Eurázsiai Hírszemle 2022/11. hét

Az Eurázsia Központ 2022/11. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában

2022. március 12-én Türkmenisztánban rendkívüli elnökválasztásra került sor, amire azért volt szükség, mert Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán elnöke február 11-én váratlanul a Halk Maslakhaty (a parlament felsőháza) ülésén kijelentette, hogy 15 év után helyét át szeretné adni a fiatalabb nemzedékeknek és ezért lemond az elnöki tisztségről. Szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Berdimuhameov megkezdte az általa több éve előkészített hatalomátmenet utolsó szakaszát. Több vélemény is abba az irányba mutatott, hogy Türkmenisztán jelenlegi vezetőjét egyetlen fia, Szerdar fogja követni az elnöki székben.

Politikai berendezkedés

A közép-ázsiai országok közül Türkmenisztán több értelemben is az egyik legelszigeteltebb országok egyike. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával függetlenné vált Türkmenisztánban nem európai értelemben vett demokrácia uralkodik. Az ország politikai és társadalmi berendezkedését jól jellemzi a más közép-ázsiai országokból is jól ismert klánrendszer továbbélése, amely erős autoriter kormányzással és a személyi kultusz kiépítésével párosult.

Gurbanguly Berdimuhamedov elnökségének 15 éve alatt sikeresen kialakította saját személyi kultuszát. Az idősebb Berdimuhamedov azóta töltötte be a türkmén elnöki tisztséget, amióta az ország első megbízott elnöke Szaparmurat Nijazov 2006 decemberében meghalt. Miután 2007-ben, Nijazov elnök halálát követően Berdimuhamedov hatalomra került több lépést is tett elődje kultuszának lerombolására. Nijazov elnöksége ideje alatt felvette a Türkmenbasi (Türkmének Atyja) címet és az év hónapjait is saját magáról nevezte el, ezzel emlékeztetve mindenkit arra, hogy ő mindenek felett áll. A Nijazov-kultuszt Türkmenisztánban fokozatosan felváltotta a Berdimuhamedov-kultusz, aki önmagát már az Arkadag (Védő, Védelmező) címmel ruházta fel.

Ki lehet elnök?

A türkmén jogszabályok értelmében Türkmenisztán elnökévé az ország olyan állampolgára választható, aki Türkmenisztánban született, negyven évnél nem fiatalabb, beszéli az államnyelvet, az elmúlt tizenöt évben állandó lakhelye és munkahelye Türkmenisztánban volt.[1]

Az ifjabb Berdimuhamedov mellett az elnöki posztra még nyolcan jelöltették magukat, akikben az a közös, hogy eddig szinte senki sem hallott róluk, korábban nem foglalkoztak politikával és széleskörben sem voltak ismertek, valamint nem voltak politikusok.

A türkmén közvélemény az ismeretlen jelöltek ellenében sokkal szívesebben látott volna olyan politikusokat az elnöki jelöltek között, mint Rasid Meredov külügyminiszter vagy Batyr Atdajev főügyész.

Ki lesz az elnök?

Sokan vitatják, hogy idősebb Berdimuhamedov miért döntött úgy, hogy éppen most adja át a hatalmat. Megijedt a kazahsztáni eseményektől? Vagy komoly betegségben szenved (súlyos cukorbeteg)? Az események arra utalnak, hogy döntésében mindkét szempont szerepet játszhatott.

A türkmenisztáni választások (nevezhetjük hatalomátmenetnek) meglepetés nélkül zajlottak le. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy Gurbanguly Berdimuhamedov már korábban előre megszervezte a hatalomátadás folyamatát. Szerdar, aki a „néma ember” becenevet kapta korábban, soha nem tűnt olyan erős és független politikusnak, aki apja lemondása után képes átvenni a hatalmat.

Az első igazi lépés a hatalomátadás felé még 2018-ban történt, amikor idősebb Berdimuhamedov újjáélesztette a Halk Maslakhaty-t, ekkor még mint tanácsadó testületet, amely korábban jelentős szerepet játszott az első elnök, Szaparmurat Nijazov személyi kultuszának kialakításában. Két évvel később, 2020-ban a Halk Maslakhaty megkapta a parlament felsőházi státuszát, a Mejlis (amely addig tulajdonképpen parlamentként működött) pedig az alsóház lett. Sokan úgy vélték, hogy az elnök ezzel a lépésével a „nyugdíjas” állását készíti elő magának, ami be is igazolódott. Miután bejelentette, hogy távozik az elnöki székből Gurbanguly Berdimuhamedov továbbra is a parlament felsőházának (Türkmenisztán második legfontosabb posztja) elnöke maradt. Ezzel egyidőben 2021. február 11-én Szerdar Berdimuhamedovot nevezték ki a miniszterelnök-helyettesi posztra, aki ezáltal apja helyettese lett.[2] Még ugyanebben az évben elhunyt Myalikguly Berdimuhamedov, az akkori elnök apja, Szerdar nagyapja. A gyász idején az államfő visszavonult, az elnöki pozícióval járó teendőket pedig ideiglenesen fia látta el. Szerdar Berdimuhamedov „átmeneti”, néhány hónapos elnöksége során jelentős mértékben tudta mérsékelni az elszabadult élelmiszerárakat Türkmenisztánban és több országgal is kedvező gazdasági kapcsolatokat sikerült kialakítania (Japán, Oroszország, szomszédos államok).

Mi várható?

Türkmenisztánban a választások során összesen 3 362 052 szavazó járult az urnákhoz. A Türkmén Központi Választási Bizottság szerint a választói részvétel meghaladta a 97%-ot. Az eredmények szerint a szavazatok 72,97%-kal Szerdar Gurbangulyjevics Berdimuhamedov lett Türkmenisztán új elnöke, ugyanakkor a választások demokratikus jellegét több nyugati ország is kétségbe vonja.

Ennek ellenére Szerdar Berdimuhamedov nem alaptalanul lett Türkmenisztán harmadik elnöke. Az új elnök a Türkmén Mezőgazdasági Egyetemen és az Orosz Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiáján végzett. Emellett a Genfi Biztonságpolitikai Központban is tanult és a műszaki tudományok doktora. Viszonylagos fiatalsága (40 éves) ellenére a gazdaság különböző ágazataiban szerzett tapasztalatokat szerzett állami intézményeknél. Dolgozott a türkmén Élelmiszeripari Szövetségnél és a Szénhidrogénforrások Kezelésével és Felhasználásával Foglalkozó Bizottság tagja is volt, az Ahal vilajet (régió) vezetője, a Legfelsőbb Ellenőrző Kamara elnöke és a türkmén külügyminisztériumában is aktív szerepet vállalt.

Az új elnök számára rövidtávon az első nagy feladat az lesz, hogy megtalálja a megfelelő hangsúlyt a közép-ázsiai országok politikai és társadalmi berendezkedését meghatározó klánok rendszerében, hiszen Szerdar soha nem volt résztvevője korrupciós botrányoknak. Az elnök nővérei, vejei és unokaöccsei azonban családi kötelékeiket arra használták, hogy meggazdagodjanak. Szakértők és a családhoz közel állók is úgy vélik, hogy Szerdar nem ápol túl jó kapcsolatot rokonaival, azonban a közép-ázsiai országok politikai életében a család (mint a klán rendszer alapja) komoly befolyással bír. Lehetnek nézeteltérések a klánon belül, de a rokonok támogatásának megtagadása a régióban egyenértékű a politikai (sőt a fizikai) öngyilkossággal.

Egyelőre a kormányban semmilyen meghatározó személyváltozást nem jelentettek be. Az a tény, hogy Rasid Meredov külügyminiszter vagy Batir Atdajev főügyész, az előző kormányzat meghatározó emberei a helyükön maradtak, azt vetíti előre, hogy Türkmenisztán szervezetileg sem fog meghatározóan átalakulni.

Közép és hosszútávon az ifjabb Berdimuhamedov feladata a lakosság lojalitásának elnyerése lesz. Türkmenisztánban a COVID-19 világjárvány fertőzöttjeinek száma soha nem látott szintre nőtt. Az élelmiszerárak mértéke, pedig a korábbi jelentős csökkenés ellenére is igen magas, ami erős társadalmi feszültségekhez vezethet.

Ugyanakkor mégsem beszélhetünk arról, hogy a türkmenisztáni politikai és társadalmi helyzet alapvetően megváltozott volna. A türkmén lakosság reformigénye – ahogy azt a korábbi elnökök példája is mutatja – könnyen szabályozható olyan intézkedésekkel, mint az élelmiszerárak csökkentése.

A külkapcsolatok terén Türkmenisztán mindig a korszak adottságai szerint aktualizálta külpolitikáját. Szerdar folytatni szeretné a korábban az általa megkezdett külpolitikát, mely nagy jelentőséget tulajdonított az Iránnal, Japánnal, Üzbegisztánnal, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal, Afganisztánnal és más szomszédos országokkal való együttműködésnek. Ezen kívül Türkmenisztán – ahogy azt a békés hatalomátadás is mutatja – a stabil belpolitikában érdekelt, ezáltal pedig célja, hogy világgazdasági és régiós geostratégiai híd legyen a kereskedelemben és az infrastrukturális projektekben.

Mindezek mellett egy dolog azonban megállapítható. Más közép-ázsiai országokkal (Kazahsztán, Kirgizisztán) ellentétben, Türkmenisztánban a hatalomátadásnak nem lettek véres következményei. Előkészítve, békésen, komoly gazdasági és társadalmi feszültségektől mentesen zajlott le, ami jelenlegi geopolitikai és régiós eseményeket tekintve nem elhanyagolható.

Az elemzést készítette: Veres Szabolcs


[1] A választójogi törvény ugyanakkor kimondja, hogy az állampolgárok jelöltségéhez az elnökválasztáson legalább 10 ezer aláírást kell összegyűjtenie.

[2] Nijazov 2006-os halálakor maga Gurbanguly Berdimuhamedov is miniszterelnök-helyettes volt.

One thought on “Eurázsiai Hírszemle 2022/11. hét

  1. Kösz, friss és részletesebb tájékoztató, főként politikai karakterrel. Magam több infót vártam: egyrészt az ország makrogazdaságáról, másrészt az Oroszországgal kialakult-várható kapcsolatairól…

Leave a Reply to Kun Attila Cancel reply

%d bloggers like this: