2021 második felében a Nemzetközi Valutalap (International Monetary Fund – IMF) felfelé módosította a fejlett országok GDP előrejelzését. Az IMF korábbinál optimistább megítélése mögött a javuló járványhelyzet áll, ugyanakkor a gyors gazdasági fellendülés miatt, munkaerőszűke és az árupiacon kialakult szűk keresztmetszetek számos országban felfelé hatják az inflációt, illetve a béreket és a fizetéseket. A bérek és árak megugrása egy olyan hosszú távú tényezőnek tűnik jelenleg, amellyel a fejlett országoknak nem csak rövid távon kell szembe nézniük. Miközben a fejlett ázsiai gazdaságok átlag GDP növekedése 3,8 százalék erre az évre, a IMF Dél-Korea esetében 4,3 százalékra teszi ezt a mutatót.
Bevezetés
A dél-koreai gazdaságot kevésbé sújtotta a globális járvány, annak ellenére, hogy a költségvetési és monetáris politikai reakciók mérsékeltek voltak és a lakossági átoltottsági rátája is alacsony volt, legalábbis 2021 nyaráig. Jelenleg az Out World in Data szerint, a teljesen beoltottak aránya eléri a 74,3 százalékot, ami jelentősen magasabb, mint a világátlag (38 százalék a 2021 október 29-i adatok szerint). Ugyanakkor 2020-ban a járvány terjedését visszafogó intézkedések a gazdaság növekedését hatékonyan segítették még azokban az időkben, amikor az átoltottsági ráta még alacsony volt.
Ez a blog bejegyzés a dél-koreai gazdasági fellendülés főbb elemeit vizsgálja és röviden áttekinti, hogy a globális járványnak milyen társadalmi következményei vannak a Koreai Köztársaságban (ezt követően Dél-Korea).
Visszafogott recesszió 2020-ban
A dél-koreai gazdaság 0,9 százalékkal zsugorodott 2020-ban, ez egy jóval visszafogottabb visszaesésnek tekinthető, mint a fejlett országok (4,5%), vagy a fejlett ázsiai országok átlaga (2,9%) volt. Dél-Korea regionális versenytársai, Japán és Szingapúr jelentős GDP veszteségeket szenvedtek el, csak a tajvani gazdaság volt képes növekedni 2020-ban, mivel a növekedés itt a félvezetők iránti extrém világkeresletre tudott támaszkodni az év során. Ez a tényező ott volt a dél-koreai mérsékelt visszaesés hátterében is. A másik tényező, hogy a dél-koreai hatóságok gyorsan reagáltak a járványra és azonnal költségvetési és monetáris intézkedéseket hoztak. Mint említettük korábban ezek mértéke ugyanakkor visszafogott volt. Kirgaard összehasonlította a G20-ak GDP-arányos költségvetési és monetáris intézkedéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy Dél-Korea esetében ez 14 százalék, míg ugyanez a mutató 44,2 százalék Japán, 33,8 százalék Németország, 27,9 százalék az USA és 20,7 százalék Szingapúr esetében. (Kína intézkedései csak a GDP 6,1 százalékát tették ki.)
A dél-koreai jegybank (Bank of Korea) csak 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot 0,50 százalékra. Ez azt jelenti, hogy sok más országgal ellentétben a dél-koreai jegybanknak még van mozgástere, ha később újabb beavatkozásra lenne szükség. Különösen igaz ez azért is, mert később a gyors gazdasági helyreállás miatt a dél-koreai jegybank ismét meg tudta emelni a kamatszintet.
2020 | 2021 | 2022 | |
Dél-Korea | -0.9 | 4.3 | 3.3 |
Japán | -4.6 | 2.4 | 3.2 |
Szingapúr | -5.3 | 6.0 | 3.2 |
Tajvani gazdaság | 3.1 | 5.9 | 3.3 |
Fejlett Ázsia | -2.9 | 3.8 | 2.5 |
Forrás: IMF October 2021, Outlook
A GDP növekedés összetevői
A félvezetők, számítógépalkatrészek és autók iránti megnőtt kereslet a dél-koreai export megugrásához vezetett,[1] ami Dél-Korea viszonylagosan gyors GDP növekedését is segítette. Ez megmagyarázza azt, hogy Dél-Korea miért tartozott az első olyan OECD-országok közé, ahol 2021 első negyedévében a kibocsátás elérte a globális járvány előtti időszakot. A dél-koreai gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdaságai közé tartozik, így nem meglepő, hogy a gazdaság ki tudta használni a vártnál erősebb visszapattanást az USA-ban, Japánban, az Egyesült Királyságban és más fejlett országokban.
A robosztus dél-koreai növekedést – 6,0 százalék 2021 második negyedévében az előző év azonos negyedévéhez képest – az erős hazai fogyasztás is támogatta. A végső fogyasztási kiadások 4,1 százalékkal növekedtek az előző év azonos negyedévéhez képest.
A fent említett export növekedés tükröződött az ipari termelésben, ami 2021 márciusában támadt fel és a trend folytatódott egész évben. A növekedési ütem csúcspontját áprilisban érte el (8,5%), majd ezt követően az ipari termelés növekedési üteme lassan mérséklődött, és júliusban visszatért a 4,7 százalékhoz. (Lásd 2. táblázatot)
2020. december | 2021. január | 2021. február | 2021. március | 2021. április | 2021. május | 2021. június | 2021. július | |
Ipari termelés (előző év azonos hónapjához képest, %) | -0.7 | 1.5 | 0.4 | 5.8 | 8.5 | 6.9 | 6.5 | 4.7 |
Ministry of Economy and Finance of South Korea, Economic Bulletin, October 2021
A 2021-es GDP előrejelzések a 3,3 és 4,5 százalék közötti sávban mozognak. Két olyan tényező van jelenleg, amelyek ezeket az előrejelzéseket bizonytalanná teszik: az árszint alakulása és a munkaerőpiaci kínálat szűkössége.
Bank of Korea | Kb. 4,0 |
OECD | 3,8 |
IMF | 4,3 |
South Korean Ministry of Finances | 4,2 |
Oxford Economics | 3,3 |
Fitch Ratings | 4,5 |
Forrás: saját összeállítás
Infláció
Az árszint alakulása a többi országhoz hasonlóan jelenleg kulcskérdés a dél-koreai gazdaságban is. A dél-koreai jegybank 2021 augusztusában emelte meg az irányadó kamatot 0,50 százalékról 0,75 százalékra. Ez volt az első kamatemelés az elmúlt két évben és kilenc hónapban.
Noha az árindex növekedési üteme alacsonyabb volt 2021 szeptemberében, mint a megelőző hónapban, a szakértők nem zárják ki a 3 százalékos éves inflációt. Az inflációt olaj- és alapanyag árak hajtották felfele. A pénzügyi minisztérium egy képviselője a következőket mondta ezzel kapcsolatban: „A 3 százalékos ár növekedés lehetőségét nem lehet kizárni az előző év bázis hatása miatt…. Kínalati oldali tényezők fogják meghatározni a következő hónapok inflációját.” Ha a dél-koreai inflációt a regionális versenytársakhoz mérjük, akkor látjuk, hogy a 2020-as infláció is már a fejlett ázsiai országok átlaga felett volt és az IMF is magasabb inflációt jelez előre Dél-Korea esetében, mint a környező fejlett gazdaságokban. Érthető, hiszen itt magasabb inflációs ráta egy a régiós átlagnál magasabb növekedési ütemhez kapcsolódik. Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy Dél-Koreában az irányadó kamatot még ebben az évben 0,25 százalékkal megemelik és így év végére 1 százalék lesz az az irányadó kamat.
2020 | 2021 | 2022 | |
Dél-Korea | 0.5 | 2.2 | 1.6 |
Japán | 0.0 | -0.2 | 0.5 |
Szingapúr | -0.2 | 1.6 | 1.5 |
Tajvani gazdaság | -0.2 | 1.6 | 1.5 |
Forrás: IMF October 2021, Outlook
A duális munkaerőpiac megerősödése
A pozitív makrogazdasági mutatók ellenére van néhány aggodalomra okot adó jellemzője a járvány utáni gazdasági fellendülésnek. Az OECD szerint a dél-koreai munkaerőpiac visszarendeződése lassabb volt, mint az OECD országok átlagában, a Gini-koefficiens[2] is magasabb (0,34) itt, mint a fejlett országok átlaga, és a termelékenység is 35 százalékkal alacsonyabb itt, mint az OECD országok átlaga. Miközben az OECD elemzés arra utal, hogy a növekvő szociális feszültségek az ún. duális munkaerőpiac létrejöttére vezethető vissza, más elemzések szerint éppen a kormányzatot kritizálják, amely preferálja a már létrejött, erős vállalatokat az újonnan jövőkkel, különösen a kis- és középvállalatokkal szemben. A kettő munkaerőpiac kifejezés a szerződéses munkások mind a köz- és magánszférában növekvő számára utal. E foglalkoztatási forma egyaránt szól a flexibilitásról és a költségcsökkentésről. Az ilyen foglalkoztatás sok vállalat számára gördülékenyebb működést tesz lehetővé, míg persze a másik oldalon a munkavállalótól elvárt rugalmasság szociális bizonytalansághoz is vezet.
Ugyanakkor szűk keresztmetszetek is vannak a munkaerőpiacon. 2021 júliusában a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkent a júniusi 3,7 százalékról, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta is csökkent. Azaz, nem azért csökkent a munkanélküliségi ráta, mert az emberek munkát találtak maguknak, hanem azért, mert sokan elhagyták a munkaerőpiacot. Egyelőre csak sejtések vannak azzal kapcsolatban, hogy hova tűntek ezek az emberek a munkarőpiacról. Az okok jelenthetik a nyugdíjazást, elégedetlenséget a munkahellyel (és így elhagyták a munkaerőpiacot), vagy esetleg egyéb nem fizetett munka választását is.
Összegzés
Sok évtizeden keresztül a dél-koreai gazdaságot az ázsiai fejlesztő állam egyik variánsaként írták le, amelyben konglomerátumok dominálják a gazdaságot, míg a modell többi gazdaságában más jellemzők erősek, így pl. Japánban a keiretsuk[3] vagy Tajvanon a kis- és középvállalatok adják a gazdaság gerincét.
Az elmúlt években a dél-koreai döntéshozók egyre kevésbé állították a konglomerátumokat, azaz chaebolokat a gazdaságpolitika középpontjába. Bár a chaebolok az elmúlt évtizedekben felgyorsították a tőkefelhalmozás folyamatát, és egy függetlenebb döntéshozatalt tettek lehetővé – szemben azokkal az országokkal, ahol a modernizáció döntően a külföldi tőkére épült – a dél-koreai gazdaság növekvő nyitottsága miatt a chaebolok a termelést a környező, alacsony költségű országokba helyezték át, és így tulajdonképpen megnövelték a kis- és középvállalatok relatív gazdasági jelentőségét, és egyúttal elvezettek a kettős munkaerőpiac létrejöttéhez és az üzleti döntések rugalmasabb meghozatalához. Hozzá kell tenni azt is, hogy a gyors gazdasági helyreállás a hatóságok gördülékeny járványkezeléséhez is magyarázható, hiszen ennek révén kerülték el a gazdaság teljes lezárását.
Az elemzést készítette: Moldicz Csaba
[1] Ezért az export 55,9 százalékkal emelkedett 2021 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest.
[2] A Gini koefficiens a gazdagság társadalmon belüli eloszlását méri. A mutató 0-tól 1-ig terjed, ahol is a 0 a teljes vagyoni egyenlőséget jelenti, míg az 1 tökéletes egyenlőtlenséget jelentené a társadalmon belül.
[3] A keiretsu szó csoportot jelent japánul. A közgazdaságtanban ez a kifejezés olyan szorosan együttműködő vállalatok hálózatát, csoportját jelenti, amely mögött egy állami tulajdonú vagy állami garanciával rendelkező nagybank áll, míg a vállalatok jelentősen bírnak egymás eszközeiben is. Ez a forma e külső befektetőktől való nagyobb függetlenséget tesz lehetővé és ennek köszönhetően a keiretsuk hosszú távú döntéseket hozhatnak és hosszú távú stratégiákat alakíthatnak ki. Ez utóbbi sokkal kevésbé jellemző olyan vállalatokban, ahol a menedzsment sokkal inkább függ a tőzsdei változásoktól.