Az Ábrahám-egyezmény megkötése óta eltelt több mint egy évben számos változás állt be a normalizációs folyamatban résztvevő országok közötti kapcsolatokban, és a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a fontos diplomáciai kezdeményezés kulcsfontosságú a régió békéjének és stabilitásának fenntartásához és megerősítéséhez. Az Ábrahám-egyezménynek köszönhetően olyan területeken alakultak ki együttműködések, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Ebben cikkben ez utóbbiakat fogjuk alaposabban szemügyre venni.
Bevezetés
Izrael 1948-as megalakulása óta a zsidó államot az elmúlt évig az Arab Liga 22 állama közül csak kettő ismerte el: Egyiptom és Jordánia. Mindez megváltozott 2020. augusztus 13-án, amikor megkötötték az Ábrahám-egyezményt, ami Izrael Állam, az Egyesült Arab Emírségek és az Amerikai Egyesült Államok közös megállapodása volt, majd ezt követően az egyezmény alatt együttesen Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti megállapodásokat értették.
Marokkó néhány hónappal később követte ezen országok példáját és december 22-én aláírt egy hasonló megállapodást Izraellel, valamint 2021. január 6-án Szudán is megállapodott az utóbbival a kapcsolatok normalizálásában. Az egyezményt Ábrahámról nevezték el, hogy hangsúlyozzák a hit közös eredetét, a judaizmus és az iszlám közös gyökereit, mivel mindkettő ábrahámita vallás, melyek szigorúan betartják Ábrahám Istenének monoteista imádatát.
Hogy áll most az Ábrahám-egyezmény?
Izrael külügyminisztere, Yair Lapid történelmet írt, amikor megnyitotta szeptember végén az ország első nagykövetségét Bahreinben. A miniszter egynapos utazása az Öböl-menti országba a legújabb lépés volt az Ábrahám-egyezmény megerősítése felé.
Az Egyesült Arab Emírségek idén nagykövetséget nyitott Tel-Avivban, Izrael pedig avatott egyet Abu-Dzabiban. Bahrein izraeli nagykövete, Khaled Yousif al-Jalahma 2021 augusztusában érkezett Izraelbe. Eitan Naeh, az első izraeli nagykövet Bahreinben még nem érkezett meg az arab országba. Mindezek mellett Izrael és Marokkó is elkötelezett azt illetően, hogy nagykövetségeket nyissanak egymás országában.
Szudán azonban lemaradt a normalizálási folyamatban. Mariam Sadiq Al Mahdi szudáni külügyminiszter az Egyesült Arab Emírségekben megjelenő The National lapnak elmondta, hogy országa nem tervezi izraeli nagykövetség fogadását Kartúmban, annak ellenére, hogy korábban mindkét ország beleegyezett egy ilyen jellegű diplomáciai iroda megnyitásába.
Az Egyesült Államok jelenlegi hozzáállása
A Biden-adminisztráció nemcsak Izrael és a négy arab állam (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó és Szudán) közötti kapcsolatok javítására törekszik, hanem ki akarják terjeszteni az Ábrahám-egyezményt más arab országokra is. Ahogy az USA külügyminisztere, Antony Blinken kifejtette, az Egyesült Államok jelenleg azokat az országokat keresi, amelyek csatlakozni kívánnak a megállapodáshoz.
Természetesen mindennek ára van, és az egyezményt eddig aláíró országokat sem feltétlenül a béke iránti vágy vezérelte, legalábbis Marokkó és Szudán esetében biztosan nem ez történt. Biden kormánya továbbra is megadja azokat az ösztönzőket, amelyeket Trump adminisztrációja adott Szudánnak és Marokkónak, hogy csatlakozzanak a megállapodáshoz. Szudán esetében ez egy 700 millió dolláros segélycsomaghoz kapcsolódik, míg Marokkó esetében elismerik Rabatnak a Nyugat-Szahara feletti fennhatóságát.
Ezzel szemben Meir Ben Shabbat, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács volt elnöke szerint egyértelműen kontrasztban van a korábbi és a jelenlegi amerikai elnök hozzáállása Izrael és az arab országok közötti normalizációs törekvésekben. Kifejtette, hogy Joe Biden amerikai elnök korántsem olyan elkötelezett az Ábraham-egyezmények mellett, mint a Trump-adminisztráció, Ben Shabbat ezen kijelentésére az INSS (Institute for National Security Studies – Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete) virtuális konferenciáján került sor, amelyet szeptember utolsó hetében tartottak, ahol elmondta, hogy ez csupán az ő saját észrevétele, és nem magyarázta meg, hogy mire alapozza a véleményét, de feltehetően az iráni konfliktussal lehet összefüggésben.
Az Ábrahám-egyezmény és Irán
Az IDF (Israel Defense Forces – Izraeli Védelmi Erők) volt vezérezredese, Gadi Eisenkot, aki jelenleg az INSS munkatársa arról beszélt a korábban már említett konferencián, hogy az Ábrahám-egyezmény milyen hatást gyakorol az iráni kérdésre. Nyomatékosította, hogy Izraelnek és szövetségeseinek ki kell állnia az iráni fenyegetés, valamint az olyan globális terrorszervezetek ellen, mint az ISIS, az al-Kaida és a Muszlim Testvériség. Elmondta, hogy meg kell erősíteni a mérsékelt szunnita tábort abban a harcban, amely megakadályozza, hogy Irán nukleáris fegyvert vessen be vagy regionális hegemóniát szerezzen. Az izraeliek szerint teljesen más lesz a régió, ha Irán e célok bármelyikét eléri.
Kijelenthetjük, hogy Izraelnek és új szunnita szövetségeseinek sok közös érdeke van Iránnal kapcsolatban, amelyek az országtól való félelmük okán alakultak ki, de továbbra is más szemszögből tekintenek az Iráni Iszlám Köztársaság fenyegetésére.
Az sem mellékes, hogy Teherán az évek során több pusztító támadást indított a szaúdi olajipar ellen. Emellett a szunnita országok úgy érzik, hogy Irán belsőleg is fenyegeti őket, ugyanis nagy síita közösségeik vannak. Például Bahrein lakosságának megközelítőleg a 60%-a síita, de Szaúd-Arábia keleti részén, ahol a nagy olajmezők vannak, szintén sok síita muszlim él, így Irán fenyegetheti az Öböl szunnita országait kívülről és belülről is. Ezzel szemben Izrael számára a nukleáris kérdés a központi probléma.
Normalizációs próbálkozások más arab országokkal
A koronavírus-járvány jelentősen akadályozta a normalizáció felé irányuló újabb potenciális országokkal kapcsolatos lépéseket. Korábban említettük, hogy Izrael kinyilvánította a normalizálási szándékot Szudánnal, amely folyamat ugyan megkezdődött, de a mai napig nem zárult le.
Észak-Irakban 300 prominens személy kezdeményezésére találkozót tartottak szeptember végén, ahol többek között arról is szó esett, hogy az Izrael és Irak közötti kapcsolatokat rendezni kellene és a közeljövőben akár Irak is csatlakozhatna az Ábrahám-egyezményhez. A tanácskozás érdekes fordulatot vett, ugyanis a résztvevőket még az esemény alatt börtönbüntetéssel fenyegették és az iraki vezetés rendkívül ellenségesen reagált a kapcsolatok normalizálási törekvéseire.
Az izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett az esettel kapcsolatban elmondta: „Több száz iraki közéleti személyiség, szunnita és síita gyűlt össze, hogy békét követeljenek Izraellel…Ez a felhívás alulról jön, és nem felülről, a néptől és nem a kormánytól, és különösen fontos az iraki zsidókkal szemben elkövetett történelmi igazságtalanság elismerése. Izrael Állam kinyújtja felétek a karját a békéért”. Az iraki kormány is kiadott egy hivatalos közleményt, amelyben Musztafa al-Kazim miniszterelnök közölte, hogy a gyűlés ,,nem képviseli a lakosság és az iraki nép véleményét, hanem csak azokét, akik részt vettek rajta.”
A reakció hátterében nem az átlagos iraki állampolgárok állnak, hanem Irán és annak iraki milíciái, akik az országot platformként szeretnék használni a zsidó állam, az USA és mások elleni támadásokhoz. Egy iráni befolyástól mentes Irakban korántsem olyan biztos, hogy ilyen hevesen reagáltak volna az Ábrahám-egyezményhez való csatlakozási lehetőségre.
Izrael folyamatosan keresi a lehetőségét annak, hogy más arab országokkal is elindítsa a kapcsolatok normalizálási folyamatát, de az újabb békekötés egyelőre még várat magára.
Gazdasági vonatkozások
Míg Izrael és az Egyesült Arab Emírségek régóta elismerték egymást az üzleti területeken, beleértve a gyémántkereskedelmet, valamint az olyan csúcstechnológiai iparágakat, mint például a mesterséges intelligencia, az egyezmény sokkal szélesebb kör előtt nyitott kaput a gazdasági együttműködés és a beruházások terén.
Az egyezmény megkötése utáni együttműködésre kiváló példa, hogy az Abu Dzabi Befektetési Iroda megnyitotta első tengerentúli fiókját Izraelben. Továbbá az Egyesült Arab Emírségekben számos kóser éttermet nyitottak a zsidó látogatók kiszolgálására.
A gazdaság terén 2021 márciusában az Egyesült Arab Emírségek 10 milliárd dolláros befektetési alap létrehozását jelentette be Izrael több ágazatában, beleértve az energetikát, a gyártást, a vizet, az űripart, az egészségügyet és az agrártechnikát. Azóta számos megállapodás született a két nemzet között. Asher Fredman, a Gulf-Israel Green Ventures vezérigazgatója elmondta: „Figyelemre méltó látni mindent, amit a fenntarthatóság területén elértünk, és látni, hogy minden elképzelés megvalósul…”, hozzátéve: „Ez a partnerség csak tovább fog erősödni.”
Houda Nonoo volt bahreini amerikai nagykövet korábban azt mondta: „Az Ábrahám-egyezmények aláírása kétségkívül életünk egyik legnagyobb közel-keleti mérföldköve lesz.” Az Izrael és Bahrein közötti gazdasági kapcsolatok még fejlődnek, de az izraeli külkereskedelmi igazgatás becslései szerint a kereskedelem elérheti a százmillió dollárt.
A Marokkó és Izrael közötti kereskedelem a maga részéről még mindig viszonylag alacsony, de ez valószínűleg növekedni fog a következő hónapokban, miután a két ország kereskedelmi kamarákat hozott létre és alkalmazza a Lapid látogatása során aláírt megállapodásokat.
A Szudán és Izrael közötti kereskedelmi kapcsolatok még mindig meglehetősen korlátozottak, aminek a legfőbb oka az lehet, hogy még nem véglegesítették megállapodásukat.
Nem meglepő, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti üzleti kapcsolatok jelentősen meghaladják az utóbbi ország és az egyezményben szereplő többi arab állam közöttit, mivel a két ország kezdeti motivációja kifejezetten a kereskedelmi potenciálhoz kapcsolódott.
Turizmus
Dubaj és Izrael volt az első, amelyek 2020 novemberében közvetlen járatokat létesítettek hat különböző társaság által. Az első hónapban több mint 67 000 izraeli turista látogatott el Dubajba. Bár ez nem számít nagy utasforgalomnak, de valószínűleg a járvány leküzdése után a számok jelentősen emelkedni fognak.
Bahrein és Izrael is indított közvetlen járatokat, de még nem használták ki a bennük rejlő lehetőségeket, valószínűleg ez is a koronavírus-járvány számlájára írható.
Marokkó évek óta szerepel az izraeli turisták térképén, főleg a két ország zsidó népessége között régóta fennálló kapcsolat miatt, de az első közvetlen járat csak 2021. július 25-én landolt Marrákesben. Tel Avivban és Marrákesben izraeliek tízezrei kértek belépési vízumot, de ezt nem tudták mindenkinek megadni, mivel nem voltak felkészülve ilyen mennyiségű kérelemre.
Szudán azonban még mindig zárva van az izraeli turisták előtt, mert mint ahogy már volt róla szó, a normalizálási megállapodás még nem tekinthető teljesnek.
Konklúzió
Az Ábrahám-egyezményről határozottan elmondható, hogy tartósnak bizonyult, és a közös érdekek és egybevágó motivációk bebizonyították, hogy jelentős, pozitív hatást gyakorolnak a térségben megkezdődött béketeremtő folyamatokra. Az egyezmény mintapéldája egy olyan típusú együttműködésnek, mely számos kecsegtető és eddig még kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Egy év elteltével, ha még ezek a megállapodások nem is teljesen valósultak meg, érezhetően hatást gyakoroltak a Közel-Keletre, a geopolitikától kezdve a gazdaságon át a turizmusig és az emberek közötti kapcsolatokig egyaránt.
Szerző: Tárik Meszár