Az Eurázsia Központ 2022/48. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Elhunyt Jiang Zemin – Egy korszak vége a kínai politikában
Jiang Zemin 2022. november 30-án, 96 éves korában hunyt el Shanghaiban. 1989-ben a 13. Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottságának plenáris ülésén választották meg a KKP főtitkárának, majd 1993-ban a 8. Országos Népi Kongresszuson Kína elnöke lett. Így Jiang 1989 és 2002 között a Kínai Kommunista Párt főtitkára, valamint 1993 és 2003 között a Kínai Népköztársaság elnöke volt. Elnöksége alatt került vissza 1997-ben Hongkong Kínához, valamint 2001-ben lépett be az ország a Kereskedelmi Világszervezetbe, amely így végérvényesen is a nemzetközi gazdaság szereplője lett.
1926. augusztus 17-én értelmiségi családban született Yangzhou városában, Jiangsu tartományban. 1943-ban Jiang Zemint felvették a Nanjing Központi Egyetem Villamosmérnöki Tanszékére, és aktívan részt vett a hallgatók japánellenes tevékenységében. A háború után Jiang Zemin átment a Sanghaji Jiaotong Egyetem Villamosmérnöki Tanszékére tanulni, majd 1946 áprilisában csatlakozott a Kínai Kommunista Párthoz. Ezután végigjárta a KKP ranglétráját és 1985-ben Jiang Zemin Sanghaj polgármestere és a Kínai Kommunista Párt Sanghaji Városi Bizottságának titkárhelyettese lett, majd 1987-ben pedig a Kínai Kommunista Párt Sanghaji Városi Bizottságának titkárává nevezték ki. Ő vezette Sanghaj gazdaságfejlesztési tervének és városépítési tervének kidolgozását. A 1989-es kínai belpolitikai zűrzavarban végül ő került a KKP főtitkári székébe, majd onnan egyenes út vezetett Kína elnöki pozíciója felé.
Jiang Zemin a fejlődés támogatója volt, és azt javasolta, hogy a fejlesztés legyen a párt legfőbb prioritása az ország kormányzásában, valamint úgy gondolta, hogy folyamatosan új helyzetet kell teremteni az ország modernizációjára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pártnak az adódó lehetőségeket meg kell ragadnia, amelyek a reformok elmélyítésére, a nyitás bővítésére, a fejlődés elősegítésére és a stabilitás megőrzésére irányulnak. Az 1990-es években Jiang Zemin határozottan tisztában volt a gazdasági globalizáció gyorsuló tendenciájával, és hangsúlyozta, hogy Kínának meg kell nyílnia a külvilág felé a fejlődés, a haladás és a virágzás, valamint a gazdasági, technológiai és kulturális cserekapcsolatok és más országokkal való együttműködés erősítése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell javítani a vonatkozó politikákat, továbbra is töretlenül bővíteni kell a külvilág felé való nyitást, gazdagítani a nyitás formáit és tartalmát, és folyamatosan javítani kell a nyitás minőségét a külvilág sokoldalúságához mérten.
Jiang Zemin tisztázta Kína WTO-csatlakozásának alapelveit: először is Kína WTO-ba lépése Kína gazdasági fejlődésének, reformjának és nyitásának szükségessége. Hozzátéve azt, hogy a WTO-nak is szüksége volt Kínára, hiszen egy akkor 1,2 milliárdos piacról volt szó, és Kína nélkül a WTO nem volt teljes, és nem kedvezett a világgazdaság fejlődésének. Másodszor, Jiang leszögezte, hogy Kína egy fejletlen társadalmi termelékenységgel rendelkező fejlődő ország, így a Kereskedelmi Világszervezethez ennek tiszteletben tartásával csatlakozik. Harmadszor Kína jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyban kell lenniük. Jiang Zemin hangsúlyozta, hogy a közvetlen külföldi befektetések további vonzása, a külföldi tőke minőségének és kihasználtságának javítása, az áruk és szolgáltatások kereskedelmének további bővítése, a piac diverzifikációs stratégiájának megvalósítása, a minőséghez való ragaszkodás nagy lépést jelent és a reform és nyitás új szakaszba léphetne. Hangsúlyozta, hogy Kína fejlődése, haladása nem választható el a világ más országainak vívmányaitól, a külvilág felé való nyitás során mindig figyelni kell a nemzeti szuverenitás, valamint a gazdasági-társadalmi biztonság megőrzésére, oda kell figyelni a nemzetközi kockázati hatások megelőzésére, vagy azok csillapítására. A kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista gazdaság felépítésével kapcsolatban Jiang Zemin rámutatott, hogy mivel Kína egy fejlődő ország, így a modernizáció eléréséhez és a fejlett országokkal szembeni lemaradás csökkentéséhez a kulcs a gyorsabb nemzetgazdasági fejlődési pályában van. A gazdasági növekedés módja így extenzívről intenzívre változott, hogy fenntartsa a nemzetgazdaság tartós, gyors és egészséges fejlődését.
Elnöksége alatt számos alapelvet, politikát és főbb stratégiát fogalmazott meg és hajtott végre, megreformálta a gazdasági, politikai és kulturális rendszereket és minden tekintetben új utakat tört a reform és a nyitás folytatására. Megvalósításra került a jogalapú kormányzás alapstratégiája, véghezvitte a békés újraegyesítés politikáját az „egy ország, két rendszer” égisze alatt: Hongkong és Makaó zökkenőmentes visszatért Kínához.
A „három képviselet” elmélete kibővítette a Kínai Kommunista Párt (KKP) tagságát, és alapvetően megváltoztatta a pártszerkezetet, miközben elősegítette a vállalkozói szellemet Kínában. A „három képviselet” elmélete szerint a KKP a haladó termelőerők, a haladó kulturális erők és a széles néptömegek szükségleteinek és érdekeinek képviselője. Jiang elmélete a KKP néppárttá válásának első elméleti megalapozása volt és meghirdetése mögött az a felismerés állt, hogy a pártnak úgy kell képviselnie a lakosság széles tömegeit, hogy közben a párt vezető szerepét is megőrizze. Az elmélet szerint a párttagság gerincét továbbra is a munkások, a parasztok, az értelmiség, a katonák és a káderek alkotják, de a változó viszonyoknak megfelelően az új, haladó társadalmi csoportok – vagyis a magánvállalkozók és a magánszektorból érkező más értelmiségiek – bevonása is szükséges.
Amikor Jiang Zemin elfoglalta a párt és az ország vezető pozícióját, Kína igen bonyolult hazai és nemzetközi helyzetben volt. Sikerült egyesítenie a párt központi vezetői csoportját, higgadtan reagált a Kína szuverenitásával és biztonságával összefüggő nemzetközi helyzetek sorozatára, és legyőzte a nehézségeket, különösen sikeresen kezelte az ázsiai pénzügyi válság hatását, és biztosította a reform és a nyitás lendületét, amivel a kínai gazdaságot és ezzel Kínát soha nem látott gazdasági növekedésre állította. Jiang egy olyan vezető volt, aki értékelte a nyugati kultúrákat és tisztában volt a külföldi befeketések szükségességével, amivel Kína a világ gyárává tudott változni. 1989 és 2002 között, a KKP főtitkári hivatali ideje alatt Kína gazdaság megháromszorozódott és ennek a folyamatnak is köszönhetően 2010-ben megelőzte Japánt és a világ második legnagyobb gazdasága lett.
Jiang Zemin 2003-ig töltötte be elnöki pozícióját, tartós hatást gyakorolva az ország politikájára és külkapcsolataira. Többek között olyan karizmatikus vezetőként emlékeznek rá, aki utat nyitott Kína globális hatalommá válása előtt. Földi maradványait december 1-jén szállították Shanghaiból Pekingbe. A reptéren Xi Jinping kínai elnök és más magasrangú kínai tisztviselők fogadták, ahol mély részvétüket fejezték ki család számára és kísérték utolsó útjára.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra
Megújulnak a diplomácia kapcsolatok Magyarország és Örményország között
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának Lódzi ülésén találkozott Magyarország és Örményország külügyminisztere 2022. december 1-én. A találkozón Ararat Mirzoyan és Szíjártó Péter kiemelte a két nép közötti mély kulturális kapcsolatokat, valamint a két ország közötti kapcsolatok javításának fontosságát. A felek megállapodtak a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, valamint kifejezték azon szándékukat, hogy új, a kölcsönös bizalomra és a nemzetközi jog tiszteletére épülő, fejezetet nyitnak az örmény-magyar kapcsolatokban. A kapcsolatok megújítása első lépéseként a két ország kormánya abban állapodott, hogy nem rezidens nagyköveteket nevez ki a kapcsolatok fejlesztése lehetőségeinek feltárása érdekében. Az együttműködés elsősorban a kereskedelmet, oktatást, kultúrát és turizmust érintő területekre vonatkozna.
A Magyarország és -Örményország között a diplomáciai kapcsolat 1992. március 30-án jött létre, amiben jelentős szerepet játszott a magyarországi örmény diaszpóra. A két ország vezetői, külügyminiszterei rendszeres látogatásokat intéztek, 2000-ben pedig „Örményország-Magyarország Egyesület” alakult Jerevánban. 2012-ben azonban Jereván felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, amikor is Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot, aki addig Magyarországon töltötte életfogytig tartó börtönbüntetését amiért 2004-ben egy baltával megölte Gurgen Margaryan örmény katonatársát, akivel a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult. Safarovot 2007-ben ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre. Kiadatása után Azerbajdzsánban kellett volna tovább töltenie büntetését, ehelyett azonban rehabilitálták és nemzeti hősként ünnepelték. A esemény nagy felháborodást keltett Jerevánban.
A diplomáciai kapcsolatok megszakítása azonban nem azt jelentette, hogy a két ország között minden viszony megszakadt. A két ország közötti kulturális együttműködés továbbra is fennmaradt. Örményország 2009-óta tagja a Keleti Partnerség programnak, mindemellett az EU Társulási Megállapodást nem írta alá az Eurázsia Gazdasági Unióhoz való csatlakozás miatt. Ennek ellenére Örményország nem mondott le az Európai Unióval meglévő kapcsolatai fejlesztéséről. A Keleti Partnerség keretén belül Magyarország és Örményország között folyamatos volt az együttműködés a szakítás után is.
A két ország között a diplomáciai kapcsolatok megújításának lehetősége már az elmúlt év során is megmutatkozott. A kapcsolatok helyreállítását egy éves felfokozott diplomáciai tevékenység előzte meg Jereván és Budapest között. A magyar kormány 2021 decemberében közvetített Örményország és Azerbajdzsán között, hogy felügyelje az előző hónapban lezajlott összecsapások következtében fogva tartott öt örmény katona hazatérését. A katonák hazaszállításának napján Magyarország bejelentette, hogy 100 000 dózis koronavírus vakcinát adományoz Örményországnak. 2022 februárjában magyar delegáció érkezett Jerevánba az örmény és a magyar nép közötti kapcsolatok mélyítése érdekében. A vizit során együttműködési megállapodás született a két ország közötti jövőbeli kapcsolata alapjai megteremtése reményében a jereváni Gurgen Margaryan iskola és a Máriaremete Hidegúti ökumenikus iskola között. Emellett Semjén Zsolt és Azbej Trisztán az Armenpressnek adott interjújában a magyar és az örmény népek közötti kötelékére helyezte a hangsúlyt, amely alapját közös keresztény hit, a kulturális, oktatási együttműködés és nem utolsó sorban a magyarországi örmény közösség biztosítja. Mindez pedig erősebb a diplomáciai kapcsolatoknál is. Az interjúban komoly hangsúlyt kapott a keresztény örmény közösségek támogatása Szíriában is. 2022 november 2-án az Örmény Katolikus Egyház pátriárkája, XXI. Raphael Bedros pedig a Szent Kereszt Hálaéremmel tüntette ki Orbán Viktort, hivatkozva a miniszterelnök „feltétel nélküli elkötelezettségére a keresztények, életük védelme, erkölcsi és társadalmi értékeik megőrzése mellett”. 2022 novemberében pedig Paruyr Hovhannisyan külügyminiszter-helyettes fejezte ki optimizmusát a magyar-örmény diplomáciai kapcsolatok visszaállításában az örmény Nemzetgyűlés bizottsági meghallgatásán.
A 2022 december 1-én történt bejelentést tehát aktív előkészítő munka előzte meg. Jereván és Budapest fokozatosan készítette elő a kapcsolatok újraindítását amely első sorban az örmény fél számára volt kihívás a Safarov ügy kapcsán. Örményország katonai veresége után felülvizsgálta nemzetközi kapcsolatait és úgy tűnik készen áll arra, hogy kilépjen az izolációból Budapest kapcsán. Jereván számára fontosak a jó kapcsolatok fenntartása az EU egészével és tagállamaival. Magyarország keleti nyitás politikájának köszönhetően jó kapcsolatokat ápol a Türk Tanács országaival, így Azerbajdzsánnal is, ugyanakkor keresztény alapokon Örményországgal is megvan a közös kapcsolódási pont. Ebből kifolyólag fontos közvetítő lehet Örményország számára mind az EU mind Azerbajdzsán felé, Budapest pedig újabb, vagy inkább ismét hivatalos, partnerre tesz szert a Kaukázuson és az Európai Gazdasági Unión belül.
Az elemzést készítette: Seremet Sándor