Az Eurázsia Központ 2022/45. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
ENSZ Közgyűlés: Izraelnek le kell szerelnie nukleáris fegyvereit
Az ENSZ Közgyűlés (152-5 arányban) megállapította, hogy Izraelnek meg kell szabadulnia nukleáris fegyvereitől, mivel azok kirívóan sértik a nemzetközi jogot. Emellett Izraelnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy „nem fejleszt, gyárt, tesztel vagy más módon nem szerez nukleáris fegyvereket, lemond azok birtoklásáról, és minden nem védett nukleáris létesítményét az Atomenergia Ügynökség teljes körű biztosítékai alá helyezi, mint fontos bizalomépítő intézkedést az összes állam között a régióban, a béke és a biztonság fokozása felé tett lépésként.”
A „közel-keleti nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatáról” szóló határozatot öt ország ellenezte: Kanada, Izrael, Mikronézia, Palau és az Egyesült Államok, továbbá 24 ország tartózkodott (pl. Magyarország is).
Az izraeli álláspont
Az Egyiptom által a New York-i ENSZ-közgyűlésnek benyújtott éves határozatot a Palesztin Hatóság és 19 ország, köztük Bahrein, Jordánia, Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek is támogatták. Izraelnek a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos hivatalos politikáját sokan kétértelműnek tartják, ugyanis a múltban sosem erősítette meg vagy cáfolta, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és soha nem végzett nukleáris kísérletet. Azonban általánosan elismert tény, hogy Izrael rendelkezik atomfegyver-képességgel, amelyet az Atomsorompó-szerződés (NPT)[1] keretein kívül fejlesztett ki. Mindezek miatt – többek között India és Pakisztán mellett – Izrael is de facto atomfegyverrel rendelkező államnak számít. Hivatalos álláspontja miatt azonban nehéz tisztázni Izrael nukleáris politikáját és képességeit. Izrael a becslések szerint körülbelül 90 robbanófejes nukleáris készlettel rendelkezik, miközben vélhetően nem hagytak fel a fegyvercélú plutónium gyártásával sem.
A Közel-Kelet és a nukleáris fegyverek viszonya
Az állásfoglalás annak az Izraelnek az ügyében született meg, amelyről úgy tartják, hogy egyike azon kilenc nemzetnek, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, emellett kiemelték, hogy Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, valamint az ENSZ 193 tagállama közül is azon kevesek közé tartozik, akik nem írták alá az Atomsorompó-szerződést.
Azonban érdekes tény, hogy a határozat nem tesz említést Iránról, pedig ez utóbbi ország vezetése vélhetően nukleáris fegyverek kifejlesztése felé halad. Egyes híresztelések szerint a perzsa ország 60%-os uránt képes előállítani annak ellenére, hogy 2015-ben a nagyhatalmakkal kötött egyezség szerint mindössze 3,67%-os urán előállítására nyílna csak lehetősége. Izraelnek viszont nagy probléma az Irán által fejlesztett urán, mert attól tartanak, hogy azt nem békés célokra használnák fel, azonban ezt az iráni vezetés konzekvensen tagadja. Ugyanakkor Izrael aggodalma nagyon is valós lehet, főként ha az iráni legfelsőbb vallási vezető, Ali Hamenei két évvel ezelőtti beszédére gondolunk, amikor is egy kivágandó rákos daganatnak nevezte Izrael Államot. Egyébként az elmúlt néhány évet figyelembe véve az ilyen jellegű kijelentések korántsem ritkák a perzsa ország vezetőitől.
Atommentes övezet a Közel-Keleten?
Az Első Bizottság 170 szavazattal – köztük Iránnal – jóváhagyta a „Közel-Kelet atommentes övezetté” tételére való felhívását. Izrael volt az egyetlen ország, amely ellenezte a szöveget. Négy ország tartózkodott: az Egyesült Államok, Kamerun, a Comore-szigetek és Tanzánia.A hónap elején az ügyről folytatott vitában Michal Maayan izraeli ENSZ-nagykövet-helyettes kijelentette, hogy az Atomsorompó-szerződés nem jelent orvosságot a Közel-Kelet egyedülálló biztonsági kihívásaira. „Az atomsorompó-szerződés súlyos megsértésének öt esetéből négy a Közel-Keleten történt annak hatálybalépése óta” – magyarázta.„Irán már évtizedek óta rohamosan fejleszti tiltott nukleáris programjait, és jelenleg nagy mennyiségű, erősen dúsított nukleáris anyag birtokában van” – mondta Maayan.
Továbbá mindenképpen megemlítendő, hogy a nukleáris kérdést tekintve nem lehetséges regionális biztonsági architektúráról beszélni egy olyan helyzetben, amikor egyes közel-keleti országok nem ismerik el Izrael létjogosultságát.
Az USA/Izrael-Irán szembenállás komoly konfliktust generál
Joe Biden amerikai elnök nem sokkal korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok soha nem fogja megengedni Iránnak, hogy atomfegyverhez jusson hozzá. Eközben Teherán erősebb garanciákat kér Washingtontól a világhatalmakkal kötött nukleáris megállapodás újjáélesztésére. Izrael ellenzi a 2015-ös megállapodáshoz való visszatérést, amely az Európai Unió és az ENSZ Teherán elleni szankcióinak feloldásáért cserébe, korlátozta Irán nukleáris fegyverprogramját. Izrael legnagyobb örömére Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban kilépett a megállapodásból, és újra szigorú szankciókat vezetett be, ami arra késztette Teheránt, hogy megsértse a paktum nukleáris határait. Biden viszont megígérte, hogy újjáéleszti a megállapodást, miközben biztosítja Izrael biztonságát. Ez utóbbi történésből is látszik, hogy az amerikai belpolitikai törésvonalak milyen mértékben befolyásolják a Közel-Kelet és a világ stabilitását.
Izrael meg van győződve arról, hogy ha Irán nukleáris fegyverekre tesz szert, akkor használni fogja azokat. Ez az állítás sokak szerint túlzó, és Izrael célja nem más, mint a nemzetközi közösségre nehezedő nyomás növelése, valamint az iráni nukleáris fenyegetésre való felhívás. Izrael több különböző fronton is próbálja Iránt jobb belátásra téríteni, egyelőre sikertelenül. Szakértők szerint az izraeli fenyegetéseknek addig nem lesz hatásuk az iráni politikai tervezőkre, amíg azok párhuzamosan ki nem egészülnek az Egyesült Államok fenyegetéseivel. Ebben a kérdésben mindenképpen változást hozna, ha az Egyesült Államok implicit jóváhagyna egy Iránra mért esetleges izraeli megelőző csapást. Azonban ez még valószínűleg azért sem történhetett meg, mert a Biden-kormányzat rendkívüli módon tart attól, hogy a nemzetközi konfliktusok köre kiszélesedik, valamint nem akar agresszorként feltűnni a konfliktusban, miközben egy másikban a békét propagálja.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár
[1] Atomsorompó-szerződés: 1968-ban az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán fogadták el „a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról” szóló nemzetközi szerződést.