Az Eurázsia Központ 2022/39. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Még az idén újra indulhat a turizmus Japánban
2020 elején Japán minimalista tesztelési protokollt vezetett be a Covid-19 fertőzöttek kiszűrésére, ami a szakértők szerint koronavírus-katasztrófával fenyegetett az országban: hatalmas gócpontokkal, a kórházak túlterheltségével és az egészségügyi rendszer összeomlásával. Japán azonban 2020 május 26-án véget vetett rendkívüli állapotának – egy olyan állapotnak, amely amúgy is sokkal kevésbé volt szigorú, mint sok máshol bevezetett zárlat – anélkül, hogy az előre jelzett apokaliptikus esemény bekövetkezett volna.
Amellett, hogy alacsony volt a fertőzöttek száma, a halálesetek is 1000 fő alatt maradtak a 126 milliós országban. A járvány kezelésének kezdeti sikere egy egyszerű elméleten alapult, amelyet a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium terjesztett elő: a fertőzés terjedése megelőzhető az átviteli útvonal nyomon követésével, melyben az a legfontosabb, hogy minimalizálják a fertőzés terjedését az országban azáltal, hogy megakadályozzák, hogy újabb klaszterek alakuljanak ki.
A helyzet fenntartásához rendkívül szigorú beutazási szabályokat hozott Japán, amivel gyakorlatilag teljesen lezárta határait, valamint az Olimpia is zárt kapuk között került megrendezésre. Ennek köszönhetően 2021 végére az összes esetszám nem érte el az 1,8 milliót. 2022-ben azonban az oltások elévülésének és a variánsok megjelenésének következtében rendkívül megugrottak az esetszámok Japánban, ami 2022 szeptember 22-én már elérte majdnem a 21,2 milliót. Mindeközben pedig a japán gazdaság is komoly nyomás alá került, hiszen a turisztikai ágazat teljesen leállt. Fumio Kishida japán miniszterelnök tehát cselekvési kényszerben van egyfelől a gazdasági növekedés beindítása miatt, másfelől pedig a többi G7-es ország is sürgeti Japánt, hogy a többi országhoz hasonlóan kezdjen el lazítani a beutazási korlátozásokon.
A külföldi turisták száma több mint 90%-kal esett vissza 2020-ban az előző évi rekordról, 31,9 millióról, ez több mint 4 billió jenes (30 milliárd dolláros) beutazó turisztikai piacot jelentett, amit a világjárvány szinte teljesen megsemmisített.
Miután Japán komoly bírálatokkal szembesült a szigorú határellenőrzésével kapcsolatban az év elején megkezdte a korlátozások enyhítését. Június 1-jén a belépők felső határát, napi 20 000 főre emelte, amibe beletartoztak a japán állampolgárok, a külföldi diákok és üzletemberek. Részlegesen megnyitotta határát a külföldi turisták előtt, és megkezdte a vízumkérelmek elfogadását, de a beutazók csak vezetett és szervezett túrákon vehettek részt, és csak olyanok, akik hajlandóak voltak betartani a maszkviselést és más vírusellenes intézkedéseket. A napi limit egyelőre a turistákat is magába foglalta, és az illetékesek jelezték, hogy még egy darabid eltarthat mire egyéni utazásra is érkezhetnek Japánba.
Fumio Kishida miniszterelnök később bejelentette, hogy Japán engedélyezi a kísérő nélküli turisták beutazását is, és szeptember 7-től 50 000-re emeli a napi beérkezési felső határt, ami jelentős lépés az ország határkorlátozásainak más nagy gazdaságokkal való szintre emelése felé. Sőt szeptember 7-től az érkezés előtti PCR-tesztek kötelezettségét is megszüntették, ha az utasok három oltással rendelkeznek.
Októbertől pedig Japán teljes mértékben újranyithatja határait a turizmus előtt, miután több mint két éve szigorú Covid-19 határkorlátozás volt érvényben. A japán média szerint a napi belépési korlátozást, amelyet szeptember elején 50 000-re emeltek, immár megszüntetik, hogy visszaállítsák a világjárvány előtti turisztikai vízummentességi rendszert, amely eredetileg 68 ország állampolgárai számára volt elérhető.
Az elmúlt hónapokban példátlan sebességgel enyhültek a határkorlátozások az országban. Júniusban 5 000-ről 20 000-re emelték az újonnan érkezők napi belépési felső határát, majd szeptember 7-én több mint kétszeresére, 50 000-re emelkedtek. Kishida miniszterelnök elmondta, hogy a tervek szerint Japán a Covid-19 korlátozásokat összhangba hozza a többi G7-es országokban érvényben lévő korlátozásokkal. Ezért Japánban folyamatosan enyhíteni kell a korlátozásokat a Covid-19 esetek figyelemmel kísérése közben. Nagy kérdés azonban, hogy ez elegendő löketet tud-e adni a japán gazdaságnak, illetve az eddig teljesen elszigetelt ország hogyan tud megbirkózni a hirtelen korlátozás nélküli beutazással, amelynek következtében valószínűsíthetőleg növekedni fognak az esetszámok.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra