Az Eurázsia Központ 2023/8. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A kínai külpolitika vezető tisztségviselője Európába látogatott
Wang Yi kínai államtanácsos európai körútja alkalmával Olaszországban és Franciaországban járt, részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, majd Magyarországra és végül Oroszországba látogatott. Wang Yi több mint kilenc évig volt Kína külügyminisztere, azonban az év elején kinevezték a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatójává, vagyis Kína vezető diplomatája lett. A KKP Központi Külügyi Bizottsága ugyanis Kínában a külpolitikai hierarchia csúcsán van, így annak igazgatója, vagyis Wang Yi a kínai külügyminiszter közvetlen főnöke. Wangot Qin Gang, a külügyminisztérium korábbi szóvivője és volt amerikai nagykövet követte a külügyminiszteri poszton.
Wang Yi első európai állomásán, február 15-én Franciaországban zárt ajtók mögött találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, majd később Catherine Colonna francia külügyminiszterrel is megbeszélést folytatott. Február 16-án már Olaszországban, Rómában tárgyalt Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettessel, valamint az olasz külügyminiszterrel. Február 18-án Wang Yi Németországba érkezett, hogy részt vegyen az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián, és vitaindító beszédet tartott „A világ biztonságosabbá tétele” címmel. A KKP Központi Külügyi Bizottság Hivatalának igazgatója elmondta, hogy az emberiség hároméves harca a Covid-19 ellen egy egyszerű igazságot bizonyít miszerint minden ember a globális közösség tagja, így mindannyian egy közös jövővel rendelkező közösséghez tartozunk. Az emberi társadalomnak nem szabad megismételnie az antagonizmus, a megosztottság és a konfrontáció régi útját, és nem keveredhet bele a nulla összegű játszma, háború és konfliktus csapdájába. Wang Yi elmondta, hogy a világ biztonságosabbá tétele minden ember érdeke, ez pedig minden ország közös felelőssége, és ami még fontosabb, a helyes irány a jövőre nézve. Hozzátette, hogy egy biztonságosabb világ érdekében tiszteletben kell tartani minden ország szuverenitását és területi integritását, a vitákat párbeszéd és konzultáció útján békésen kell megoldani, továbbá az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit tiszteletben kell tartani. Wang Yi az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta, hogy „Kína álláspontja az ukrajnai válság politikai rendezésével kapcsolatban az, hogy továbbra is szilárdan a béke és a párbeszéd oldalán maradjon”. Wang, Olaf Scholz német kancellárral folytatott külön megbeszélésén elmondta, hogy Kína készen áll a Németországgal és Európával folytatott eszmecserék „teljes újraindítására”.
A Müncheni Biztonsági Konferencia alkalmával Wang Yi találkozott Antony Blinken, amerikai külügyminiszterrel is, amely a két fél első magas rangú személyes megbeszélése volt azóta, hogy egy kínai „térfigyelő léggömb” bejutott az amerikai légtérbe, amit az amerikaiak lelőttek. Blinken ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok szuverenitásának és a nemzetközi jognak a Kínai Népköztársaság eszköze általi „elfogadhatatlan” megsértésének álláspontján van. Azonban Blinken biztosította Wangot, hogy az Egyesült Államok nem „új hidegháborút” szeretne, de az USA szuverenitásának megsértése kínai légijármű által soha nem ismétlődhet meg. A találkozó során Blinken azt is megerősítette, hogy nem változott az Egyesült Államok régóta fennálló egy-Kína politikája, és hangsúlyozta a béke és a stabilitás fenntartásának fontosságát a Tajvani-szoroson. Wang Yi felszólította az amerikai felet, hogy változtasson irányvonalán, ismerje el és javítsa ki azokat a károkat, amelyeket az incidens kezelése során a túlzott erő alkalmazása okozott a kínai-amerikai kapcsolatoknak. Az orosz-ukrán háború kérdése sem maradt ki a két vezető megbeszélésén, melynek során Blinken figyelmeztetett a „következményekre”, ha Kína anyagi támogatást nyújt Oroszországnak, vagy segít Moszkvának a szankciók szisztematikus kijátszásában. Kína azonban ezzel kapcsolatban ezen az állásponton van: a „Kína-Oroszország átfogó stratégiai együttműködési partnerség két független ország szuverenitásának tárgya. Soha nem fogadtuk el, hogy az Egyesült Államok diktáljon, vagy akár kényszerítő nyomást gyakoroljon a Kína-Oroszország kapcsolatokra”, valamint „nagyhatalomként az Egyesült Államoknak a válság politikai megoldását kellene előmozdítania ahelyett, hogy olajat öntött volna a tűzre és kihasználná a profitszerzés lehetőségét”.
Wang Yi Németország után Magyarországra látogatott, ahol találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszterrel. Wang Yi elmondta, hogy Kína készen áll arra, hogy Magyarországgal együttműködjön a baráti kapcsolatok teljes körű előmozdításában, a kölcsönösen előnyös együttműködés folyamatos elmélyítésében, valamint a demokratikusabb nemzetközi kapcsolatok és a multipolarizált világ megteremtésére való törekvésben. Majd hozzátette, hogy Kína nagyra értékeli Magyarország aktív szerepvállalását a Kína-EU kapcsolatok fejlesztésének támogatásában, ami nemcsak a kínaiak és a magyarok számára előnyös, hanem Európa alapvető, hosszú távú érdekeit is szolgálja.
Wang Yi február 22-én utolsó állomása Oroszország, Moszkva volt, ahol Vlagyimir Puytin orosz elnökkel találkozott. A két fél egyetértett abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet összetett és súlyos, de a Kína-Oroszország kapcsolat kiállta a világban bekövetkezett drasztikus változások próbáját, majd hozzátették, hogy a Kína-Oroszország átfogó stratégiai koordinációs partnerség nem tűri el harmadik fél beavatkozását vagy kényszerét, melynek az az oka, hogy a többpólusú világra és a nagyobb demokráciára törekszenek a nemzetközi kapcsolatokban, amelyet a két ország közösen támogat.
Kína Wang Yi európai körútjával egy összehangolt diplomáciai gesztust tett Európa felé. Az utazás próbája volt Peking azon kísérletének, hogy diplomáciai egyensúlyt teremtsen a Nyugattal való kapcsolatok erősítése és a Moszkvával való szoros kapcsolatok fenntartása között. A müncheni biztonsági konferencián való részvételt és a párizsi, római, budapesti és moszkvai látogatást is magába foglaló körút tükrözi Kína azon törekvését, hogy a zéró Covid-politikájának befejezése után biztosítsa a gazdasági kapcsolatok stabilitását az EU-val és az Egyesült Államokkal. Azonban erre a körútra pont akkor került sor, amikor az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség a „kémléggömb” miatt eszkalálódik, és Oroszország Ukrajna elleni inváziója az egyéves évfordulójához közelített, illetve míg Joe Biden Kijevbe látogatott, addig Wang Yi Moszkvában zárta a körutat. A Müncheni Biztonsági Konferencia alkalmával az Egyesült Államok és Kína közötti találkozó kapcsán a jelentős áttörésre vonatkozó várakozások alacsonyak voltak, Blinken utazásának fő célja inkább az volt, hogy fellendítse a kimerült amerikai-kínai kapcsolatokat, és megakadályozza, hogy a feszültség nyílt konfliktusba torkolljon, hiszen az pozitívumként értékelhető, hogy a „kémléggömb” lelövése után viszonylag hamar magasrangú találkozóra került sor a két ország között.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra