Moon Jae-in dél-koreai elnök november 2-án állami látogatásra érkezett Budapestre, 20 év után ő az első dél-koreai elnök, aki ellátogatott Magyarországra. November 3-án hivatalos találkozóra került sor Áder János magyar köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mely után közösen részt vettek a V4-Korea Üzleti Fórum megnyitóján. Másnap, november 4-én V4-Dél-Korea csúcstalálkozót tartottak Magyarország fővárosában. A látogatás egy kilencnapos, a Vatikánt, az Egyesült Királyságot is érintő európai körút része volt.
A magyar köztársasági elnökkel való találkozón megállapodtak abban, hogy a két ország közötti kapcsolatokat stratégiai partnerséggé emelik, amit az is ösztönöz, hogy a kétirányú kereskedelem a COVID-19 világjárvány ellenére stabil ütemben nőtt. A koreai kormány adatai szerint a Dél-Korea és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem 2020-ban 3,6 milliárd dollár volt, szemben az egy évvel azelőtti 2,97 milliárd dollárral. Dél-Korea Magyarországra irányuló exportja 18,1 százalékkal, 2,92 milliárd dollárra, a Magyarországról érkező import 36,6 százalékkal, pedig 678 millió dollárra nőtt 2020-ban. A csúcstalálkozó során Dél-Korea és Magyarország megállapodott abban is, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a globális válságok, például a világjárvány és a klímaváltozás kezelése érdekében. A két fél továbbá megállapodott abban is, hogy a gazdaság, a tudomány, a technológia és a kultúra területén is bővítik az együttműködéseket. Végezetül Áder János elmondta, Magyarország továbbra is támogatja Szöul erőfeszítéseit a Koreai-félsziget békéjének elősegítésére.
Később, ugyan ezen a napon Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalában fogadta Moon Jae-in dél-koreai elnököt, ahol a két vezető reményét fejezte ki arra, hogy a két ország közötti kapcsolatokat magasabb szintre emelheti ez a látogatás. A magyar kormányfő a “V4-Korea Üzleti Fórum” megnyitóján kiemelte, hogy Magyarország és Dél-Korea közötti kapcsolatokat egy szinttel feljebb emelik, méghozzá stratégiai szintre, és a gazdaságon túl kiterjesztik a tudományra, a kutatásra és az oktatásra is, amivel egyidejűleg bejelentésre került, hogy megkezdték a tárgyalásokat egy komoly nagy koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten. Moon egy fejlett együttműködési rendszer kialakítását szorgalmazta, amellyel Dél-Korea elektromos jármű akkumulátor gyártásának a globális ellátási láncában elfoglalt helyét szeretné javítani és egyúttal hozzásegíteni az országokat a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez. Hét szándéknyilatkozat került aláírásra Dél-Korea és a V4 országok között. A Koreai Kereskedelmi Biztosító Rt. és a Magyar Export-Import Bank pedig megállapodott abban, hogy fokozzák az együttműködést az elektromos járművek, az akkumulátorok és a biotechnológia területén megvalósuló közös projektek pénzügyi támogatásában. A közelmúltban a régió a koreai akkumulátorgyártók kulcsfontosságú gyártóbázisává vált. Dél-Korea három legnagyobb akkumulátorgyártója – az LG Energy Solution, a Samsung SDI és az SK Innovation – helyi gyártóüzemeket hozott létre a régióban.
November 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Andrej Babis cseh miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, valamint Moon Jae-in dél-koreai elnök részt vett a második V4-Dél-Korea csúcstalálkozón Budapesten. A csúcson a vezetők elismeréssel szóltak róla, hogy Dél-Korea és a visegrádi országok közötti kétoldalú kereskedelem tavaly a COVID-19 világjárvány ellenére történelmi csúcsot ért el, valamint a vezetők megállapodott arról, hogy megerősítik együttműködésüket a gazdaság, a tudomány, a technológia és a klímaváltozás terén. Moon a sajtótájékoztatón elmondta, hogy annak ellenére, hogy a világkereskedelem tavaly a COVID-19 miatt visszaesett, a visegrádi csoport az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi tömbje és új gyártási központja, valamint Korea második kereskedelmi célpontja lett az EU-ban, és több mint 650 koreai vállalat legnagyobb befektetési célpontjává vált. A Dél-Koreai Külügyminisztérium szerint Dél-Korea kereskedelme a V4-gyel tavaly a világjárvány ellenére elérte a 16,8 milliárd dollárt, ami 13%-os növekedést jelent. A csoport Németország után a második legnagyobb kereskedelmi partner az Európai Unióban, és a blokkon belül a legnagyobb exportáló piac, Dél-Korea EU-ba irányuló exportjának mintegy 28 százalékát adja. Moon utalt az SK Innovation közelmúltbeli magyarországi üzleti terjeszkedésére is, mint a Dél-Korea és a V4 közötti kölcsönösen előnyös partnerség szimbolikus példájára, mivel a magyar kormány idén úgy döntött, hogy 100 millió dollárt fektet be az SK Innovation második üzemébe, amely Komárom városában épül, és az akkumulátorgyártó egyben bejelentette, hogy további 1,1 milliárd dolláros támogatással egy harmadik magyarországi üzemet is épít. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megerősítette sajtótájékoztatójában és elmondta, hogy az elmúlt öt évben a V4-ek és Dél-Korea közötti kereskedelmi forgalom 40 százalékkal nőtt, és a COVID sújtotta világgazdaság tavalyi évében is növekedni tudott.
A vezetők megállapodtak abban is, hogy nem csak a negyedik ipari forradalomnak nevezett technológiai átalakuláshoz kapcsolódó területeken, hanem a digitális technológia és az egészségügy területén is tovább bővítik az együttműködést. A csoportos csúcstalálkozó után Moon kétoldalú csúcstalálkozót tartott Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnökével. Magyarország és Dél-Korea megállapodott a két fővárost összekötő légi járatok sűrítéséről, a magyar élelmiszerexportot érintő kérdésekről és a magyarországi koreai nyelvoktatás kiszélesítéséről is mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a csúcstalálkozót követően. A dél-koreai médiumok úgy emlegették ehhez kapcsolódóan Magyarországot, mint Dél-Korea egyik kulcsfontosságú európai partnere, aki hídfőként szolgál a koreai vállalkozások számára az európai piacokra való előretörésben. Jelenleg mintegy 90 koreai cég – köztük a Samsung Electronics, a Hankook Tire, a Hanon Systems, a SEMCORP, SungEel HiTech és az SK Innivation – fektet be Magyarországon.
Dél-Korea elsősorban azért tartja fontosnak a V4-eket, mert egy relatív gyorsan fejlődő régióról van szó, ahol alacsony gyártási költségekkel és hozzáadott technológiával kedvező feltételeket biztosítanak a koreai befektetések számára. Másrészről pedig azt a tényt is érdemes szem előtt tartani, hogy a dél-koreai vezetés attól is tart, hogy a kínai gazdasági jelenlét növekedése kiszoríthatja Dél-Koreát a térségből, hiszen sokszor nehéz felvenni a versenyt a kínai tőkével és a 16+1-es együttműködéssel. Jelzésértékű, hogy európai jelenlétük erősítésének színhelyéül Budapestet választották, amit Magyarországgal együtt egyfajta hídtérségként tekintenek, ahol szívélyes fogadtatásra és biztos „otthonra” talál Nyugat és Kelet találkozása. Ez pedig Magyarországnak és a visegrádi országoknak is előnyös, hiszen a kereskedelem volumenének növelése mellett jelentős dél-koreai befektetések történtek, elég csak megemlíteni azt a tényt, hogy 2019-ben Magyarország legnagyobb befektetője nem európai ország volt, hanem ázsiai, méghozzá Dél-Korea.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra