A Neumann János Egyetem 23. alkalommal rendezett tudományos konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Az Eurázsia Központ „Változó világrend – Változó Eurázsia” címmel angol és magyar nyelvű előadásokat magában foglaló workshoppal kapcsolódott be a konferencia programjába.
Brian Chi-Ang Lin professzor, a BC4LS kutatójának „Sustainable Economies and the United Nations 2030 Agenda” című előadása a plenáris ülésen az Egyesült Nemzetek Szervezete 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének főbb pontjait tekintette át, illetve a megvalósítás előtt álló főbb kihívásokat. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend egy olyan biztonságos, szegénységtől és éhezéstől mentes világot irányoz elő, amelyben teljes és produktív foglalkoztatás, minőségi oktatáshoz és általános egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a nemek közötti egyenlőség, valamint a környezet pusztulásának megszüntetése valósul meg. Lin professzor mindazonáltal hangsúlyozta, az ENSZ egyelőre nem kínál egyértelmű mutatókat a különböző célok nyomon követésére, és maga a Szervezet, illetve az OECD előrejelzései sem biztatók a menetrend teljesülésével kapcsolatban. Lin professzor úgy vélte a célok eléréséhez minden egyes országnak fenntartható növekedési politikákat, például a körkörös gazdasági modellt kellene adaptálnia akár a körkörös GDP indikátor (CENIA) elnevezésű mutató alkalmazásával, mert az SDG-k keretezése és megvalósítása csak nemzeti szintekről kiindulva sikerülhet.
Az angol szekcióban az Eurázsia Központ munkatársai is előadtak: Dr. Klemensits Péter, az Eurázsia Központ kutatási igazgatója „Ipari forradalom 4.0 – Egy új világrend?” című előadásában az ipari forradalmak és a kialakuló világrend közötti összefüggéseket tárta fel, megállapítva, hogy azok az ázsiai országok, amelyek vezető szerepet töltenek be a 4. ipari forradalomban, várhatóan az új világrendben is prominens szerepet kaphatnak. Zoltai Alexandra, az Eurázsia Központ Kelet-Ázsia kutatója „Japán helyzete a változó Eurázsiában” című előadása a jelenlegi japán gazdasági helyzet és geopolitikai attitűd elemzését végezte el, kiemelve olyan meghatározó, közelmúltbeli események befolyásoló hatását, mint a nyári olimpia megrendezése, a kormányfőváltás, az Abe Shinzo volt miniszterelnök elleni merénylet és a pacifista alkotmány módosításának eshetősége. Tárik Meszár, az Eurázsia Központ Közel-Kelet kutatója „Zsidók Irakban: mely tényezők vezettek közösségük tömeges kivándorlásához a 20. század közepén?” című előadása az iraki zsidók 1949-1951 között történő tömeges kivándorlását egy végtelenül komplex problémaként definiálta, amely mögött a kor tendenciái, a korábbi náci Németországból importált ideológia és az arab-izraeli konfliktus is szerepet játszott. Jelenlegi helyzetüket tekintve ugyanakkor az előadó megjegyzi, hogy nem beszélhetünk önálló iraki zsidó közösségről, még ha az utóbbi években meg is fogalmazódott részükről az igény, hogy újra felvegyék a kapcsolatot szülőföldjükkel.
A magyar nyelvű szekcióban a Geopolitikai Kutatócsoport munkatársai adtak elő: Dr. Bernek Ágnes, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa és a Geopolitikai Kutatócsoport vezetője „A geopolitika által uralt világgazdaság – várható tendenciák és növekvő kérdőjelek egy bizonytalan világban” című előadása az angolszász és az ázsiai világgazdasági megarégiók, a szerveződő orosz vezetésű közép-ázsiai és közel-keleti megarégió, valamint ezen megarégiók területi hálózatai alapján azt vizsgálta az ukrajnai háború következtében intenzíven formálódó új, többpólusú világgazdaság kilátásait. Faust Anita, az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa „A narratívák szerepe a világrendépítésben – A Szamarkandi Deklaráció elemzése” című előadása a narratívák világrend formáló aspektusait mutatta be elméleti alapokon, és elemezte a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 2022 szeptemberében kiadott deklarációjának esetében. Az SCO bővülése kapcsán az előadás hangsúlyozta, figyelmet érdemel a tagok és a tagaspiráns államok közötti ellentétek sokasága. A körükben fennálló feszültségek eredményes kezelésén múlhat ugyanis a térség sorsa. Andrékó Gábor, az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa „Oroszország nagyhatalmi státusza és világrend felfogása (2008-2022)” című előadásában kifejtette, hogy az orosz külpolitikára jellemző fő jellemvonások meghatározhatóak, és segítségükkel az orosz külpolitika aktivitása egy adott problémakörben előre jelezhető. Az orosz világrendfelfogás pedig a multipolarizált regionális világrend kialakulását vizionálja, amelynek megvalósulását Moszkva elméleti szempontól a rendszeresen frissített külpolitikai és nemzetbiztonsági koncepciókkal, gyakorlati szempontból pedig aktív, a soft powerrel tudatosan támogatott külpolitikai szerepvállalással segíti elő. Simon László, az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa „Az egyén, mint nem állami szintű hatalmi tényező az infokommunikációs hálózatokban” című előadása részint Barabási Albert László hálózatkutatási eredményeire építve arra kereste a választ, hogy miként befolyásolja az egyéni infokommunikációs aktivitás a hatalmi viszonyokat. Az előadás a nyílt kommunikáció, mint az agresszió megelőzése módszerének fontosságát hangsúlyozta, illetve felhívta a figyelmet a kiberbűnözők és a kiberpartizánok közötti különbségre.
