Az Eurázsia Központ 2022/43. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Első Európai Unió-Közép-Ázsia csúcstalálkozó: Egy „elfelejtett” régió európai felértékelődése
A Világ- és hagyományos vallások vezetőinek kongresszusa, az Ázsiai Kölcsönhatásokról és Bizalomépítő Intézkedésekről szóló konferencia (Conference on Interaction and Confidence-Building Measures in Asia, CICA) és az Oroszország-Közép-Ázsia csúcstalálkozókat követően újra Kazahsztán volt a vendéglátója egy nemzetközi találkozónak. Az első alkalommal megrendezésre kerülő Európai Unió–Közép-Ázsia csúcstalálkozót Asztanában[1] rendezték meg, melyen mind az öt közép-ázsiai ország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán elnöke és Türkmenisztán Miniszteri Kabinetjének alelnöke, Hojamurad Geldymuradov[2], valamint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is személyesen vettek részt.
Az orosz-ukrán háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint az átalakulóban lévő geopolitikai erőviszonyok miatt a találkozó az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok felélesztéséről szólt.
Azonban, az Európai Unió Közép-Ázsia felé fordulásának kettős célja volt. Az első, gazdasági. Azt követően, hogy az energiaforrásokban szintén gazdag közel-keleti régió elhárította a Brüsszel által, az európai energiaválság megoldásában kért segítséget, az Európai Unió vezetése számára a Közép-Ázsiába tett látogatás elsődleges célja az volt, hogy a gazdag szénhidrogén készletekkel rendelkező régió hogyan tudna hozzájárulni az „öreg kontinens” orosz földgáz- és kőolajfüggőség csökkentéséhez. Valamint Közép-Ázsia személyében a régió képes-e az Oroszországból kivonult európai tőke számára stratégiai értékű exportpiaccá válni, biztosítva az Afganisztánnal kapcsolatos biztonságpolitikai kérdéseket is. Ebben a kontextusban Brüsszel számára kiemelt projekt a Global Gateway terv, amely 2027-ig 300 milliárd eurónak a régióba történő befektetését irányozza elő, egyfajta európai válaszként a kínai Övezet és Út kezdeményezésre.
A második cél politikai. Az EU számára az asztanai csúcstalálkozó politikai célja az Oroszország elleni régiós gazdasági és politikai szövetségkeresés volt. Ugyanis az elmúlt hónapokban a térség országai több alkalommal is egyfajta „semlegességet” tanúsítottak Moszkvával szemben. Kazahsztán, mint Közép-Ázsia legnagyobb és energiaforrásokban egyik legjelentősebb országa megtagadta a jelenleg Oroszország által megszállt négy ukrán megye annektálásáról szóló népszavazás elismerését, és bejelentette, hogy eleget tesz az Egyesült Államok azon kérésének, hogy egy évre felfüggeszti a kazah fegyverek exportját, hogy így megakadályozzák azok felhasználását az ukrajnai konfliktusban. Erre válaszul Oroszország a Kaszpi-tengeri csővezetéken keresztül több alkalommal is leállította a kazah kőolajszállítást, ezzel jelentős gazdasági károkat okozva Asztanának. Ezen kívül a közelmúltban Pjotr Vrublevszkij Ukrajna kazahsztáni nagykövetének augusztusban tett kijelentésével kapcsolatban egy diplomáciai incidens[3] is történt a két ország között.
Míg Kazahsztán és Üzbegisztán semlegesnek nyilvánította magát az ukrajnai háborúban, addig e kérdésben Tádzsikisztán és Türkmenisztán hivatalosan soha nem foglalt álláspontot.
Ezen kívül a kazahsztáni EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó témái között szerepelt még a nemzetközi transzkaszpi-tengeri közlekedési útvonal, vagyis az úgynevezett „Medián folyosónak” a kérdése, a vasúton, valamint teherkompok segítségével történő árufuvarozási rendszereknek az európai normákhoz történő igazítása, valamint Oroszország megkerülésével, Kazahsztánon, Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül haladó kínai termékek Európába történő eljuttatása. A „Medián folyosónak” a működéséhez néhány ázsiai országnak és az Európai Uniónak szükséges lenne megerősítenie a Kaszpi-tengeren átívelő (hadi) tengerészeti kapcsolatait. Azonban a júniusi Kaszpi-tengeri csúcstalálkozó zárónyilatkozata egyértelműen meghatározta, hogy a „nem Kaszpi államok” bármilyen jellegű (katonai, fuvarozási, hajózás) jelenléte a Kaszpi-tengeren nem kívánatos.
A találkozó eredményeként Kazahsztán felajánlotta, hogy kész növelni az Európába irányuló élelmiszer- és gabonaexportját. Emellett az uniós küldöttségnek sikerült megállapodnia Asztanával több mint 100 féle kohászati és vegyipari termék exportjáról is.
Üzbegisztán az Európai Unió kérésére felajánlotta, hogy csatlakozzon a regionális turizmus fejlesztéséhez, és kifejezi készségét, hogy növelni fogja az Európába irányuló mezőgazdasági termékeinek és textíliák a szállítását. Emellett pedig egy hatoldalú megállapodás is született az európai gazdaság számára “kritikus nyersanyagok” és ritkaföldfémek Európába irányuló szállításának növeléséről is.
Bár a Valdaj fórum mellett az EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó némileg háttérbe szorult, az asztanai találkozó mégis rámutatott Közép-Ázsia regionális és globális szerepének a felértékelődésére.
Kétségtelen, hogy az EU és Közép-Ázsia közötti párbeszéd erősödésének kirajzolódó tendenciája Brüsszelnek a közép-ázsiai térség stabil és fenntartható fejlődése iránti érdeklődéséről tanúskodik. Viszont ennek az érdeklődésnek az elsődleges célja az energiaválságban szenvedő Európa energiaforrásokkal történő ellátása. A korábban megrendezett Közép-Ázsia-Oroszország, Közép-Ázsiai-India vagy a Közép-Ázsia-Kína és a jelenlegi EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó is a közép-ázsiai régiónak a nemzetközi kapcsolatok rendszerében betöltött szerepének és jelentőségének az egyértelmű felértékelődéséről tanúskodik. A találkozó pedig egyben előfutára volt az idén november 17-18 között Szamarkandban megrendezésre kerülő Közép-Ázsia – Európai Unió miniszteri szintű találkozónak.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] 2022. szeptember 17-én kiadott elnöki rendelet értelmében Kazahsztán fővárosának hivatalos neve az eddig használt Nurszultán helyett újra Asztana lett. https://www.akorda.kz/ru/o-pereimenovanii-goroda-nur-sultana-stolicy-respubliki-kazahstan-v-gorod-astanu-stolicu-respubliki-kazahstan-1782457
[2] Türkmenisztán elnöke nem tudott személyes részt venni a találkozón.
[3] A botrány kiváltó oka Petro Vrublevszkij, ukrán nagykövetnek 2022 augusztusában egy kazah bloggernek adott interjúban az ukrajnai háborúra utalva azt a kijelentést tette, hogy „minél több orosz embert ölünk meg most, annál kevesebbet kell majd a gyermekeinknek”.