Az Eurázsia Központ 2023/27. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Irán a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja lett
Irán 2023. július 4-én teljes jogú tagságot szerzett a Sanghaji Együttműködési Szervezetben (SCO), ami újabb lépés a globális elszigetelődés megszüntetése felé vezető úton, miközben egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki Oroszországgal és Kínával. Ezzel Teherán a regionális blokk kilencedik tagja lett. „A tagállamok hangsúlyozták annak történelmi jelentőségét, hogy az Iráni Iszlám Köztársaságot teljes jogú tagként felvették az SCO-ba” – áll a csúcstalálkozó végén kiadott Újdelhi Nyilatkozatban, amelyet kedd este tettek közzé. Narendra Modi indiai miniszterelnök, a virtuálisan megtartott csúcstalálkozó házigazdája kijelentette, hogy „örül, hogy Irán az SCO-csoport részévé válik”, hozzátéve, hogy az SCO egyben megnyitja az utat Fehéroroszország előtt is, hogy a tömb állandó komponensévé váljon. Irán teljes jogú tagként csatlakozott Kínához, Oroszországhoz, Kazahsztánhoz, Kirgizisztánhoz, Pakisztánhoz, Tádzsikisztánhoz, Indiához és Üzbegisztánhoz.
Sanghaji Együttműködési Szervezetről dióhéjban
A Shanghai Együttműködési Szervezet egy eurázsiai politikai, gazdasági, nemzetközi biztonsági és védelmi szervezet, amelyet Kína és Oroszország hozott létre 2001-ben. Földrajzi kiterjedését és lakosságát tekintve a világ legnagyobb regionális szervezete, amely Eurázsia területének körülbelül 60%-át, míg a világ népességének 44%-át fedi le. 2021-ben összesített GDP-je a világ GDP-jének 20%-a volt. Az SCO az 1996-ban a Kínai Népköztársaság, Kazahsztán, Kirgizisztán, az Orosz Föderáció és Tádzsikisztán között létrejött Sanghaji Ötök utódja. 2001 júniusában ezen nemzetek és Üzbegisztán vezetői találkoztak Sanghajban, hogy bejelentsenek egy új szervezetet, amely mélyebb politikai és gazdasági együttműködésben érdekelt. A szervezet 2017 júniusában nyolc államra bővült, Indiával és Pakisztánnal. Irán 2023 júliusában csatlakozott a csoporthoz. Számos ország megfigyelőként vagy párbeszédpartnerként vesz részt az SCO munkájában. Ez utóbbit az Államfők Tanácsa (HSC) mint legfelsőbb döntéshozó testület irányítja, amely évente egyszer ülésezik. Továbbá az SCO-hoz tartozik az úgynevezett Regionális Terrorellenes Struktúra (RATS) is.
A csatlakozás jelentősége iráni szemszögből
Irán üdvözölte a lehetőséget, hogy hozzáférjen az eurázsiai kereskedelmi útvonalakhoz, és felhívta a többi tag figyelmét azt illetően, hogy segítsék egy olyan mechanizmus kialakítását, amely segíti Iránt a nyugati szankciók eltérítésében. Az SCO-tagság előnyei potenciálisan jelentősek Irán számára. Geopolitikai elhelyezkedése és energiaforrásai miatt a közel-keleti ország fontos kereskedelmi partnerré válhat, és minden bizonnyal azon fog dolgozni, hogy még szorosabbra fűzze kapcsolatait más tagállamokkal. Irán teljes jogú SCO-taggá válását széles körben elkerülhetetlennek tartották, tekintettel az Irán Kínával 2021-ben aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodásra, valamint a közel-keleti ország által 2001-ben Oroszországgal aláírt hasonló megállapodásra. Az Al Jazeera jelentése szerint Irán korábbi SCO-tagságra irányuló pályázatait blokkolták, mert az ENSZ-szankciók hatálya alatt állt, és néhány tag, köztük Tádzsikisztán is ellenezte csatlakozását, mivel Teherán úgy vélte, hogy az előbbi támogatja a terrorizmust. A The Diplomat jelentése szerint az SCO teljes jogú tagságáról szóló dokumentum aláírásával Irán a más országokkal való együttműködés új szakaszába lépett.
Az SCO új politikája
A legutóbbi találkozó közös nyilatkozatában az SCO tagok kijelentették, hogy a blokk olyan politikát folytat, amely „kizárja az ideológiai és konfrontatív megközelítéseket”. „Figyelembe véve a tagállamok véleményét – áll a nyilatkozatban – az SCO megerősíti az együttműködést elősegítő kezdeményezéseket az új típusú nemzetközi kapcsolatok kiépítésében a kölcsönös tisztelet, az igazságosság, az egyenlőség és a kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében”. Emellett kinyilvánították, hogy további együttműködésre törekednek a politika, a biztonság, a kereskedelem, a gazdaság, a pénzügy és a befektetés, a kulturális és humanitárius kapcsolatok terén. Az SCO-tagállamok azt is kihangsúlyozták, hogy a blokk fontosnak tartja a nemzetközi közösség közös és összehangolt erőfeszítéseinek kiépítését olyan tevékenységek ellensúlyozására, mint a terrorizmus és a szélsőséges csoportok által elkövetett bűncselekmények, különös figyelmet fordítva a vallási intolerancia, az agresszív nacionalizmus, az etnikai és faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet, a fasizmus és sovinizmus terjedésének megakadályozására. Az SCO emellett azt is megjegyezte, hogy az államok belügyeibe való beavatkozás, valamint a terrorista, szélsőséges és radikális csoportok zsoldosokként történő felhasználása megengedhetetlen a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem ürügyén.
Az SCO, mint a legerősebb Nyugat-ellenes pólus?
Mind az SCO, mind a BRICS-tagállamai arra törekszenek, hogy ne a nyugati országok irányítsák őket az imperializmus és a gazdasági uralom eszköztárával. A közelmúltban Oroszország az SCO-t egyfajta NATO-ellenes szervezetként próbálta beállítani. A blokk katonai dimenziójának megerősítését szorgalmazta, és közös hadgyakorlatot javasolt orosz földön. Moszkva az SCO-t a Kína és Oroszország által vezetett Nyugat-ellenes blokk magjának tekinti. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a szervezet tagországainak érdekei sok tekintetben nem mutatnak egy irányba. Hszi Csin-ping kínai elnök számára a csúcstalálkozókon való részvétel lehetőséget kínál Kína azon álláspontjának és állításának rendszeres megerősítésére, hogy többek között az „Övezet és út” kezdeményezés révén Eurázsia egyik fő szereplője. Vlagyimir Putyin elnök a maga részéről arra használja fel a tagságot, hogy elszigeteltségét ellensúlyozza. Bizonyos országok, melyek feszült viszonyt ápolnak a Nyugattal, érthetően a nyugati politikával szemben kritikus nézeteiket hangoztatják, és úgy ábrázolják az SCO-t, mint a nyugati befolyás lehetséges alternatíváját. Ez a megközelítés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az SCO egy egységes Nyugat-ellenes szövetséggé vált volna. Az ilyen feltételezések nem veszik figyelembe a szervezet összes tagjának eltérő érdekeit. A közép-ázsiai államok, különösen Üzbegisztán és Kazahsztán számára a Nyugat ellen irányuló politikai törekvések korántsem lennének kívánatosak. Ezen államok számára – amelyek politikai súlya az SCO-n belül jelentősen megnőtt alapítása óta – a szervezet értéke éppen az el nem kötelezett státuszában rejlik, amit Üzbegisztán a tavalyi csúcstalálkozó előtt is hangsúlyozott. Az Oroszország és Kína hegemón törekvéseivel kapcsolatos történelmi tapasztalataik miatt a közép-ázsiai tagállamok a külpolitikai függetlenséget az SCO fontos vívmányának tartják. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az SCO egészét tekintve nem a Nyugat ellen szerveződik, hanem sokkal inkább a multipoláris világrend működéséhez járul hozzá.
A gyorselemzést készítette: Tárik Meszár