Az Eurázsia Központ 2022/21. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Joe Biden ismételt „nyelvbotlása”?
Joe Biden, amerikai elnök május 23-án egy sajtótájékoztatón ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államok katonailag beavatkozik, ha Kína megkísérli erőszakkal elfoglalni Tajvant. A Fehér Ház ezek után gyorsan leszögezte, hogy ez a kijelentés nem tükrözi az Egyesült Államok politikájának álláspontját és abban nem történt változás. Ez immár a harmadik alkalom volt az elmúlt hónapokban, hogy Biden határozottan állította, hogy az Egyesült Államok fegyveresen beavatkozna, azonban a Fehér Ház ezeket a megjegyzéseket mindig nyelvbotlásnak minősítette és elhatárolódott tőlük.
A Fumio Kishida japán miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Tokióban Bident arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne-e fegyveresen segíteni Tajvant egy invázió esetén, melyre Biden határozott igennel válaszolt. A problémát az okozza, hogy az Egyesült Államok által korábban elfogadott „Egy Kína” politika értelmében az ország elismeri Kína álláspontját, miszerint Tajvan Kína része, – habár hivatalosan soha nem ismerte el Peking igényét a szigetre. Az Egyesült Államok védelmi fegyvereket biztosít Tajvannak, de szándékosan kétértelmű maradt abban a tekintetben, hogy kínai támadás esetén beavatkozna-e katonailag. Biden kijelentése most közvetlenül Kína szomszédságában hangzott el, – az elnöki beiktatása után az első ázsiai útja alkalmával. A látogatás célja elve a szövetségesek és partnerek egyesítése, hogy ellenálljanak Kína növekvő befolyásának, valamint pont egy nappal azelőtt történt, hogy Biden részt vett a Quad – Quadrilateral Security Dialogue második személyes csúcstalálkozóján – az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India között létrejött informális csoportosulás –, amely amúgy is nyugtalanította Pekinget.
Biden több vezető adminisztrációs tisztviselőjét is váratlanul érte a kijelentése, az elnök megjegyzéseit követően a Fehér Ház egyik tisztviselője ki is jelentette, hogy az Egyesült Államok hivatalos álláspontja változatlan. Kína reakciója is megérkezett néhány órán belül, melyben elégedetlenségüket és határozott ellenállásukat fejezték ki Biden megjegyzéseivel szemben. Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsák tiszteletben az „Egy Kína” elvet és legyenek óvatosabbak a nyilatkozatokban és cselekedetekben a tajvani kérdést illetően és ne tegyenek félreérthető kijelentéseket, amelyek bátorítanák a tajvani szeparatizmust, különben nagy károkat okozva ezzel a Tajvan-szoros helyzetére, de a Kína-USA kapcsolatokra is. Majd úgy folytatta, hogy Kína határozottan ellenzi az Egyesült Államok effajta megnyilvánulásait. Csak egy Kína van a világon, Tajvan Kína része, és a Kínai Népköztársaság kormánya az egyetlen legitim kormány, amely egész Kínát képviseli. Ez nem csak a nemzetközi közösség konszenzusa, hanem az Egyesült Államok Kínával szembeni politikai kötelezettségvállalása is. A tajvani kérdés tisztán Kína belügye, és nem megengedett a külföldi beavatkozás. Végül leszögezte, hogy Kína határozott lépéseket fog tenni szuverenitásának és biztonsági érdekeinek védelme érdekében.
Joanne Ou, a tajvani külügyminisztérium szóvivője viszont elmondta, hogy őszinte üdvözletét és háláját fejezik ki Biden elnöknek és az Egyesült Államok kormányának, amiért megismételték sziklaszilárd elkötelezettségüket Tajvan iránt.
Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ismételt nyelvbotlásról van-e szó és az amerikai elnök nincs teljesen tisztában az amerikai külpolitika irányelveivel, vagy esetleg szándékos provokáció áll a háttérben, ráadásul mindezt az orosz-ukrán háború közepette. Mivel ez az elszólás már harmadik alkalommal történt meg, ráadásul ez alkalommal Ázsiában, – Kína közvetlen szomszédságában – immáron nehezen magyarázható meg, és kétértelműség helyett már sokkal inkább stratégiai egyértelműségről van szó. Vagyis valószínűleg Biden ily módon kívánja támogatni Tajvant és a tudtára adni, hogy egy esetleges konfliktus során katonailag is beavatkozna. Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke határozottan nyíltabban támogatta eddig is Tajvant, mint a korábbi elnökök: hivatalosan meghívott egy tajvani képviselőt a beiktatására, és többször is világossá tette, hogy Tajvant szövetségesének tekinti.
A jelenlegi nemzetközi környezetben mindenképpen kerülni kellene, hogy bármilyen okkal provokálva Kína Tajvan megszállásának irányába terelődjön. Kína éveket és dollármilliárdokat költ az Övezet és Út kezdeményezésére, hogy megpróbálja elnyerni azt a fajta tiszteletet, amelyre oly régóta vágyik – és Tajvan fegyveres inváziója egy pillanat alatt megsemmisítené ezt. Továbbá Biden felelőtlen kijelentése nem csak Kínát hozza nehéz helyzetbe, de az Egyesült Államok szövetségeseit, emellett jelentősen instabilizálta a régió biztonságát is.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra