Az elemzést készítette: Bernek Ágnes
Absztrakt
Az orosz Szentpétervárt az indiai Mumbai városával összekötő, a Kaszpi-tengeren és Iránon áthaladó 7200 km hosszú multimodális Nemzetközi Észak-Dél Közlekedési Folyosó (International North-South Transport Corridor – INSTC) kiépítéséről még 2000-ben írt alá megállapodást Oroszország, Irán és India. A 2013-ban meghirdetett kínai Övezet és Út kezdeményezés mellett ezen észak-dél közlekedési folyosó háttérbe szorult. Azonban a 2022. évi Oroszország elleni gazdasági szankciók nyomán a transzeurázsiai közlekedési folyosók fontossága is alapvetően átrendeződött. Oroszország számára létérdekké vált a drasztikusan visszaeső európai gazdasági kapcsolatok helyett az értéktermelési és logisztikai láncolatok újra szervezése, főleg az ázsiai országok irányába. Így 2022-ben az INSTC stratégiai szerepe hatalmas mértékben megnőtt, nagyon jelentős közlekedési infrastrukturális fejlesztések kezdődtek meg, s ezzel együtt többszörösére nőtt az orosz árukereskedelem volumene Iránnal és Indiával. De e közlekedési folyosó Oroszország számára geostratégiai szempontól is kiemelten fontos, mivel így az ország tengeri kijáratot kaphat a Perzsa-öböl és az Arab-tenger irányába, s tágabb értelemben a Közel-Kelet és Afrika, valamint az Indiai-óceán térsége felé. Sőt a kiépülő közlekedési hálózatok megteremtik a lehetőségét egy új orosz–iráni–indiai gazdasági erőtér kiépítésének is. De az, hogy tud-e élni e három ország az új összeköttetések lehetőségével nagyrészt azon is múlik, hogy hogyan fog alakulni a geopolitikai „nagy játszma” a közeljövőben, s az Egyesült Államoknak és Kínának milyen geopolitikai stratégiái lesznek e térséget illetően.
Kulcsszavak: transzeurázsiai közlekedési folyosók, Nemzetközi Észak-Dél Közlekedési folyosó, Oroszország, Irán, India, értéktermelési és logisztikai láncolatok újra szervezése
A teljes elemzés alább tölthető le: