Az Eurázsia Központ 2023/23. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Magyar miniszterelnöki látogatás Türkmenisztánban
Szerdar Berdimuhamedov türkmén elnök korábbi meghívására 2023. június 8. és 9. között Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, hivatalos látogatásra érkezett Türkmenisztán fővárosába, Asgabatba. A magyar miniszterelnök kétnapos türkmenisztáni látogatásának célja a Magyarország és Türkmenisztán közötti gazdasági, energetikai és kulturális kapcsolatok megerősítése volt. A magyar delegáció tagjai között jelen volt még Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, valamint Nagy Márton Magyarország gazdaságfejlesztési minisztere is.
Türkmenisztán
Türkmenisztán egy Magyarországnál csaknem ötször nagyobb területű (488 100 km2), 6,1 millió lakosú ország Közép-Ázsiában, az eurázsiai kontinens szívében. A függetlenségét 1991. október 27-én kikiáltó Türkmenisztán területének nagyrészét sivatag borítja. Az ország gazdaságának alapját a mezőgazdaság és az energiahordozók (földgáz és kőolaj1) exportja biztosítja. A türkmén mezőgazdaság húzóágazata közé tartozik a gyapottermesztés, amelynek nagy részét az ország a külföldi piacokra termeli és a búzatermesztés, amelyet a belföldi igények kielégítésére használnak. Türkmenisztán a világon a 9. helyet foglalja el a gyapottermesztők rangsorában. Bár a mezőgazdaság a türkmén GDP közel 8-9%-át adja, az iparágban foglalkoztatják a közép-ázsiai ország munkaerejének közel felét (kb. 1 millió embert)2.
A közép-ázsiai ország GDP-jének közel 25%-át a szénhidrogénexport teszi ki, amelynek döntő részét a Kínába irányuló földgáz adja. Ezen kívül Asgabat az ország energiahordozóinak a külföldi piacokra történő eljuttatása érdekében további két kezdeményezést is támogat. Ezek közül az egyik a Transz-Kaszpi-tengeri vezeték, amely Európa irányába szállítana földgázt3, valamint a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) gázvezeték. Azonban utóbbi projekt ma komoly finanszírozási és biztonsági akadályokkal szembesül.
Jelentős földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei révén az asgabati kormány arra törekszik, hogy ebből modernizálja elavult gazdaságát. Az ország GDP növekedési üteme 2021-ben 6% körüli volt. A türkmén mezőgazdaság fő termékei a gyapot, különböző gabonafélék és a dinnye. Iparát tekintve az országban jelentős a földgáz- és kőolajipar, a textilipar, valamint az élelmiszerfeldolgozóipar. Türkmenisztán legfőbb exporttermékei között szerepel a földgáz, a kőolaj és gyapot. A közép-ázsiai ország legfontosabb kereskedelmi partnerei: Törökország, Oroszország, Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és Irán.
A magyar-türkmén diplomáciai kapcsolatok múltja
Hivatalos magyar delegáció Türkmenisztánba történő látogatására csak most először került sor annak ellenére, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok kezdete 1992. május 11.-re nyúlik vissza, melyek akkor – és ahogy később is – az államközi kölcsönösen előnyös kapcsolatokon és együttműködéseken alapultak.
Magyarország Türkmenisztánnal folytatott külkereskedelmi és diplomáciai viszonya a 2012-ben elfogadott Keleti-Nyitás külgazdasági stratégia részeként kezdett el újra megélénkülni, amely stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár, több éve prioritás a hazai energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása.
A Magyarország és Türkmenisztán közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatok később egész 2014-ig háttérbe szorultak, mikor is a Budapesten hivatalos látogatáson tartózkodó Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén államfőt Áder János magyar köztársasági elnök fogadta. Az akkori türkmén elnök látogatása során pedig több együttműködés aláírására is sor került. Ezen kívül szintén 2014-ben került aláírásra egy gazdasági együttműködés is a két ország között, amelyben előirányoztak egy kettős adóztatásról szóló megállapodást, valamint egy beruházásvédelmi egyezményt is, amelynek köszönhetően a magyar és a türkmén vállalatok biztonságosan, stabil jogi háttér mellett köthetnek egymással üzletet és léphetnek be a másik ország piacára. Szintén ugyanezen megállapodás részeként létrehoztak egy magyar-türkmén gazdasági vegyesbizottságot is.
A kétnapos asgabati látogatás
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kétnapos hivatalos Türkmenisztánban tett látogatásának első napján személyesen találkozott Gurbanguly Berdimuhamedov-val, a Türkmén Nemzeti Tanács elnökével, akivel egy közös munkavacsorán is részt vett.
Látogatásának másnapján a magyar miniszterelnök és a magyar delegáció tagjait személyesen Szerdar Berdimuhamedov türkmén elnök fogadta, akivel Orbán Viktor tárgyalásokat folytatott a Magyarország és Türkmenisztán közötti, a gazdasági kapcsolatokat – az energetika, a közlekedés, a gyógyszeripar, a textilipar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, valamint a beruházási tevékenységek – érintő együttműködések aláírásáról.
A tárgyalásokat követően Szerdar Berdimuhamedov külön kiemelte a két ország vállalkozásai közötti hatékony kapcsolatok kialakításának fontosságát, ugyanakkor felhívta a figyelmet a földgázszektorban kialakuló magyar-türkmén kölcsönösen előnyös partnerség lehetőségeinek mérlegelésére is.
A türkmén elnökkel folytatott tárgyalásokat követően a közép-ázsiai országgal kapcsolatban a magyar miniszterelnök külön kiemelte, hogy Európának és benne Magyarországnak is olyan energiára van szüksége, amely Közép-Ázsiából érkezne Európába, ehhez pedig új forrásokra, új útvonalakra és új infrastruktúrára van szükség.
A magyar miniszterelnök asgabati látogatása végén a felek nyolc együttműködési dokumentumot is aláírtak, melyek a két országnak a gazdaság különböző területein folytatott együttműködéseit segítik elő. A miniszteri szintű türkmén-magyar tárgyalások eredményeként az alábbi dokumentumokat írták alá:
- A Türkmén Külügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiája közötti szándéknyilatkozat a diplomáciai téren folytatott együttműködésről;
- Megállapodás a Myrat Garryevről elnevezett Türkmenisztáni Állami Orvostudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem között tudományos és kutatói együttműködésről;
- Egyetértési szándéknyilatkozat a meteorológia területén folytatott tudományos és műszaki együttműködésről a Türkmén Állami Főszolgálat „Türkmenstandartlary” Állami Etalon Központja és Budapest Főváros Kormányzati Hivatal Meteorológiai és Műszaki Ellenőrzési Osztálya között;
- Egyetértési nyilatkozat a vízgazdálkodás terén való együttműködésről Türkmenisztán Vízügyi Állami Bizottsága és Magyarország Belügyminisztériuma között;
- Szándéknyilatkozat a Stipendium Hungaricum 2024-2026-os program keretében történő együttműködésről Türkmenisztán Oktatási Minisztériuma és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma között;
- Egyetértési szándéknyilatkozat a turizmus területén Türkmenisztán Kulturális Minisztériuma és a Magyar Turisztikai Ügynökség között;
- Kulturális együttműködési program Türkmenisztán Kulturális Minisztériuma és Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma között;
- Megállapodás Türkmenisztán kormánya és Magyarország kormánya között a közös befektetések előmozdításáról és védelméről.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs