2023. július 24-én Jeenbek Kulubaev Kirgizisztán külügyminisztere hivatalos találkozó keretében érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a 3. Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács budapesti ülésén, melyt követően a kirgiz külügyminisztérium vezetője találkozott a magyar parlament alelnökével is. A Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elnökletével megrendezett ülés során különös figyelmet fordítottak Kirgizisztán elnökének, Szadir Zsaparovnak 2023. február 12 és 14 közötti hivatalos magyarországi látogatása nyomán létrejött megállapodások végrehajtásának aktuális kérdéseire A kirgiz-magyar kapcsolatok rövid áttekintése Magyarország és Kirgizisztán 2023-ban ünnepelte a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 31. évfordulóját. Kirgizisztán függetlenségének 1991-es elismerését követően Magyarország volt az első európai országok egyike, amely felvette a diplomáciai kapcsolatokat a közép-ázsiai országgal. Ezt követően azonban a közép-ázsiai ország és Magyarország kapcsolatrendszerét hosszú évekig sajnos csak a stagnálás jellemezte, amelyben 2018 kulcsfontosságú év volt. Ugyanis 2018 szeptemberében Cholpon-Atában tett hivatalos látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szooronbaj Dzseenbekovval, Kirgizisztán korábbi miniszterelnökével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, melynek köszönhetően Biskek és Budapest kapcsolatának iránya egy új, partnerségi szintű viszony kialakulásához vezetett. Azonban mindennek az előfeltétele a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett Keleti Nyitás politika volt, melynek céljai között szerepelt a magyar gazdaságnak Közép-Ázsia országai, valamint Délkelet-Ázsia irányába történő diverzifikálása közvetlen és közvetett módon (közvetlenül exportbővítéssel, míg közvetetten beszállítói kapcsolatokon keresztül). A sikeres diplomáciai és gazdasági kapcsolatépítésnek köszönhetően 2021-ben Budapest adott otthont a Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács első ülésének, amelyen a kirgiz küldöttséget Ruszlan Kazakbaev, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere képviselte. A tanács ülésén hozott döntések pedig megerősítették Magyarország és Kirgizisztán gazdasági és kulturális kapcsolatait. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2019 végén kirobbant Covid-19 világjárvány és az ezt követő pandémiás időszak ellenére a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikája nem lassult. Új lendület Kirgizisztáni hivatalos látogatása keretében Szijjártó Péter további megbeszéléseket folytatott Szadir Zsaparov kirgiz elnökkel, Jeebek Kulubajev kirgiz külügyminiszterrel, melyen Szijjártó Péter és Szadir Zsaparov kihangsúlyozták, hogy a 2021-es kétoldalú kirgiz-magyar kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 12 millió dollárt. A biskeki látogatás eredményeként további két dokumentum aláírására is sor került. Ezek közül az egyik meghatározta a Kirgizisztán és Magyarország 2022-2025 közötti kétoldalú együttműködés ütemtervét. A másik dokumentum pedig egy, a 2022-2025 közötti időszakra szóló memorandum, amely a két ország kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai együttműködését segíti elő. A magyar-kirgiz kapcsolatok rendszerében gazdasági együttműködések mellett a másik dinamikusan fejlődő elem a kulturális és oktatási szféra. 2021-ben Magyarország a Stipendium Hungaricum program keretében 200 férőhelyre emelte a kirgiz hallgatók magyarországi egyetemi oktatására vonatkozó kvóták számát, melyet a következő években lehetséges, hogy bővíteni fognak. Emellett több magyar felsőoktatási intézmény is – mint például az egri Eszterházy Károly Egyetem – szorosan együttműködik és jó tudományos kapcsolatokat alakított ki kirgiz felsőoktatási intézményekkel. Ebben az évben a magyar-kirgiz kapcsolatok kiemelt eseményei között szerepelt még, hogy hosszú munka és egyeztetések eredményeként 2021 októberében Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter személyes részvételével Budapesten megnyitották Kirgizisztán magyarországi nagykövetségét. 2022 volt az év, amikor Magyarország és Kirgizisztán a tényleges stratégiai partnerség szintjére emelte a két ország közötti együttműködést. A magyar külgazdasági és külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai országokat érintő munkakörútja keretében Kirgizisztánba is ellátogatott, ahol részt vett a Biskekben megrendezett magyar-kirgiz kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködésekkel foglalkozó Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács második ülésén. A biskeki találkozón a diplomáciai és a két ország közötti felsőoktatási diákcsereprogramok mellett a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap jövőbeli terveivel kapcsolatban is egyeztetés folyt. A tárgyalások eredményeként a kirgiz és a magyar fél abban állapodott meg, hogy a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap tőkéjét a jelenlegi 16 millió dollárról fokozatosan 50 millió dollárra emelik. Az ülésen további megállapodás született egy Budapest – Biskek – Budapest repülőjárat indításáról. Ezen kívül a magyar-kirgiz együttműködési kapcsolatok részeként 2022 közepén a magyar A-Híd Zrt. csatlakozott Kirgizisztán vízerőműfejlesztési projektjéhez. Ötéves fejlesztést követően 2023 elején a Bács-Kiskun vármegyei Jánoshalmán elindult a Renner traktorok sorozatgyártása, melyre több szovjet utódállamból – például Kirgizisztánból és Üzbegisztánból – valamint Afrika, a Közel-Keleten és Ázsia több országából is jelentkeztek vásárlói igények. A kirgiz-magyar kapcsolatok bővítése szempontjából a kereskedelmi, gazdasági és oktatási szféra területén történő együttműködések mellett a magyar cég friss fejlesztésének köszönhetően a mezőgazdaság lehet az következő kapcsolódási pont. A magyar-kirgiz kapcsolatokban a legutóbbi jelentős előrelépés a 2023. január végén Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke által aláírt Kirgizisztán és Magyarország közötti nemzetközi közúti személy- és áruszállításról szóló – 2021. április 8-án Biskekben aláírt – megállapodás ratifikálása volt. E szerződés aláírása kedvező feltételeket teremt a kirgiz és magyar logisztikai és szállító cégek számára a két ország közötti kereskedelmi és áruszállítási kapcsolatok egyszerűsítésében. Kiemelt területek A kirgiz-magyar kapcsolatoknak két dinamikusan fejlődő és kiemelte területe a kereskedelmi, valamint az oktatási-kulturális kapcsolatok. Gazdasági téren – ahogy azt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is kiemelte – a magyar–kirgiz kereskedelmi forgalom értéke tavaly 71%-kal nőtt, és rekordot döntött. Ezen kívül a korábbi gazdasági megállapodások alapján magyar vállalatok komoly lehetőségeket kaptak Kirgizisztán vízellátásának és öntözésének modernizálásában, illetve az élelmiszeripar fejlesztésében. Továbbá rövidesen megindulhat egy magyar cég naperőmű-építési beruházása, és a közös acélgyártás is megkezdődött Biskekben. A Kirgizisztán és Magyarország közötti együttműködések az oktatás és a kulturális kapcsolatok területén kifejezetten jók. 2023. február 14-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Magyar Rektori Konferencia szervezésében megrendezésre került az I. Magyar-Kirgiz Rektori Fórum, melyen Magyarországot Varga-Bajusz Veronika helyettes államtitkár, Kirgizisztánt pedig Ulanbek Mambetakunov, a Kirgiz Köztársaság oktatási és tudományos minisztere képviselte és egyben köszöntötte is a résztvevőket. A budapesti fórum keretében pedig Musaev Abdylda, a Kirgiz Köztársaság Felsőoktatási Intézményeinek Rektorainak Szövetségének elnöke és Borhy László, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kötött együttműködési megállapodást. Szintén az I. Magyar-Kirgiz Rektori Fórum kertén belül a Musa Ryskulbekov Kyrgyz Egyetem és a kecskeméti Neumann János Egyetem is olyan együttműködési megállapodást írt alá, amely elősegíti a két intézmény közötti innovatív együttműködéseket a közgazdaságtan, a menedzsment, az üzleti adminisztráció, a digitális üzlet, a turizmus és kereskedelem, valamint a geopolitikai kutatások területein. A Musa Ryskulbekov Kyrgyz Egyetem és a kecskeméti Neumann János Egyetem között létrejött megállapodás révén lehetőség nyílik közös PhD-programokban és kutatási tevékenységek való részvételre, oktatói, hallgatói és posztdoktori hallgatói csereprogramjaink lebonyolítására, valamint közös tudományos publikációk megjelentetésére. A Budapesti Metropolitan Egyetemnek jelenleg három kirgiz egyetemmel van együttműködési megállapodási szerződése. Ezek a Kirgiz Állami Egyetem, a Musa Ryskulbekov Kirgiz Gazdasági Egyetem, valamint a Salymbekov Egyetem. Ezen kívül a 2023 eleji, Budapesten megrendezett I. Magyar-Kirgiz Rektori Fórum során az Óbudai Egyetem is szándéknyilatkozatot írt alá a kirgiz Iskhak Razzakov Kirgiz Állami Műszaki Egyetemmel, a Musa Ryskulbek Kirgiz Gazdasági Egyetemmel és a K. Tynystanov Issyk-Kul Állami Egyetemmel. E szándéknyilatkozatok pedig kiterjednek a hallgatói és oktatói csereprogramokra, a közös kutatás és fejlesztési programokra, a tudományos transzferekre, valamint a publikációk közös támogatására is. A kirgiz-magyar kulturális kapcsolatokat jól jellemzi, hogy a Petőfi Emlékév tiszteletére 2023. június 29-én Kirgizisztán fővárosában, Biskekben a Kirgizisztáni Nemzetközi Egyetem Keleti Kampuszán, a biskeki magyar nagykövetség és az egyetem közös szervezésében, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójának alkalmából felavatták a magyar költő mellszobrát. A júliusi budapesti találkozó A 2023. július végi budapesti kirgiz-magyar találkozó során a miniszterek megvitatták a Kirgizisztán és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködések kérdéseit, valamint a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap tevékenységének aktuális kérdéseit is, kitérve a Kirgiz-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság és a Kirgiz-Magyar Üzleti Tanács munkájára. Emellett Jeenbek Kulubaev Kirgizisztán külügyminiszterének magyarországi látogatása során szóba kerültek a Magyarország és Kirgizisztán között korábban aláírt és jó dinamikát mutató kulturális és oktatási kérdések bővítésének lehetőségei is. Kulubaev kirgiz külügyminiszter budapesti látogatásának eredményeként két fontos dokumentum aláírására is sor került, melyek a következők:
- Jegyzőkönyv a Kirgizisztáni Külügyminisztérium és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma között a Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács 3. ülését követően.
- Egyetértési nyilatkozat a Kirgizisztán Természeti Erőforrások, Ökológiai és Műszaki Felügyeleti Minisztérium és a Magyar Energiaügyi Minisztérium között a környezetvédelmi együttműködésről.
Az utóbbi években egyre jobban megnőtt Közép-Ázsia geopolitikai és világgazdasági jelentősége. Magyarország pedig más európai szereplők előtt, sokkal korábban megkezdte a kapcsolatok kiépítését Közép-Ázsia országaival, így ma e területen versenyelőnyben van. A két ország közötti partnerség vonatkozásában az előző évekhez hasonlóan minden jel arra mutat, hogy a jövőben akár több gazdasági, oktatási és kulturális együttműködés aláírása is várható. Ma a Magyarország és Kirgizisztán közötti együttműködések alapja a kereskedelem és oktatás. Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezért a magyar-kirgiz kapcsolatok bővítése a jövőben vélhetően mindkét fél számára továbbra is fontos szerepet fog játszani. Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai munkakörútja megerősítése volt annak, hogy az Európai Unió szomszédságában zajló háborús konfliktus és a világban kialakult geopolitikai feszültségek ellenére Magyarország továbbra is folytatja a keleti nyitás politikáját, melyben Közép-Ázsia és vele együtt Kirgizisztán is kiemelt jelentőséggel bír.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs