Az Eurázsia Központ 2023/29. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Oroszország kilépett az ukrán gabonaexportot biztosító megállapodásból
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov július 17-én jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az ENSZ, Oroszország, Törökország és Ukrajna között létrejött gabonaexportmegállapodásban, amely lehetővé tette az ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági termékek kivitelét Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből. Bár Oroszország jelezte, hogy visszatér a megállapodáshoz, amint annak a rá vonatkozó kritikus feltételei teljesülnek, de addig is az orosz Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy minden az ukrajnai kikötőkbe haladó hajót potenciálisan katonai rakományt szállító hajónak fog tekinteni, az országok, amely zászlója alatt járnak a hajók az orosz-ukrán konfliktusban az ukrán fél oldalán résztvevő félnek fognak minősülni.
A gabonamegállapodásról
A háborút megelőző években Oroszország és Ukrajna adta a világ gabonaexportjának közel egyharmadát, aminek jelentős része Afrikában és a Közel-Keleten került értékesítésre. A háború kitörésével több ország is elutasította az orosz gabona vásárlását, az ukrán fekete-tengeri kikötők pedig blokád alá kerültek. Ezáltal a globális gabonapiacon komoly hiány alakult ki, ami ugrásszerű áremelkedéshez vezetett. A helyzet orvoslására 2022 májusában António Guterres ENSZ-főtitkár olyan megállapodást javasolt, amely mindenki számára előnyös: egyrészt enyhítette volna az Oroszországgal szembeni szankciókat, másrészt kilátásba helyezte egy biztonságos tengeri folyosó létrehozását az Ukrajnával folytatott gabonakereskedelem számára. Mindez elősegítette volna a globális élelmezésbiztonság szavatolását, az éhínség veszélyének csökkentését és a rászoruló ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok megsegítését a kialakult válságos helyzetben. Hosszas egyeztetések után végül 2022. július 22-én Isztambulban a felek két egymással összefüggő megállapodást írtak alá: az ukrán élelmiszerek és az orosz ammónia exportjáról szóló „fekete-tengeri kezdeményezést”, valamint az orosz-ENSZ memorandumot a mezőgazdasági termékek és műtrágyák orosz exportjának normalizálásáról. Törökország és az ENSZ közvetítői szerepet vállaltak.
Oroszország beleegyezett abba, hogy a megállapodás első részeként feloldja az ukrajnai kikötők blokádját, ezzel lehetővé téve az Odessza, Csornomorszk és Juzsne kikötőiben felhalmozódott ukrán búza, kukorica és egyéb gabonafélék exportját. A megállapodás értelmében ukrán haditengerészeti hajói kísérik a gabonát szállító hajókat, amelyeket Oroszország nem támad meg, valamint érintetlenül hagyja az említett kikötőkben a kikötői infrastruktúrát. Törökország és az ENSZ pedig megvizsgálja a teherszállító hajókat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ezeket nem használják-e fegyverek csempészésére. A gabonaügylet első részét 120 napra kötötték, majd további 60 nappal meghosszabbították, az utolsó meghosszabbítás idén májusban volt – július 18-ig tartott.
Oroszország kilépése a megállapodásból és a lehetséges következmények
A gabonamegállapodás kezdete óta a Kreml kifogásolta annak működését. Elsősorban annak kereskedelmi mivoltát, ugyanis azzal vádolta az ukrán felet, hogy az exportra kerülő gabona nem humanitárius célokat szolgált, hanem kereskedelmi értékesítésre került. Az orosz álláspont szerint az ukrán gabonát fejlett országokba – Kínába, Törökországba, Spanyolországba – szállították, miközben a legrászorulóbb országok, mint Afganisztán, Etiópia, Jemen, Szomália és Szudán, pedig a megállapodás keretén belül exportra került több mint 30 millió tonna gabona alig 3%-át kapták meg. S bár az Oroszországra kivetett szankciók nem tiltották az orosz termények szállítását, az mégis bizonyos korlátokba ütközött és hatással volt nem csak az exportra de magára az agrárszektorra és a műtrágya gyártására is. Az orosz műtrágya rakományokat visszatartják a kikötőkben, a hajókra vonatkozó biztosítások nagy mértékben megdrágultak, a mezőgazdásági gépek, berendezések és a hozzájuk tartozó alkatrészek nagy része szankciós listára került, így behozataluk Oroszországba nehézkes.
Bár annak ellenére, hogy 2022 végéig Moszkva 11,6%-kal tudta növelni a gabona- és hüvelyesek exportját és igyekezett magát a humanitárius célok elkötelezett híveként beállítani, az orosz szakértők szerint tényleges anyagi haszonnal nem járt a megállapodás. Az orosz külügy pedig többször is kifogásolta az isztambuli megállapodások „válogatós” hozzáállását és öt rendszer szintű probléma megoldatlanságát emelte ki:
- a Rosselkhozbank visszakapcsolása a SWIFT-hez;
- a mezőgazdasági gépek, pótalkatrészek és szerviz újraindítása;
- a biztosítási és viszontbiztosítási korlátozások eltörlése, valamint a kikötőkbe való belépés tilalmának feloldása;
- a “Togliatti-Odessza” ammónia csővezeték munkájának helyreállítása;
- az élelmiszerek és műtrágyák előállításával és szállításával kapcsolatos orosz vállalatok külföldi eszközeinek és számláinak feloldása
Ezen vitás kérdések rendezése nélkül, az orosz külügy április 13-ai sajtóközleménye szerint a gabonamegállapodás május 18-a utáni meghosszabbítására nincs kilátás. Mint tudjuk, a megállapodás a május 18-ai határidő lejárta után még két hónapig volt érvényben.
A gabona megállapodás felfüggesztése a szakértők szerint a legnagyobb hatással Ukrajnára lesz, hiszen a gabona és egyéb mezőgazdasági termények exportjának kiesésével az ország jelentős valutabevételt veszít el. A szállítmányokat ugyan valamelyest lehet a dunai kikötőkkel, valamint vasúti szállítmányokkal pótolni, de a kiesés ezzel együtt is számottevő lesz. Ukrajna azonban javasolta, hogy a megállapodás a továbbiakban háromoldalú, azaz Ukrajna – Törökország – ENSZ formátumban folytatódjon, ugyanis Oroszország szerepe a kezdeményezésben valójában arra korlátozódott, hogy Moszkva ne támadja a kikötőket és hajókat. Törökország és az ENSZ pedig teljes kapacitással rendelkezik a hajók ellenőrzésére, hogy azok nem szállítanak fegyvereket vagy olyan termékeket, amelyekre nem vonatkozik a gabona-megállapodás. Oroszország a maga részéről pedig jelezte, hogy július 20-a éjféltől a Fekete-tengeren az ukrán kikötőkbe közlekedő összes hajó katonai rakomány potenciális szállítójának számít, ennek megfelelően pedig „az ilyen hajók lobogója szerinti országok a kijevi rezsim oldalán érintettnek minősülnek az ukrán konfliktusban.”
Az, hogy Oroszország az elkövetkező időben elsüllyeszti majd az ukrán kikötőkbe tartó hajókat nem valószínű, az ukrajnai kikötők elleni intenzív rakétatámadásokat viszont megkezdte. A támadások következtében több kikötő infrastruktúrája károsult, de még a magtározókban lévő több tízezer tonna gabona is megsemmisült. A korábbiaktól eltérően, most már a dunai folyami kikötőket is érte támadás, melyek közvetlenül a román határ közelében találhatók.
Az ukrán gabona kiesése a piacokról kedvezőtlen következményekkel járhat, amit tovább súlyosbíthat a jövőbeli termés tekintetében, az orosz műtrágya hiánya is. Oroszország a megállapodásból való kilépéssel nem javított a helyzetén, hiszen az általa kifogásolt rendszerszintű problémák továbbra is jelen vannak és annak ellenére, hogy Moszkva jelezte, hogy azok megoldása esetén ismét csatlakozik a megállapodáshoz, nagy valószínűséggel továbbra is megmaradnak. Moszkva ahogy a korábban a szénhidrogénekkel tette, fokozatosan gabona exportját is kelet felé orientálja, amit az egyre gyakrabban emlegetett új gabonaszállítási folyosóval kapcsolatos egyeztetések és beruházások is igazolnak, kiváltképp az évi közel 8 millió tonna gabona átrakodására alkalmas Zabajkalszki gabonaterminál üzembehelyezése az orosz-kínai határon. Mindez közép és hosszú távon jelentős hatással bírhat a globális gabonapiacon uralkodó helyzetekre és ezek a hatások nagy valószínűséggel nem pozitívak lesznek.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor