Szingapúr, a fenntartható városok ázsiai mintapéldája

Szingapúr évről-évre előkelő helyezést produkál azokon a ranglistákon, amelyek az egyes államok és városok fenntarthatóságát vizsgálják, ami bizonyítja, hogy a városállamban, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban nem csupán tervek születnek, de a vezetés azok gyakorlati megvalósítására is komoly hangsúlyt fektet. Az idén elfogadott Szingapúr Zöld Terv 2030 is tartalmazza, hogy a Covid-19-ből való talpraállás során a fenntarthatóbb jövő érdekében a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség megerősítése prioritást élvez. Vitathatatlan, hogy a 21. században Szingapúr azon élhető és fenntartható városok csoportjába tartozik, amelyek ugyanakkor gazdasági prosperitásukat is megőrizték, hasznos példával szolgálva más metropoliszok számára.

Bevezetés

Az amerikai Newsweek magazin által alapított Future of Travel Awards díjat szeptember 16-án adták át az első alkalommal. A nemzetközi légitársaságok kategóriájában a Singapore Airlines lett a nyertes, miközben a nemzetközi repülőtér díjat a Szingapúr-Changi repülőtér kapta meg. A díjak kiosztásánál sokat nyomott a latba a fenntarthatóság területén elért eredményesség, ami a novemberi Glasgow-ban megrendezésre került klímacsúcs előtt ismét ráirányítja a figyelmet Szingapúr példás teljesítményére.

Jelen blog cikk célja, hogy röviden bemutassa Szingapúrnak a fenntartható fejlődés területén elért eredményeit, azok főbb összetevőit, mérleget vonva a gazdasági fejlődés és a fenntarthatóság összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

Szingapúr és a fenntarthatóság

A klímaváltozás előrehaladásával egyre több ország ismeri fel, hogy elkerülendő a klímakatasztrófát, önmagában hangzatos célkitűzések helyett a fontos gyakorlati lépések megtétele nem tűr halasztást. Természetesen a globális felmelegedés negatív következményei eltérő mértékben sújtják a különböző fejlettségű államokat, amelyek többé kevésbé lehetőségeikhez mérten próbálnak eleget tenni a kihívásnak. A városok az üvegházhatású gázok legfőbb kibocsátói közé tartoznak, ezért kulcsfontosságú, hogy a hosszú távú fejlesztési stratégiák készítése során a károsanyag kibocsátás minimalizálása kiemelkedő hangsúlyt kapjon, teret engedve egyúttal az innováció és a technológiai fejlődés következtében az okosvárosok megszületésének. Hogy Szingapúr hol tart ezen az úton, azt jól bizonyítja, hogy a Vezetésfejlesztési Intézet és a Szingapúri Műszaki és Tervezési Egyetem által készített 109 várost vizsgáló Smart City Indexet évek óta stabilan vezeti a városállam.[1] Az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és az életminőség tekintetében Szingapúr eredményei kimagaslóak. A város fenntarthatósága esetében a hatékony, megfizethető és modern tömegközlekedési rendszer rendkívül fontos.[2] A megfelelő nagyságú zöldterületek biztosítása szintén nagy jelentőséggel bír[3], akárcsak az innováció és a digitalizáció előrehaladása.[4] Mindezek után nem meglepő, hogy a 2018-as Fenntartható városok indexében Szingapúr a negyedik helyet szerezte meg (London, Stockholm és Edinburgh után), mint a legfenntarthatóbb ázsiai város.

A kormányzati törekvések

Az önálló Szingapúr első miniszterelnöke Lee Kuan Yew 1967 májusában ismertette azon tervét, melynek értelmében a várost egy gyönyörű kertvárossá kívánja átalakítani „virágokkal és fákkal, pazarlás nélkül, a lehető legtisztább és legrendezettebb módon”. A város megtisztítása csak az első lépést jelentette, ezt követte az emberek gondolkodásának átformálása és a megfelelő törvényi keretek megteremtése. A politikusokat ennek során komoly gazdasági megfontolások is vezérelték, hiszen a turisták és a külföldi befektetők számára is igyekeztek rokonszenvessé tenni hazájukat. Az utcák, a vízelvezető rendszer és a Szingapúr-folyó megtisztítására irányuló projektek,[5] a zöldfelületek növelésével párhuzamosan valósultak meg. Szingapúr ma már széles körben elismert „kertvárosnak” tekinthető, közel 50 százalékos zöldfelülettel, 72 hektárnyi tetőkerttel és zöld fallal, miközben globálisan a 20 leginkább szén-dioxid-hatékony állam között van, hiszen az elektromos energia 95 százalékát földgázzal biztosítja. Szingapúrnak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiáját alapvetően három elv határozta meg:

1. integrált megközelítés és hosszú távú stratégiai tervezés;

2. beruházások a K+F-be, valamint az innovatív megoldásokba;

3. partnerségek kialakítása.

A fenntarthatóság és a gazdasági fejlődés összeegyeztethetősége

Miközben a fejlett országok többsége ma már elkötelezett a fenntartható fejlődés biztosítása mellett, a „globális Dél államaiban”[6] a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem politikájának összeegyeztethetősége súlyos problémát jelent. Számos afrikai országban a politikai, gazdasági feltételek egyáltalán nem teszik lehetővé felelős környezetvédelmi politika követését, de még a fejlettebb latin-amerikai és ázsiai térségekben – ahol a politikai, gazdasági, társadalmi körülmények kedvezőbbek – szintén komoly érdekellentét figyelhető meg az egyes országok hosszú távú gazdasági-társadalmi fejlődését célzó politikai törekvések és a fenntarthatóság, a környezetnek a jövő generációi számára történő megóvása között. Az ellentétes érdekek megbékítése Délkelet-Ázsiában is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben a környezetkárosítás súlyos következményekkel fenyeget.[7] Nyilvánvaló, hogy a fejlettebb nyugati államok – Szingapúr is ebbe a csoportba sorolható – jóval kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen megvan a lehetőségük arra, hogy hatékonyan fellépjenek a klímaváltozással szemben, miközben a gazdasági fejlődésről sem kell lemondaniuk. A fejlődő országokkal szemben Szingapúr nagy előnye, hogy rendelkezik a probléma kezeléséhez szükséges megfelelő anyagi és humán erőforrásokkal, ráadásul a politikai akarat sem hiányzik ennek megvalósításához. Elméletileg a legjobb stratégia a megelőzésre helyezi a hangsúlyt és nem csupán a károk minimalizálására, de persze a gyakorlatban ennek megvalósítása nem egyszerű.

Szingapúr esete

Ahogy a szingapúri miniszterelnök Lee Hsien Loong megfogalmazta, Szingapúr számára a klímaváltozás „élet és halál” kérdése. Szingapúr környezetvédelmi és vízügyi minisztere, Masagos Zulkifli szerint a kormány ennek tudatában mindent megtesz az élhető és fenntartható város építése érdekében, összhangban az ENSZ Fenntartható fejlődési céljaival.  De az alapító atyákhoz hasonlóan a városállam vezetése ma sem kívánja feláldozni a környezetvédelmet a fejlődés érdekében, vagyis sikeresen ötvözi a fenntarthatóság és a gazdasági fejlődés alternatíváját. A 2021 februárjában felvázolt Szingapúr Zöld Terv 2030[8] főbb pillérei a következők: város a természetben; fenntartható életmód, energia takarékosság; zöld gazdaság és az ellenállóképesség fejlesztése. A gazdaság támogatását célzó intézkedések (energiaszektor) viszont arról árulkodnak, hogy a kormányzat a külföldi befektetők elvárásaihoz is próbál igazodni, hiszen a gazdasági sikerek nélkül a fenntarthatósági célok elérésére is kisebb lenne az esély. Figyelembe véve, hogy a tengerszint emelkedése milyen komoly veszélyt jelent Szingapúrra nézve, érdemes megemlíteni, hogy egyes vélemények szerint a kormányzat nem tesz eleget a fenntarthatóság érdekében, vagyis láthatóan a gazdasági eredményeket tekinti elsődlegesnek.

A Tengah-i ökováros

Hogy a kormányzatnak milyen nagyszabású elképzelései vannak a fenntarthatósággal kapcsolatban és ezt miként kívánja a városfejlesztés során megvalósítani, arra kitűnő példával szolgál a 2021 elején nagy nyilvánosságot kapott Tengah-i projekt.[9] Ennek során a kormány a sziget nyugati felén öt kerületre kiterjedően 42000 új lakás építését határozta el, melyek részét képezik a Tengah öko- és okos város létrehozásának.[10] Az egykori 700 hektáros ipari területet ma kiterjedt erdő borítja, melynek egy részét ökológiai folyosó segítségével a jövőben is meg kívánnak őrizni. A tervezés során a zöld és az okos megoldások különleges hangsúlyt kaptak. Ez lesz az első lakónegyed, amely központi hűtéssel, automatizált szemétgyűjtéssel és autómentes városközponttal rendelkezik, ami a természetvédők reményei szerint a városállamban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez vezető utat is meghatározza. Szingapúr egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása magasabb, mint a szomszédos Malajziáé vagy Kínáé, köszönhetően többek között a légkondicionáló széleskörű használatának. Ennek orvoslása céljából Tengah esetében egy olyan központi távhűtési rendszert hoznak létre, amelyet a házakra szerelt napelemek segítségével működtetnek.

Összegzés

A klímaváltozás jelentette globális kihívás kezelése érdekében a fenntartható fejlődés az utóbbi időben a legtöbb ország nemzetstratégiájában fontos szerepet kapott. A fenntartható városokról szóló elképzelések azonban sok államban még csupán papíron léteznek, a gyakorlatban nem történtek megfelelő lépések ebben az ügyben. Az ázsiai országok közül kiemelkedik Szingapúr, ahol a fenntarthatóság érdekében jelentős intézkedéseket hoztak, melyeknek köszönhetően a városállam a fenntartható fejlődés egyik élharcosának minősül, ezt a különféle nemzetközi ranglisták is bizonyítják. A városállam vezetői nem csupán időben ismerték fel, hogy a klímaváltozás negatív hatásai Szingapúr jövőjét alapvetően befolyásolják, de az alapító atyák már évtizedekkel ezelőtt olyan törekvéseket fogalmaztak meg és valósítottak meg, amelyek méltóképpen megalapozták a mai politika sikeres érvényesítését. Természetesen a gazdasági fejlődés és a fenntarthatóság összeegyeztetése egy olyan dilemma, amely még a fejlett államok, mint Szingapúr esetében sem megy könnyen, a döntéshozók számos kompromisszum meghozatalára kényszerülnek, amelyek következtében bizonyos csoportok kritikával illetik a kormányzat lépéseit mondván lehetőségeihez mérten nem tesz eleget a fenntarthatóság érdekében. Véleményem szerint a néhány hónappal ezelőtt bemutatott Tengah ökováros projektje méltán bizonyítja, hogy a szingapúri kormány elkötelezett a fenntartható város koncepciója mellett és továbbra is követendő példaként szolgál más nemzetek számára a jövőben.

Az elemzést készítette: Klemensits Péter

---

[1] A 2021-es listán Szingapúrt Zürich, Oslo, Taipei és Lausanne követi, a következő ázsiai város Abu Dhabi a 27. helyet foglalja el.

[2] A nagy népsűrűség és a kis területi kiterjedés ellenére a kormány az elmúlt néhány évben olyan stratégiák végrehajtására összpontosított, amelyek sikeresen csökkentették a személygépkocsi használatát, biztosították a zökkenőmentes forgalmat, és fenntartották az összességében megfizethető közlekedési hálózatot.

[3] Az Élhető Városokért Központ szerint 2020-ban Szingapúrban a zöldterületek aránya 47%-volt.

[4] Délkelet-Ázsiában Szingapúr tekinthető a digitális forradalom vezetőjének, ami magába foglalja olyan projektek indítását, mint az érintés nélküli és elektronikus fizetést megkönnyítő szolgáltatások, a környezetbarát energiaforrásokra támaszkodó intelligens otthonok, vagy az önvezérelt közlekedési eszközök alkalmazása.

[5] Ezzel összefüggésben a vízhiányra is megoldást kellett találni, melynek jegyében 2008-ra megépült a Marina víztározó.

[6] A globális Dél kifejezés alatt általában a gazdaságilag kevésbé fejlett országokat értik. Valójában ez egy tág fogalom, amely számos olyan államot foglal magában, amelyek a nemzetközi rendben eltérő gazdasági, kulturális és politikai befolyással rendelkeznek.

[7] Erre megfelelő példával szolgál Indonézia, vagy a Fülöp-szigetek esete.

[8] A terv a társadalom valamennyi részét érinti, az infrastrukturális fejlesztéstől kezdve a kutatáson, az innováción át a képzési programokig. Többek között olyan vállalásokat tartalmaz, mint hogy 2030-ig az iskolák minimum 20%-a karbonsemleges lesz, a vasúthálózatot a jelenlegi 230-ról 360-ra bővítik, a természeti parkok területét pedig 50%-kal növelik meg.

[9] Eredetileg 2016-ban fogalmazták meg az első terveket az új ökováros létesítésével kapcsolatban.

[10] A Tengah szó jelentése maláj nyelven központ.