Az Eurázsia Központ 2022/47. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Véres tüntetések januárban, elnökválasztás novemberben. Előrehozott elnökválasztás Kazahsztánban
Kazahsztánban a véres januári zavargások az ország vezetése, számára rámutattak a Nazarbajev-korszakból származó rendszerszintű egyenlőtlenségre, a korrupcióra és az elnyomó kazah politikai környezetre.
A közép-ázsiai országban a januári tüntetések eredményeként módosításra került a kazah alkotmány, valamint kezdetét vette egy átfogó társadalmi, gazdasági és politikai reform is, mely intézkedéseknek két célja volt. Az egyik, hogy a tüntetéseket „túlélő” és hatalmon maradó tokajevi kormány jelzést adjon a kazah társadalom irányába, hogy az ország alkotmányának a megváltoztatásával lezárult a majd három évtizedes Nazarbajev-korszak, amely a kazah társadalmi elégedetlenségek egyik kiváltó oka volt. Másik , hogy Kaszim-Zsomart Tokajev alkotmánymódosításra tett ígéretével képes legyen elérni azt, hogy újra indulhasson a kazah elnöki székért.
Alkotmánymódosítás, reform, Asztana
A januári eseményeket követően a regnáló kormány az országban uralkodó hangulat megnyugtatására a „változásban és egy új kezdetben” látta a megoldást. Február közepétől kezdve Tokajev egyfajta „reformerként” próbálta beállítani magát, amihez a Kazahsztánt előtérbe helyező, független, tekintélyelvű, ám „puha” modernizáció modelljét választotta.
Az új reformok keretében Tokajev elnök 2022. június 5-re kiírt egy alkotmánymódosító népszavazást, melyre a kazah állampolgárok 77,18%-a igennel szavazott. Tokajev elnök már az alkotmánymódosítással kapcsolatos beszédeiben is egy „Új Kazahsztán”, egy „Második Köztársaság” felépítését vázolta fel, melyek célja a demokratizálódás és a hatalom decentralizálása és egy erős parlamenttel rendelkező elnöki köztársaság. Ehhez az elképzeléshez társítva olyan intézkedéseket hajtott végre, mint Kazahsztán fővárosának Nurszultánnak az Asztanára történő át(vissza)nevezése.
Bár Tokajev hívei megpróbálták éreztetni, hogy az elnök nagyobb nyitottságra és demokratizálódásra törekszik, ezzel kapcsolatban azonban sokan szkeptikusak voltak. Az „új kezdet” bizonyítására (és saját politikai céljainak elérése érdekében) Tokajev 2022. szeptember 1-jén előrehozott választásokat hirdetett meg, melyen ő is a jelöltek között szerepelt.
A választási kampány során Tokajevnek azonban a közép-ázsiai ország gazdasági, társadalmi és politikai instabilitása mellett Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának Kazahsztánra gyakorolt hatásaival is szembe kellett néznie. Az orosz gazdaságot sújtó nemzetközi szankcióknak ugyanis erős másodlagos hatásai lettek a kazah gazdaságban. A kazah nemzeti fizetőeszköz, a tenge, 20%-ot gyengült (augusztusban), az élelmiszerárak pedig jelentősen megnőttek. Emellett pedig a kazah gazdaság alapjának számító kőolaj exportot maga Tokajev elnök is nehéz helyzetbe hozta azáltal, hogy a Szentpétervári Gazdasági Fórum plenáris ülésén felszólalásában nem ismerte el a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNR és LNR) szuverenitását.
2022. november 20.
Nurlan Abdirov, a Kazah Központi Választási Bizottság elnöke hivatalosan is bejelentette, hogy Kasszim-Zsomart Tokajev lett Kazahsztán elnöke. A 2022. november 20-án lezajlott előrehozott választást követően a Kazah Központi Választási Bizottság adatai szerint a választásra jogosult 8 300 046 kazah polgárból 6 456 393 (69,44%) járult az urnákhoz. Az elnöki székért indulók közül pedig az érvényes szavaztok 81,31%-t Kasszim-Zsomart Tokajev szerezte meg, ami egyben azt is jelentette, hogy az év eleji eseményeket követően Tokajev további hét évig maradhat Kazahsztán elnöke.
A többi elnökjelöltnél a szavazatok százalékos aránya a következőképp oszlott meg: Zsiguli Dajrabajev 3,42%; Karakat Abden 2,6%; Meiram Kazhiken 2,53%; Nurlan Auesbaev 2,22%; Saltanat Turszinbekov 2,12%.
Külföldi visszhangok
A kazahsztáni előrehozott elnökválasztáson megfigyelőként jelenlévő EBESZ misszió vezetője Ursula Gacek a választások másnapján, egy asztanai sajtótájékoztató során erősen bírálta a kazah elnökválasztások előtti kampányt, valamint a szavazatszámlálási folyamatot. Elmondása szerint a Kazahsztán által vállalt nemzetközi kötelezettségek ellenére a kazah állampolgárok részvétele az ország politikai életében korlátozott maradt. Emellett Ursula Gacek arra is felhívta a figyelmet, hogy az EBESZ misszió meglátása az, hogy Kazahsztán de facto megtiltotta a független jelöltek indulását az elnökválasztáson, ami ellentétes a nemzetközi normákkal.
A választásokkal kapcsolatos vádakra reagálva a kazah külügyminisztérium „sztereotip és elfogult következtetésnek” nevezte az EBESZ jelentését.
Míg az ázsiai országok többsége már gratulált is Kazahsztán régi-új elnökének a választáson elért sikeréhez, addig az európai országok jelentős része nem reagált, vagy mint a német külügyminisztérium is tett egyszerűen elzárkózott a kazah választások értékelésétől.
Az elnökválasztást követően milyen kihívások előtt áll Kazahsztán?
A Tokajevi kormány azon lépése, hogy eltávolította Nazarbajevet és környezetét a közszféra minden pozíciójából és alkotmányreformot hajtott végre, azt eredményezte, hogy a jelenlegi kormány támogatottsága erősebb lett, ám az ország gyenge gazdasági helyzete, a magas infláció ezt a támogatottságot a jövőben meggyengítheti.
Az elnök az év eleji véres események után megígérte, hogy „kiszabadítja” a gazdaságot az oligarchák befolyása alól, ehhez viszont merész fellépésre van szükség, amelynek egyelőre semmi jele. A gazdasági nehézségek mellett azonban a kazah társadalomban a nemzet alapú nacionalizmus mellett – ezt egészíti ki a Törökország által a Türk Államok Szervezetén keresztül meghirdetett Türk Világ koncepciója is – jelen van az úgynevezett Oroszország és a Kína ellenes vektor is.
Többen úgy gondolják, hogy a kazah elnöknek felül kell vizsgálnia az ország korábbi külpolitikáját. Viszont azzal, hogy Tokajev maradt Kazahsztán elnöke a közép-ázsiai ország várhatóan a korábban megkezdett többvektoros politika folytatására készül, ahogy azt a választások előtt maga Tokajev is többször megerősítette. Azonban hiába a győzelem, Tokajev politikai mozgástere egyszerre nagyon szűkülő és táguló.
Kazahsztánnak évtizedeken keresztül sikerült egyensúlyt teremtenie a két szomszéd Oroszország és Kína között. Emellett az ország a Nyugattal is jó kapcsolatokat ápolt, amely kapcsolatok az Európai Unióban tapasztalható energiaválság miatt egyre jobban felértékelődnek. A kazah külpolitika – akaratán kívül – nehéz helyzetbe került. A kérdés az, hogy a végrehajtott alkotmányreform, és a reformeri önkép mennyire képes stabilizálni a kazah társadalmat és a belpolitikai helyzetet, illetve Tokajev valóban megmarad-e a korábbi kazah többvektoros külpolitika mellett.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs