Az Eurázsia Központ 2023/6. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Közelgő magyar-kirgiz találkozó. A magyar-kirgiz kapcsolatok aktuális helyzete
Magyarország és Kirgizisztán 2023-ban ünnepli a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 31. évfordulóját. A két ország közötti partnerség vonatkozásában az előző évekhez hasonlóan minden jel szerint az idén is több gazdasági, oktatási és kulturális együttműködés aláírása várható.
Kirgizisztán függetlenségének 1991-es elismerését követően Magyarország volt az első európai országok egyike, amely felvette a diplomáciai kapcsolatokat a közép-ázsiai országgal. A magyar-kirgiz államközi kapcsolatok dinamikájában 2018 kulcsfontosságú év volt. 2018 szeptemberében Cholpon-Atában tett hivatalos látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szooronbaj Dzseenbekovval, Kirgizisztán korábbi miniszterelnökével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, melynek köszönhetően a közép-ázsiai ország és Magyarország közötti kapcsolatok iránya egy új, partnerségi szintű viszony kialakulásához vezetett. Magyarország miniszterelnökének 2018-ban Kirgizisztánban tett látogatása nagyban köszönhető volt a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikának, valamint a magyar és kirgiz partnerekkel folytatott aktív külpolitikai munkának.
A 2019 végén kirobbant Covid-19 világjárvány és az ezt követő pandémiás időszak ellenére a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikája nem lassult.
2021-ben Budapest adott otthont a Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács első ülésének, amelyen a kirgiz küldöttséget Ruszlan Kazakbaev, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere képviselte. A tanács ülésén hozott döntések pedig megerősítették Magyarország és Kirgizisztán gazdasági és kulturális kapcsolatait.
2022 volt az év, amikor Magyarország és Kirgizisztán a tényleges stratégiai partnerség szintjére emelte a két ország közötti együttműködést.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai országokat érintő munkakörútja keretében Kirgizisztánba is ellátogatott, ahol részt vett a Biskekben megrendezett magyar-kirgiz kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködésekkel foglalkozó Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács második ülésén. A biskeki találkozón a diplomáciai és a két ország közötti felsőoktatási diákcsereprogramok mellett a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap jövőbeli terveivel kapcsolatban is egyeztetés folyt. A tárgyalások eredményeként a kirgiz és a magyar fél abban állapodott meg, hogy a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap tőkéjét a jelenlegi 16 millió dollárról fokozatosan 50 millió dollárra emelik. Az ülésen további megállapodás született egy Budapest – Biskek – Budapest repülőjárat indításáról. Ezen kívül a magyar-kirgiz együttműködési kapcsolatok részeként 2022 közepén a magyar A-Híd Zrt. csatlakozott Kirgizisztán vízerőműfejlesztési projektjéhez.
Ötéves fejlesztést követően 2023 elején a Bács-Kiskun vármegyei Jánoshalmán elindult a Renner traktorok sorozatgyártása, melyre több szovjet utódállamból – például Kirgizisztánból és Üzbegisztánból – valamint Afrika, a Közel-Keleten és Ázsia több országából is jelentkeztek vásárlói igények. A kirgiz-magyar kapcsolatok bővítése szempontjából a kereskedelmi, gazdasági és oktatási szféra területén történő együttműködések mellett a magyar cég friss fejlesztésének köszönhetően a mezőgazdaság lehet az következő kapcsolódási pont.
Kirgizisztáni hivatalos látogatása keretében Szijjártó Péter további megbeszéléseket folytatott Szadir Zsaparov kirgiz elnökkel, Jeebek Kulubajev kirgiz külügyminiszterrel, melyen Szijjártó Péter és Szadir Zsaparov kihangsúlyozták, hogy a 2021-es kétoldalú kirgiz-magyar kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 12 millió dollárt.
A biskeki látogatás eredményeként további két dokumentum aláírására is sor került. Ezek közül az egyik meghatározta a Kirgizisztán és Magyarország 2022-2025 közötti kétoldalú együttműködés ütemtervét. A másik dokumentum pedig egy, a 2022-2025 közötti időszakra szóló memorandum, amely a két ország kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai együttműködését segíti elő.
A magyar-kirgiz kapcsolatok rendszerében gazdasági együttműködések mellett a másik dinamikusan fejlődő elem a kulturális és oktatási szféra. 2021-ben Magyarország a Stipendium Hungaricum program keretében 200 férőhelyre emelte a kirgiz hallgatók magyarországi egyetemi oktatására vonatkozó kvóták számát, melyet a következő években lehetséges, hogy bővíteni fognak. Emellett több magyar felsőoktatási intézmény is – mint például az egri Eszterházy Károly Egyetem – szorosan együttműködik és jó tudományos kapcsolatokat alakított ki kirgiz felsőoktatási intézményekkel.
A magyar-kirgiz kapcsolatokban a legutóbbi jelentős előrelépés a 2023. január végén Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke által aláírt Kirgizisztán és Magyarország közötti nemzetközi közúti személy- és áruszállításról szóló – 2021. április 8-án Biskekben aláírt – megállapodás ratifikálása volt. E szerződés aláírása kedvező feltételeket teremt a kirgiz és magyar logisztikai és szállító cégek számára a két ország közötti kereskedelmi és áruszállítási kapcsolatok egyszerűsítésében.
Ma a Magyarország és Kirgizisztán közötti együttműködések alapja a kereskedelmi, gazdasági és oktatási szféra. Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezért a magyar-kirgiz kapcsolatok bővítése a jövőben vélhetően mindkét fél számára továbbra is fontos szerepet fog játszani. Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai munkakörútja megerősítése volt annak, hogy az Európai Unió szomszédságában zajló háborús konfliktus és a világban kialakult geopolitikai feszültségek ellenére Magyarország továbbra is folytatja a keleti nyitás politikáját, melyben Közép-Ázsia és vele együtt Kirgizisztán is kiemelt jelentőséggel bír.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs