ben kezdődő arab tavaszt, habár némi iszlamista szervezkedés teret nyert akkoriban, amit a biztonsági erőknek kellett felszámolni. A Muszlim Testvériséghez köthető fundamentalista al-Iṣlāḥ csoport 60 tagját letartóztatták és megtiltották a közösségi médián keresztül spontán megszervezett nyilvános tüntetéseket.[3]

2.    Gazdaság

Az Egyesült Arab Emírségek gazdasága nyitott gazdaság, amelyet magas egy főre jutó jövedelem és jelentékeny éves külkereskedelmi többlet jellemez.[4] Az Emírségek gazdaságának tartópillére az olajipar. Megközelítőleg az ország GDP-jének 30 százaléka a kőolajtermelésből származik.[5] A jelenlegi kutatások azt feltételezik, hogy az EAE szignifikáns olajtartaléka még legalább száz évre elegendő.[6] Az Emírségekben az 1960-as években fedezték fel a kőolajmezőket, ennek révén az ország egy modern, magas életszínvonalú állammá vált.

Abu-Dhabi és Dubaj az utóbbi évtizedekben a világ legdinamikusabban fejlődő pénzügyi és üzleti központjaivá léptek elő, továbbá a free zone és offshore cégek a helyi szabályozások jóvoltából az egész ország területén egyaránt élvezhetik a társasági adó és osztalékadó mentességet. Az EAE kormánya 2018. január 1-jétől 5%-os általános forgalmi adót (ÁFA) vezetett be.

Az 1960-as évekig az Egyesült Arab Emírségek gazdasága többnyire a halászatra és a gyöngykészítésre (a gyöngyhalászatnak több évezredes hagyománya van a régióban) támaszkodott, de a hatalmas kőolajban gazdag területek felfedezése egy csapásra megváltoztatott mindent. Az ország az 1970-es évekre már az idegenforgalomból és a kőolajiparból élt, aminek köszönhetően ahogy már említettük, az Arab-félsziget és az egész Közel-Kelet egyik leggazdagabb országává vált.

Az Egyesült Arab Emírségek sikeresen diverzifikálta gazdaságát (különösen Dubaj), de az ország továbbra is függ kőolaj és földgáz bevételeitől, amelyek a mai napig központi szerepet játszanak az EAE gazdaságában, különösen Abu-Dhabiban. Míg Abu Dhabi és az Egyesült Arab Emirátusok más emírségei viszonylag konzervatívak maradtak a diverzifikáció megközelítésében, addig a jóval kisebb olajtartalékokkal rendelkező Dubaj merészebb volt, és egy több szektorra támaszkodó gazdaságpolitikai irányvonalat jelölt ki. 1971 és 2020 között Dubaj világvárossá lépett elő, amihez hozzájárult az a felfogás is, hogy nem csak a kereslet teremt kínálatot, hanem a vonzó kínálat is megteremti saját keresletét. Ennek megfelelően nem nyugodtak bele a környezeti tényezők szabta korlátjaikba, hanem pénzüket építkezésekbe és nagyszabású fejlesztésekbe fektették, amivel többek között virágzó idegenforgalmat hoztak létre.[7]

A turizmus az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb nem olajjellegű bevételi forrása, és több világhírű luxusszállodával (pl. Burj al arab, Taj Dubai, Jumeirah al Qasr, Emirates Palace, Qasr al Sarab, Anantara stb.) rendelkezik, továbbá 2009 óta a Forma-1 Abu Dhabi Nagydíj megrendezése is jelentékeny hasznot hoz az országnak. Összességében a szárnyaló építőipar, a bővülő gyártási bázis és a virágzó szolgáltatási szektor segíti az Egyesült Arab Emírségeket gazdaságának diverzifikálásában. Országszerte aktív építési projektek 350 milliárd dollár értékben zajlanak.[8]

Az EAE Központi Bankjának (CBUAE) tanulmányából megtudhatjuk, hogy a COVID-19 járvány ellenére az ország gazdasági aktivitása 2020 negyedik negyedévében már felfelé ívelt, és az előrejelzések szerint GDP növekedése 2021-ben 2,5, míg 2022-ben 3,5 százalékos lesz.[9] A szakértők a nem olajipari reál GDP növekedését is prognosztizálják, amit olyan fejlemények és intézkedések fognak ösztönözni, mint a növekvő költségvetési kiadások, a foglalkoztatás erőteljes javulása, az ingatlanpiac stabilizálása, a bizalom helyreállítása az üzleti életben és a Expo Dubai 2020. A jegybank megjegyezte, hogy a legfontosabb gazdasági szektorok adatai tartós gazdasági fellendülést prognosztizálnak a következő két évre és azon túl is. Az idegenforgalomban is változások álltak be, mivel Abu-Dhabiban a 2020 novemberi és decemberi idegenforgalmi és vendéglátási adatok a kihasználtság és a bevételek helyreállását mutatják, ami 2020 februárja óta az eddigi legjobb eredmény, köszönhetően a nemzetközi utazások újraindulásának.

Az EAE azon országok közé tartozik, amelyek a leghamarabb reagáltak a koronavírus okozta világjárvány alatt kibontakozó gazdasági recesszió[10] kihívásaira. Az emírségek kormánya a válság során járvány elleni védekezésre 16 milliárd AED-t (4,35 milliárd dollár) biztosított az ország számára, továbbá az egyes emírségek is bejelentették a megfelelő fiskális csomagokat, így a gazdaságélénkítő programok együttes mérete meghaladja a 120 milliárd AED-t (32,6 milliárd dollár). Ahogy említettük az ország gazdasága várhatóan 2,5%-kal növekedik 2021-ben, amit tovább fokozhat a korábban elhalasztott 2020-as dubaji világkiállítás megrendezése, ami a tervek szerint 2021. október 1-jén nyílik meg.

3.    Az EAE geopolitikai helyzetképe és multilaterális kapcsolatai
3.1. Békekötés Izraellel és az USA szerepe

Az Egyesült Arab Emírségek váratlanul a globális figyelem középpontjába került, miután 2020. augusztus 13-án békeszerződést írt alá Izraellel, és kinyilvánította szándékát a két ország közötti kapcsolatok normalizálására. Az Egyesült Arab Emírségek a harmadik[11] olyan arab állammá lépett elő, amely elismerte Izrael legitimitását. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Arab Emírségek az Izraelhez való közeledésről szóló döntését úgy propagálja, hogy azt a palesztin területek annektálásának megakadályozása érdekében foganasította. 2020 júniusában az EAE washingtoni nagykövete, Yūsuf al-ʿUtayba egy cikket közölt, amelyben többek között a palesztin területek érdekében figyelmeztette az izraeli kormányt, hogy tartsa tiszteletben a palesztinok jogait, miközben magasztalta az Emírségek szerepét a közel-keleti békefolyamatban.

Az Egyesült Államok üdvözölte a békeegyezményt és úgy véli, hogy Izrael és az arab nemzetek összefogása egy olyan kollektív projekt, amely biztosítja a régió stabilitását és jólétét. Az USA egyértelműen kinyilvánította, hogy közel-keleti céljai között szerepel a gazdasági integráció előmozdítása, a regionális konfliktusok és humanitárius válságok megelőzése, a nemzetközi iszlamista terrorizmus elleni küzdelem és Irán megfékezése is.  Továbbá az Egyesült Államok és Izrael tervei között szerepel a Közel-Keletre irányuló fegyvereladások monopóliumának létrehozása, amellyel az orosz és kínai konkurencia piacról való kiszorulását szeretnék elérni.

Nem a fegyverek jelentik az egyetlen kapcsolatot az országok között. Izrael most „szabad” hozzáférést kap az arab olajhoz, amelyre szüksége van a feldolgozóipar megfelelő működtetéséhez. Ezen felül Izrael az Emírségeket afféle proxy országként használhatja fel akkor, amikor üzletet akar majd kötni más arab és muszlim országokkal, beleértve azokat is, amelyek még el sem ismerik Izraelt.

Magától értetődik, hogy számos arab és muzulmán ország vezetője, valamint sajtóorgánumaik aggodalmuknak adtak hangot a megállapodás miatt. Azt is felvetették, hogy az Izraellel kötött megállapodás közvetlenül érinti a palesztin kérdést, és csökkenti az arab világ által a palesztinoknak nyújtott támogatás szintjét. Ezzel szemben az EAE éppen azt hangsúlyozza, hogy a békekötésnek köszönhetően sokkal hatékonyabban tudja segíteni a palesztinok ügyét. Azonban a nemzetközi szakértők szerint nem minden ország elégedett a régióban az Egyesült Arab Emírségek új szerepével, amely akár politikai feszültségekhez és különféle konfliktusokhoz vezethet. Arra is rávilágítottak, hogy Izrael segíti az Emírségek belső biztonsági intézkedéseinek végrehajtását az általuk birtokolt csúcstechnológia alkalmazásával.

3.2. Az EAE új regionális politikája

Amint a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (German Institute for International and Security Affairs) rámutat, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Emírségek már nem egy olyan másodlagos szereplő a Közel-Keleten, amely képtelen versenyezni a különböző regionális nagyhatalmakkal, mint például Egyiptom, Törökország vagy Irán. Az ország egyre inkább saját határain túl igyekszik autoritást kiharcolni. Legutóbb a Jemenből való 2019-es részleges kivonulásával bizonyította, hogy képes független erőként befolyást gyakorolni, akár még Szaúd-Arábiával szemben is.

Az intézet úgy véli, hogy az EAE új regionális politikát folytat, amelynek három legfontosabb eleme a következő:

  • Az Egyesült Arab Emírségek egyértelműen szembehelyezkedik a Muszlim Testvériség[12] (al-Iḫwān al-Muslimīn) nevű szervezettel, éppen ezért utóbbi gyengítése okán szorosan együttműködik Egyiptommal, de nem véletlenül támogatták a Katar ellen 2017-ben indított embargót sem, mivel a szomszédos ország a Muszlim Testvériség egyik legelkötelezettebb támogatója.
  • Az EAE ellenzi Irán közel-keleti terjeszkedését. Szembehelyezkedésük nem olyan nyílt, mint a Muszlim Testvériség esetében, de a két ország közötti ellenséges viszony régóta fennáll, különös tekintettel arra, hogy az Emírségeknek területi követelései vannak Iránnal szemben. Három sziget – Abū Mūsā, valamint a Nagy-Tunb (Ṭunb al-Kubrā) és a Kis-Tunb (Ṭunb aṣ-Ṣuġrā) – Irán ellenőrzése alatt áll, de az Egyesült Arab Emírségek is igényt tart rájuk.
  • Ellenőrzi az Áden-öböltől a Vörös-tengerig tartó tengeri útvonalakat. Ennek érdekében bázisokat hoztak létre Eritreában (ʿAṣab) és Szomáliföldön (Berbera), továbbá az EAE átvette az irányítást a jemeni tengeri kikötők felett is, miközben a húszi lázadók ellen harcolt. Az emirátusi DP World vállalat bővítette és kezeli a régió kikötőit. Az ország emellett jelentős logisztikai, turisztikai és transzportálási központ, és rajta keresztül a világ számos országába lehet eljutni.

Az Egyesült Arab Emírségek növekvő függetlensége ellenére Rijád és Abu-Dhabi továbbra is partnerek maradnak, sőt közös regionális projekteket is végrehajtanak. A jemeni katonai művelet kezdete óta például mindkét ország anyagilag támogatja Szudánt, még pedig úgy, hogy fizetnek az ország milicistáinak, hogy ők is vegyék ki részüket a harcokban.

Az EAE régiója Forrás: Maps Go
3.3. Az USA-val való kapcsolatai

Az EAE és az USA közötti viszonyról elmondható, hogy a 2000-es évek óta egyre szorosabbá válik az együttműködésük, és az arab ország nem ritkán logisztikai támogatást nyújt Washingtonnak. Az EAE aktívan támogatja az Egyesült Államok katonai expanzióit. A fegyverbeszerzések terén is megfigyelhető a két ország egymáshoz való közeledése, mivel az EAE nagy mennyiségben vásárolt az Egyesült Államoktól helikoptereket, vadászbombázókat és haditechnikai berendezéseket.[13] Azt sem árt tudni, hogy az Egyesült Arab Emírségek saját projektjeibe aktívan bevonja az amerikai szakembereket is. 2017-ben kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségek aktívan toborozta a CIA korábbi ügynökeit, hogy azok segítsenek egy új hírszerző szolgálat létrehozásában. A Foreign Policy magazin hírül adta, hogy az EAE saját kémbirodalmat hozott létre a Perzsa-öbölben.[14]

3.4. Az EAE és Kína közötti viszony

Mindenképpen meg kell említenünk az EAE és Kína közötti bilaterális kapcsolatok fejlődését. Köztudott, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) kiemelt figyelmet fordít a Közel-Keletre, különösen az Arab-öböl országaira, nem beszélve arról, hogy ez a régió adja Kína olajimportjának 40%-át, valamint legfőbb LNG szállítója is (kb. 20%, ami az elkövetkezendő két évtizedben 30%-ra fog emelkedni).[15] Az EAE és Kína kapcsolatában megfigyelhető, hogy nem csak a kereskedelmi, hanem a kulturális kötelékek szorosabbra fűzésére is figyelmet fordítanak. Ennek megfelelően nem meglepő Ni Jian, az EAE kínai nagykövetének néhány héttel ezelőtti nyilatkozata, amelyben elmondta, hogy az emírségek „Száz Iskola” programjának keretein belül 118 iskola indított kínai nyelvtanfolyamot az arab országban, továbbá azt is közölte, hogy a több mint 30 ezer kínaiul tanuló arab fiatal jelentős szerepet játszik a két nép közötti kölcsönös megértés és barátság előmozdításában. Kína az utóbbi évtizedben jelentősen növelte gazdasági, stratégiai és diplomáciai részvételét a Közel-Keleten, különösen az Egyesült Arab Emírségekben. A két ország 2019-ben kereskedelmi egyezményt írt alá 3,4 milliárd dollár értékben a korábban már említett BRI kezdeményezés részeként.[16] Ennek keretein belül a Ğabal ʿAlī kikötőt a kínai termékek világszerte történő szállítására használják fel, ezáltal az EAE egy szárazföldi és tengeri kereskedelmi központtá lépett elő. Mára Kína az EAE második legnagyobb kereskedelmi partnerének számít, és az utóbbi afféle kapuként szolgál a Közel-Keletre irányuló kínai export számára.

3.5. Kapcsolatok Oroszországgal

Ami az Egyesült Arab Emírségek és az Oroszország közötti relációt illeti, a két ország által 2018 júniusában aláírt partnerségi szerződés vízválasztónak bizonyult, és Moszkva, valamint Abu Dhabi egyaránt nagyra értékelik egyre inkább mélyülő kapcsolataikat. Ugyanebben az évben a két fél aláírt egy 1,3 milliárd dolláros kereskedelmi megállapodást is. Oroszország számára az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET)[17] tagállamai közül az Egyesült Arab Emírségek számít a legfontosabb kereskedelemi partnernek. Az Emírségeknek szüksége van az olyan orosz nyersanyagokra és árucikkekre, mint például a különböző nemesfémek, az acél, a vasfémek, az ipari berendezések, a járművek, a vegyszerek és az élelmiszerek, de behozatalra szorul fából, papírból és kartonból is. Az orosz állami óriáscégek és magánvállalatok a 2000-es évek közepe óta folytatnak üzleti tevékenységet az arab országban.

Azonban nem csak a kereskedelem, hanem a vallás és kultúra területén is tapasztalhatunk együttműködést a két ország között. Erre jó példa az Aš-Šāriqa-ban felépült 20,000 férőhelyes orosz ortodox templom, ami kiváló példája a kölcsönös tiszteletnek és szolidaritásnak.

A geopolitika terén Abu Dhabi rendkívül fontosnak tartja Oroszország szerepét a Közel-Kelet biztonsági architektúrájában. A kettejük kapcsolatában egymást átfedő érdekekről beszélhetünk,[18] és a jemeni, valamint szíriai konfliktus egyértelműen közelebb hozta a két országot.

3.6. Az Egyesült Arab Emírségek és az Európai Unió

Az Egyesült Arab Emírségek az Európai Unió fontos kereskedelmi partnere és miután az Unió missziója megalakult 2016-ban Abu Dhabiban, az EU országai üdvözölték az Emírségekkel való kapcsolatok elmélyítése terén elért „eredményeket”. Az EU hivatalos nyilatkozatokban többször is kinyilvánította, hogy az EAE egy olyan ország, amellyel sok mindenben egyetértenek, kezdve az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokig. Ennek megfelelően a két fél közötti bilaterális relációk kitérnek az energiaügyi kooperációra, a közös kulturális és oktatási programokra, a humanitárius együttműködésre és az élénk kereskedelmi tevékenységre egyaránt. Az EAE volt az első arab ország, amely 2015 májusában megállapodást kötött a schengeni térség tagállamaival a közös vízummentességi rendszer elindításáról. Mindezeken túl az Egyesült Arab Emírségek képviseli az Európai Unió legnagyobb exportpiacát az Arab-öböl országait tekintve. Az EU és az EAE közötti export-import tevékenység volumenét a következő táblázat demonstrálja:

4.    Az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország közötti kapcsolatok

A két ország diplomáciai kapcsolatai 1990-ben kezdődtek és az első magyar nagykövetséget 2006-ban nyitották meg Abu Dhabiban, amelynek vezetője és első nagykövete Dvorzsánszki Zsigmond volt.[19] A jelenlegi nagykövet Naffá Osama, aki 2015. október 14-én adta át megbízólevelét. Az Egyesült Arab Emírségek első magyarországi nagykövetsége 2018. január 4-én nyílt meg. Az első kormányközi megállapodás a két ország között 2013-ban jött létre, amikor aláírták a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményt.[20] Ez utóbbi értelmében egy adott jövedelemből levont személyi jövedelemadót a munkavégzés helye szerinti országban kell csak befizetni. 2015-ben egy újabb kedvező lépés történt a két ország kapcsolatának alakulásában, ugyanis bevezették a vízummentességet, ami a konzuli szolgálat közlése szerint annyit jelent, hogy a magyar állampolgároknak külön vízum igénylése nélkül lehet az Egyesült Arab Emírségek területére lépni azzal a kikötéssel, hogy az útlevélnek a beutazás napjától számolva hat hónapig kell érvényesnek lennie. Ez utóbbi szabályok az arab ország állampolgárai számára is érvényesek.

A két ország közötti kapcsolatok minőségét illetően elmondható, hogy mindkét fél részéről a szoros együttműködést szorgalmazzák. 2019-ben egy innovációs és technológiai megállapodás került megkötésre, amelynek értelmében jelentékeny együttműködés jött létre a megújuló energiák, a GMO-mentes élelmiszeripari termékek ipara és az önvezető autók fejlesztése területén.[21]

Fontos fejlemény volt 2020 nyarán, hogy a magyar külügyi tárca megállapodást kötött az Emírségekkel a beruházások kölcsönös védelméről, amelyet úgy értékeltek, hogy tükrözi a magyar cégek érdekeit és komoly előrelépést jelent a gazdasági együttműködésben.

A magyar külképviselet a 2020-as dubaji világkiállítás (Expo Dubai 2020) kapcsán – amelyet a COVID-19 világjárvány miatt csak 2021-ben rendeznek meg – elmondta, hogy a magyar cégeknek nagy lehetőség a világkiállításon való bemutatkozás, és nagy szükség van arra, hogy a magánvállalkozások új területeken is megjelenjenek. Az eseményre Hazánk kormánya 75,4 millió dollárt (megközelítőleg 23 milliárd forint) különített el, és a fő hangsúly a magyar vízgazdálkodási technológiák demonstrálásán lesz. Az Expo Dubai 2020 keretein belül bemutatásra váró, előreláthatólag  sikeres prezentációk és az azt követő kapcsolatépítés tovább mélyíthetik a két ország bilaterális összeköttetéseit. Továbbá arra is megvan az esély, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország közötti üzleti kapcsolatokra ösztönzően hathat a nemrégiben bemutatott „Dubaj 2040 urbanizációs terv” is, amelynek a megvalósításában is közreműködhetnének magyar cégek.

5.    Útmutató az arab szavak átírásához

A tanulmányban az arab szavak és nevek esetében a tudományos átírást követtük. Ez alól kivételt képeznek azok a szavak, amelyek meghonosodtak a magyar nyelvben (mint pl. Dubaj, Ádeni-öböl, Rijád, emír stb.)

A világszinten ismert szállodák neveinél a hivatalos angol átírást vettük alapul.

Az arab szavakat a következő egyszerű kiejtési szabályok figyelembevételével lehet magyaros átírássá alakítani:

Arab ->          ā – á      <- Magyar

ī – í

ū – ú

ʿ elhagyható

ṯ / s / ṣ – sz

ğ – dzs

ḥ / ḫ / h – h

ḏ / z / ẓ – z

š – s

t / ṭ – t

ġ – g

q / k – k

w – v

y – j

Felhasznált irodalom:

[1] A Qawāsim klán nem csak a mai Egyesült Arab Emírségek területét irányították, beleértve a Perzsa-öböl szigeteit, hanem az Öböl szemközti partjait is. Ez lehetővé tette számukra a tengeri kereskedelem egészének ellenőrzését. Érdekesség, hogy Raʾs al-Ḫayma emírje, Saʿūd bin Ṣaqr al-Qāsimī sejk is a Qawāsim klánból származik

[2] About the UAE. In: The United Arab Emirates’ Government Portal, 2021. április. https://u.ae/en/about-the-uae/history (utolsó letöltés: 2021-04-16).

[3] United Arab Emirates country profile. In: BBC, 2020. augusztus 31. https://www.bbc.com/news/world-middle-east-14703998 (utolsó letöltés: 2021. április 22).

[4] Piaci útmutató az Egyesült Arab Emírségekről. In: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2020. április.                                                      https://mkik.hu/orszagismertetok (Utolsó letöltés: 2021-04-19).

[5] United Arabic Emirates. In: Organization of the Petroleum Exporting Countries, 2020. https://www.opec.org/opec_web/en/about_us/170.htm (utolsó letöltés: 2021-04-19).

[6] Piaci útmutató az Egyesült Arab Emírségekről. In: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2020. április.         https://mkik.hu/orszagismertetok (Utolsó letöltés: 2021-04-19).

[7] Matolcsy György: Miért az Emirátusok? In: Növekedés.hu, 2021. április 19. https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-miert-az-emiratusok (utolsó letöltés: 2021-04-22).

[8] United Arab Emirates country profile. In: BBC, 2020. augusztus 31. https://www.bbc.com/news/world-middle-east-14703998 (utolsó letöltés: 2021. április 22).

[9] Augustine, Babu Das: UAE economy to fully recover in 2022 with 3.5 per cent GDP growth: Central Bank. In: Gulf News, 2021. március 18.    https://www.google.com/amp/s/gulfnews.com/amp/business/uae-economy-to-fully-recover-in-2022-with-35-per-cent-gdp-growth-central-bank-1.16116088537707 (utolsó letöltés: 2021-04-18).

[10] Dubaj gazdasága 6,2%-os csökkenéssel zárta az évet 2020-ban (Reuters, 2020).

[11] Az első 1979-ben Egyiptom, a második pedig 1994-ben Jordánia volt.

[12] Közel-keleti iszlamista szervezet, 1928-ban alapították Egyiptomban.  A gyökerekhez való visszatérést szorgalmazzák és az iszlám totalitárius mivoltát hangsúlyozzák.

[13] Wagner Péter: Az Egyesült Arab Emírségek biztonságpolitikájának átalakulása: az operetthadseregtől az aktív szerepvállalásig. In: Biztonságpolitika.hu, 2020. február 2. https://biztonsagpolitika.hu/egyeb/az-egyesult-arab-emirsegek-biztonsagpolitikajanak-atalakulasa-az-operetthadseregtol-az-aktiv-szerepvallalasig# (utolsó letöltés: 2021-04-21).

[14] Savin, Leonid (2020). The New Geopolitical Role of the UAE. Geopolitica.ru. https://www.geopolitica.ru/en/article/new-geopolitical-role-uae (utolsó letöltés: 2021-04-15).

[15] Kína LNG-importját főként Katar adja.

[16] Sheikh Mohammed announces 3,4 bn investment in Dubai via China’s Belt and Road Initiative. In: The National News, 2019. április 26. https://www.thenationalnews.com/uae/government/sheikh-mohammed-announces-3-4bn-investment-in-dubai-via-china-s-belt-and-road-initiative-1.854063 (utolsó letöltés: 2021-04-20).

[17] A Tanácsot 1981-ben alapították és hat tagja van: Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia.

[18] Cafiero, Giorgo (2019): Understanding Russia And The UAE’s Special Partnership. In: Lobe Log, 2019. október 16. https://lobelog.com/understanding-russia-and-the-uaes-special-partnership/ (utolsó letöltés: 2021-04-20).

[19] MOFAIC (2021): العلاقات الثنائية, هنغاريا, ٢٠٢١. https://www.mofaic.gov.ae/ar-ae/missions/budapest/uae-relationships/bilateral-relationship (utolsó letöltés: 2021-04-20).

[20] Piaci útmutató az Egyesült Arab Emírségekről. In: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2020. április.                                                      https://mkik.hu/orszagismertetok (Utolsó letöltés: 2021-04-19).

[21] MTI: Magyarország szoros gazdasági együttműködésre törekszik az Egyesült Arab Emírségekkel. In: Magyar Nemzet, 2019. március 22. https://magyarnemzet.hu/kulfold/magyarorszag-szoros-gazdasagi-egyuttmukodesre-torekszik-az-egyesult-arab-emirsegekkel-6284576/ (utolsó letöltés: 2021-04-19).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: