Az Eurázsia Központ 2023/7. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Pusztító erejű földrengések rázták meg Törökországot és
Szíriát
Több erős földrengés rázta meg 2023. február 6-ára virradóan Törökország déli Gaziantep tartományát, valamint Szíria északi részét, elsősorban Idlib, Latakia és Aleppó tartományokat. A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. Az eset során elhunytak száma meghaladja a 37 ezer főt, de az sem kizárt, hogy ennél jóval több áldozatról van szó. Törökországban hétnapos gyászt rendeltek el, továbbá az érintett régiókban három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek ki. A földmozgás még Cipruson, Libanonban és Izraelben is érzékelhető volt.
A mentőakciók
Az elmúlt néhány napban a világ minden tájáról érkeztek speciális csapatok Törökországba, akik intenzív kutatási és mentőakciókban vettek részt. Ismeretlen számú ember maradt csapdában, és a túlélők felkutatására irányuló erőfeszítéseket gyakran meghiúsították a hideg miatti kedvezőtlen körülmények. Ezzel kapcsolatban a török egészségügyi miniszter elmondta, hogy az időjárás rendkívüli megnehezítette a mentőegységek dolgát: a hóvihar és kemény fagyok miatt a mentőhelikopterek sokszor fel sem tudtak szállni. A havas és jeges utak, valamint a heves esőzések sokszor a mentést végzőket is veszélybe sodorták. A rossz internetkapcsolat és a megrongálódott országutak Törökország déli részén szintén akadályozták a mentőcsapatok munkáját.
Negyvenöt ország ajánlotta fel segítségét. Magyarországról a Hunor mentőszervezet indult el leghamarabb Törökországba, majd a külügyminisztérium közlése szerint őket újabb mentőcsapatok követték, továbbá Szíriában a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül valósult meg a segítségnyújtás.
Ami Szíriát illeti, a kormány nemzetközi segítséget kért, és kifejezetten az ENSZ tagállamaihoz, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és más humanitárius szervezetekhez fordult. Több tucat másik nemzet is kivette a részét a segítségnyújtásból, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar is.
Miért gyakoriak a földrengések Törökországban?
A rengések általában az elmozdulási zónákhoz kapcsolódnak. Földünk legnagyobb rengései a kontinenseket hordozó kőzetlemezek peremein lépnek fel. A törökországi katasztrófa az ország területén futó Arábiai-, Anatóliai-, Eurázsiai- és Afrikai-kőzetlemezek mozgásaihoz kötődik, konkrétan az Arábiai-lemez északi irányba tolódik el, és óhatatlanul ütközik az Anatóliai- és Eurázsiai-lemezekkel. Az ország két kontinens találkozásánál fekszik, ami miatt az ilyen jellegű természeti csapásokat tekintve kiszolgáltatott helyzetben van, azonban a most történt katasztrófa nagysága és helye bizonyos szempontból meglepő volt az eddigi tapasztalatok tükrében.
Korábbi tragédiák
1939-ben volt az utolsó ilyen nagy, 7,8-as erősségű földrengés Erzincan-ban. Ennél csak az 1668-as anatóliai földrengés volt erősebb. Az 1939-es tragédia során 33 ezer ember halt meg és több mint 100 ezer megsebesült. E pusztítás arra késztette Törökországot, hogy elfogadja a szeizmikus építési szabályokat. Erzincan városa olyan kiterjedt károkat szenvedett el, hogy teljesen lakatlanná vált, és egy új települést alapítottak valamivel északabbra.
A török kormány a múltban az egyes rengéseket követően általában mindig a gyors újjáépítést választotta. Erre jó példa a 2020-as Elazığ-ban történt földrengés, ugyanis akkor kb. 20 ezer lakóegység sérült meg, amelyeket a török kormány azóta teljesen újjáépített. A településre mindenki visszaköltözött és szinte teljesen megújult az infrastruktúra is. Az akkori rengés egyébként 6,8-as erősségű volt.
1. táblázat A legjelentősebb földrengések Törökországban a 19-21. században
| A földrengés helye | A földrengés ideje | A földrengés erőssége | A földrengésben elhunytak száma |
| Ağrı | 1840 | 7,4 | 10 000 fő |
| Erzurum | 1859 | 6,1 | 15 000 fő |
| Erzincan | 1939 | 7,8 | 32 700 fő |
| Gerede | 1944 | 7,5 | 3959 fő |
| Varto | 1966 | 6,8 | 2394 fő |
| Muradiye | 1976 | 7,5 | 4000 fő |
| İzmit | 1999 | 7,6 | 17 127 fő |
| Gaziantep és Kahramanmaraş | 2023 | 7,8 | Legkevesebb 35 000 fő |
1. térkép Törökország legnagyobb földrengéseinek helyszínei pirossal jelölve1
A földrengés hatásai
A földrengés hatásait mindenképpen célszerű két különböző nézőpontból megvizsgálni, ugyanis e természeti jelenség általában jelentős környezeti és gazdasági következményeket von maga után.
Ami a környezeti hatásokat illeti, az olasz katasztrófavédelem szökőár veszélyére figyelmeztette a lakosságot, mivel a Fekete-tenger térségében a szokásosnál erősebb hullámzást regisztráltak a térségben. Emellett az utórengések fenyegetése sem elhanyagolható, ami megnehezíti a krízisből való kilábalást.
Ezen felül a katasztrófa sújtotta területen az újjáépítés fogja a legnagyobb összegeket felemészteni, nem beszélve arról, hogy speciális, földrengés-biztos technológiával2 kell ellátni az újonnan felépülő lakóépületeket.
A gazdasági károkhoz egyértelműen hozzájárul, hogy az ellátás szempontjából egy kritikus olajexport-terminált is le kellett zárni, mindez pedig azon nyomban éreztette hatását a globális olajpiacon, ugyanis áremelkedés következett be a bezárását követően.
A Török Áramlat gázvezeték azonban nem sérült meg. A tranzitvonal mostanra Magyarország legfontosabb gázellátási útvonala, a Fekete-tenger alatt futó vezetékek épsége így magyar szempontból is kiemelten fontos. Éppen ezért a jövőben is fokozottan kell figyelni a törökországi földrengésekre, mert, ha valamelyik kulcsfontosságú gázvezetéket sérülés éri, akkor az komoly veszélybe sodorhatja Magyarország és Európa jó részének gázellátását.
A gazdasági hatásokat illetően kijelenthető, hogy rövid távon a fizetési mérleget valószínűleg a katasztrófa-elhárítás és helyreállítás támogatására irányuló segélybeáramlások fogják fellendíteni. Az Erdoğan-kormányzat joggal remélheti, hogy ezek a nagylelkű segélyek biztosítják a líra stabilitását a választások előtt, és horgonyt jelentenek az infláció csökkentésében. Azonban a katasztrófa-helyreállítással járó valószínű fellendülés hosszabb távon csak növeli a folyó fizetési mérleg hiányát, és sokkal sürgetőbbé teszi a választások utáni devizakiigazítást. A gazdasági hatáson kívül az is fontos kérdés, hogy a földrengés milyen mértékben lesz hatással a választásokra, illetve a tágabb értelemben vett geopolitikára.
Elhalasztják a 2023-as török választásokat?
A pusztító földrengés felborította a választási terveket, és az esetleges halasztás lehetősége heves vitákat váltott ki a jelenlegi kormány és az ellenzék köreiben egyaránt. A közvélemény-kutatások már a katasztrófa előtt egy végtelenül szoros versenyt sugalltak. Az elnök- és parlamenti választásokat eredetileg júniusra tervezték, de Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt hónapban úgy döntött, hogy előrehozza azokat májusra, hogy több szavazót vonzzon az urnákhoz. A több mint 10 millió embernek otthont adó 10 tartományt megrongáló földrengések azonban arra késztették az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tisztviselőit, hogy újraértékeljék a helyzetet. „A választások májusban megtartása már nem reális” – mondta egy török tisztviselő. „Az infrastrukturális károk, valamint a túlélők áttelepülése miatt szükségessé válhat a választások eredeti időpontjában történő megtartása, vagy akár azt követően is.” Egyesek úgy vélik, hogy Erdoğan és kormánya imázsát rontotta a lassú és korántsem kielégítő reagálás a katasztrófa első 48 órájában olyan helyeken, mint Hatay és Adiyaman. Miközben az AKP tisztviselői több lehetőséget is tanulmányoztak az esetleges halasztásra, még nem hoztak végleges döntést a kérdésben.
Észak-Szíria helyzete a tragédia előtt és után
Az ENSZ becslése szerint Északnyugat-Szíriában mindennapi élete során több mint 4 millió ember függ a határokon átnyúló segélyektől. Korábban az ellenzék azzal vádolta Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy a lakosok megbüntetése érdekében visszatartja a szolgáltatásokat azokban a körzetekben, ahol korábban lázadás tört ki. Ezen felül több tucat ember halt meg a már egy ideje pusztító kolerajárvány során, amelyet részben az ország összeomló infrastruktúrájának tulajdonítanak. Az ENSZ becslései szerint Szíriában jelenleg élő 18 millió ember 90%-a szegénységben él, a gazdaságot pedig a konfliktusok, az aszály és a Covid-19-világjárvány, valamint a szomszédos Libanonban bekövetkezett pénzügyi összeomlás következményei sújtják. A földrengés egyértelműen csak ront a már amúgy is kritikus helyzeten.
Fontos tudni, hogy a földrengés szíriai helyszínén, az ország északi részén az ellenőrzés megosztott a kormány, a kurd vezetésű erők, a törökök által támogatott milíciák és más lázadó iszlamista csoportok között. Emiatt a nemzetközi segélyek megérkezése is eltarthat egy ideig. Északnyugat-Szíria az egyik legnehezebben megközelíthető hely lett a világon, ugyanis a török határon csak egy kis átkelőhely (Báb al-Hawa) áll rendelkezésre, amely az erőforrásokat az ellenzék által irányított területekre szállítja. Viszont ennek használata most akadályokba ütközik, mivel egyrészt a törökországi ENSZ-ellátási csomópont és ezen határpont közötti utak megsérültek a földrengésben, másrészt a szíriai rezsim szuverenitása megsértésének tekinti, ha Törökországból segélyt juttatnak ezeknek az ellenzék által birtokolt területeknek.
Annyi bizonyos, hogy a rendkívül súlyos történések ellenére Törökországnak megvan az esélye arra, hogy kilábaljon a krízisből, de Szíria helyzete egyelőre kilátástalannak tűnik.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár