Eurázsiai Hírszemle 2023/7. hét

Az Eurázsia Központ 2023/7. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Pusztító erejű földrengések rázták meg Törökországot és
Szíriát

Több erős földrengés rázta meg 2023. február 6-ára virradóan Törökország déli Gaziantep tartományát, valamint Szíria északi részét, elsősorban Idlib, Latakia és Aleppó tartományokat. A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. Az eset során elhunytak száma meghaladja a 37 ezer főt, de az sem kizárt, hogy ennél jóval több áldozatról van szó. Törökországban hétnapos gyászt rendeltek el, továbbá az érintett régiókban három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek ki. A földmozgás még Cipruson, Libanonban és Izraelben is érzékelhető volt. 

A mentőakciók 

Az elmúlt néhány napban a világ minden tájáról érkeztek speciális csapatok Törökországba, akik intenzív kutatási és mentőakciókban vettek részt. Ismeretlen számú ember maradt csapdában, és a túlélők felkutatására irányuló erőfeszítéseket gyakran meghiúsították a hideg miatti kedvezőtlen körülmények. Ezzel kapcsolatban a török egészségügyi miniszter elmondta, hogy az időjárás rendkívüli megnehezítette a mentőegységek dolgát: a hóvihar és kemény fagyok miatt a mentőhelikopterek sokszor fel sem tudtak szállni. A havas és jeges utak, valamint a heves esőzések sokszor a mentést végzőket is veszélybe sodorták. A rossz internetkapcsolat és a megrongálódott országutak Törökország déli részén szintén akadályozták a mentőcsapatok munkáját. 

Negyvenöt ország ajánlotta fel segítségét. Magyarországról a Hunor mentőszervezet indult el leghamarabb Törökországba, majd a külügyminisztérium közlése szerint őket újabb mentőcsapatok követték, továbbá Szíriában a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül valósult meg a segítségnyújtás. 

Ami Szíriát illeti, a kormány nemzetközi segítséget kért, és kifejezetten az ENSZ tagállamaihoz, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és más humanitárius szervezetekhez fordult. Több tucat másik nemzet is kivette a részét a segítségnyújtásból, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar is. 

Miért gyakoriak a földrengések Törökországban? 

A rengések általában az elmozdulási zónákhoz kapcsolódnak. Földünk legnagyobb rengései a kontinenseket hordozó kőzetlemezek peremein lépnek fel. A törökországi katasztrófa az ország területén futó Arábiai-, Anatóliai-, Eurázsiai- és Afrikai-kőzetlemezek mozgásaihoz kötődik, konkrétan az Arábiai-lemez északi irányba tolódik el, és óhatatlanul ütközik az Anatóliai- és Eurázsiai-lemezekkel. Az ország két kontinens találkozásánál fekszik, ami miatt az ilyen jellegű természeti csapásokat tekintve kiszolgáltatott helyzetben van, azonban a most történt katasztrófa nagysága és helye bizonyos szempontból meglepő volt az eddigi tapasztalatok tükrében. 

Korábbi tragédiák 

1939-ben volt az utolsó ilyen nagy, 7,8-as erősségű földrengés Erzincan-ban. Ennél csak az 1668-as anatóliai földrengés volt erősebb. Az 1939-es tragédia során 33 ezer ember halt meg és több mint 100 ezer megsebesült. E pusztítás arra késztette Törökországot, hogy elfogadja a szeizmikus építési szabályokat. Erzincan városa olyan kiterjedt károkat szenvedett el, hogy teljesen lakatlanná vált, és egy új települést alapítottak valamivel északabbra. 

A török kormány a múltban az egyes rengéseket követően általában mindig a gyors újjáépítést választotta. Erre jó példa a 2020-as Elazığ-ban történt földrengés, ugyanis akkor kb. 20 ezer lakóegység sérült meg, amelyeket a török kormány azóta teljesen újjáépített. A településre mindenki visszaköltözött és szinte teljesen megújult az infrastruktúra is. Az akkori rengés egyébként 6,8-as erősségű volt. 

1. táblázat A legjelentősebb földrengések Törökországban a 19-21. században 

A földrengés helye A földrengés ideje A földrengés erőssége A földrengésben elhunytak száma 
Ağrı 1840 7,4 10 000 fő 
Erzurum 1859 6,1 15 000 fő 
Erzincan 1939 7,8 32 700 fő 
Gerede 1944 7,5 3959 fő 
Varto 1966 6,8 2394 fő 
Muradiye 1976 7,5 4000 fő 
İzmit 1999 7,6 17 127 fő 
Gaziantep és Kahramanmaraş 2023 7,8 Legkevesebb 35 000 fő 

1. térkép Törökország legnagyobb földrengéseinek helyszínei pirossal jelölve1 

A földrengés hatásai 

A földrengés hatásait mindenképpen célszerű két különböző nézőpontból megvizsgálni, ugyanis e természeti jelenség általában jelentős környezeti és gazdasági következményeket von maga után.  

Ami a környezeti hatásokat illeti, az olasz katasztrófavédelem szökőár veszélyére figyelmeztette a lakosságot, mivel a Fekete-tenger térségében a szokásosnál erősebb hullámzást regisztráltak a térségben. Emellett az utórengések fenyegetése sem elhanyagolható, ami megnehezíti a krízisből való kilábalást.  

Ezen felül a katasztrófa sújtotta területen az újjáépítés fogja a legnagyobb összegeket felemészteni, nem beszélve arról, hogy speciális, földrengés-biztos technológiával2 kell ellátni az újonnan felépülő lakóépületeket. 

A gazdasági károkhoz egyértelműen hozzájárul, hogy az ellátás szempontjából egy kritikus olajexport-terminált is le kellett zárni, mindez pedig azon nyomban éreztette hatását a globális olajpiacon, ugyanis áremelkedés következett be a bezárását követően. 

A Török Áramlat gázvezeték azonban nem sérült meg. A tranzitvonal mostanra Magyarország legfontosabb gázellátási útvonala, a Fekete-tenger alatt futó vezetékek épsége így magyar szempontból is kiemelten fontos. Éppen ezért a jövőben is fokozottan kell figyelni a törökországi földrengésekre, mert, ha valamelyik kulcsfontosságú gázvezetéket sérülés éri, akkor az komoly veszélybe sodorhatja Magyarország és Európa jó részének gázellátását. 

A gazdasági hatásokat illetően kijelenthető, hogy rövid távon a fizetési mérleget valószínűleg a katasztrófa-elhárítás és helyreállítás támogatására irányuló segélybeáramlások fogják fellendíteni. Az Erdoğan-kormányzat joggal remélheti, hogy ezek a nagylelkű segélyek biztosítják a líra stabilitását a választások előtt, és horgonyt jelentenek az infláció csökkentésében. Azonban a katasztrófa-helyreállítással járó valószínű fellendülés hosszabb távon csak növeli a folyó fizetési mérleg hiányát, és sokkal sürgetőbbé teszi a választások utáni devizakiigazítást. A gazdasági hatáson kívül az is fontos kérdés, hogy a földrengés milyen mértékben lesz hatással a választásokra, illetve a tágabb értelemben vett geopolitikára.  

Elhalasztják a 2023-as török választásokat? 

A pusztító földrengés felborította a választási terveket, és az esetleges halasztás lehetősége heves vitákat váltott ki a jelenlegi kormány és az ellenzék köreiben egyaránt. A közvélemény-kutatások már a katasztrófa előtt egy végtelenül szoros versenyt sugalltak. Az elnök- és parlamenti választásokat eredetileg júniusra tervezték, de Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt hónapban úgy döntött, hogy előrehozza azokat májusra, hogy több szavazót vonzzon az urnákhoz. A több mint 10 millió embernek otthont adó 10 tartományt megrongáló földrengések azonban arra késztették az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tisztviselőit, hogy újraértékeljék a helyzetet. „A választások májusban megtartása már nem reális” – mondta egy török tisztviselő. „Az infrastrukturális károk, valamint a túlélők áttelepülése miatt szükségessé válhat a választások eredeti időpontjában történő megtartása, vagy akár azt követően is.” Egyesek úgy vélik, hogy Erdoğan és kormánya imázsát rontotta a lassú és korántsem kielégítő reagálás a katasztrófa első 48 órájában olyan helyeken, mint Hatay és Adiyaman. Miközben az AKP tisztviselői több lehetőséget is tanulmányoztak az esetleges halasztásra, még nem hoztak végleges döntést a kérdésben. 

Észak-Szíria helyzete a tragédia előtt és után 

Az ENSZ becslése szerint Északnyugat-Szíriában mindennapi élete során több mint 4 millió ember függ a határokon átnyúló segélyektől. Korábban az ellenzék azzal vádolta Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy a lakosok megbüntetése érdekében visszatartja a szolgáltatásokat azokban a körzetekben, ahol korábban lázadás tört ki. Ezen felül több tucat ember halt meg a már egy ideje pusztító kolerajárvány során, amelyet részben az ország összeomló infrastruktúrájának tulajdonítanak. Az ENSZ becslései szerint Szíriában jelenleg élő 18 millió ember 90%-a szegénységben él, a gazdaságot pedig a konfliktusok, az aszály és a Covid-19-világjárvány, valamint a szomszédos Libanonban bekövetkezett pénzügyi összeomlás következményei sújtják. A földrengés egyértelműen csak ront a már amúgy is kritikus helyzeten. 

Fontos tudni, hogy a földrengés szíriai helyszínén, az ország északi részén az ellenőrzés megosztott a kormány, a kurd vezetésű erők, a törökök által támogatott milíciák és más lázadó iszlamista csoportok között. Emiatt a nemzetközi segélyek megérkezése is eltarthat egy ideig. Északnyugat-Szíria az egyik legnehezebben megközelíthető hely lett a világon, ugyanis a török határon csak egy kis átkelőhely (Báb al-Hawa) áll rendelkezésre, amely az erőforrásokat az ellenzék által irányított területekre szállítja. Viszont ennek használata most akadályokba ütközik, mivel egyrészt a törökországi ENSZ-ellátási csomópont és ezen határpont közötti utak megsérültek a földrengésben, másrészt a szíriai rezsim szuverenitása megsértésének tekinti, ha Törökországból segélyt juttatnak ezeknek az ellenzék által birtokolt területeknek. 

Annyi bizonyos, hogy a rendkívül súlyos történések ellenére Törökországnak megvan az esélye arra, hogy kilábaljon a krízisből, de Szíria helyzete egyelőre kilátástalannak tűnik. 

Az elemzést készítette: Tárik Meszár

Leave a Reply

%d