Az Eurázsia Központ 2023/31. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről egyeztettek a szaúd-arábiai csúcstalálkozón
Több mint harminc ország képviselője vett részt a Szaúd-Arábiában szervezett kétnapos csúcstalálkozón, amely során a résztvevők az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásának módját vitatták meg. A találkozón Ukrajna, az Egyesült Államok, az EU, valamint az úgynevezett Globális Dél országainak magas beosztású képviselői vettek részt, köztük Kína az Eurázsiai térség ügyeiért felelős képviselője is. Oroszország azonban nem kapott meghívást. A hétvégi dzsiddai csúcs eredményei egyelőre felemásnak mondhatók.
Nem az első csúcstalálkozó
Idén június 24-én Koppenhágában került sor hasonló konferenciára, amelyen számos nyugati ország, köztük Németország képviselői, valamint a Globális Dél országai, többek között India, Brazília és Dél-Afrika vettek részt. Utóbbi államok a háborúval és Oroszországgal kapcsolatban inkább semleges álláspontot képviselnek. Kínát is meghívták ugyan a tárgyalásokra, de Peking végül nem képviseltette magát. Koppenhágában Ukrajna biztonsági garanciáit vitatták meg, amelyeket a NATO-országok nyújthatnak, de szó esett Oroszország garanciáról is, mint például arról, hogy Ukrajna területére nem telepítenek cirkálórakétákat. A találkozó részint a Globális Dél országainak meggyőzését célozta arról, hogy a Volodimir Zelenszkij által javasolt elvek képezzék a háború rendezésének alapját, valamint népszerűsítsék egy esetleges békecsúcs összehívásának ötletét. Ukrajnát az Elnöki iroda vezetője, Andrij Jermak képviselte. Koppenhágában azonban nem született áttörő siker. Zelenszkij és a Nyugat álláspontja bizonyos szempontból eltér a már említett semlegesként számon tartott országokétól, mégpedig legfőképp abban, hogy míg Zelenszkíj elnök béketervének egyik kulcsfontosságú pontja, hogy bármilyen tárgyalások elengedhetetlen előfeltétele az orosz csapatok azonnali kivonása Ukrajna teljes területéről, míg a Globális Dél képviselői úgy vélik – és ez egybecseng Kína béketervével –, hogy a tárgyalásokat a frontvonal elhelyezkedésétől függetlenül azonnali tűzszünet elrendelésével kell megkezdeni. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi álláspontot képviselő felek egyike sem vitatja Ukrajna területi integritásának fontosságát. A dániai találkozó után a felek fenntartották a saját álláspontjaikat.
Előrelépés Dzsiddában?
Az augusztus első hétvégéjén Szaúd-Arábiában tartott csúcstalálkozó már komolyabb hangvételű volt. Ezen Zelenszkij elnök személyesen is részt vett, valamint komoly áttörésnek tartják Kína részvételét is – Szaúd-Arábia meghívásának köszönhetően. Az ukrán fél igen sikeresnek tartja a találkozót, mivel egyrészt magas volt a részvételi arány, valamint sikerült legalább abban megállapodni, hogy az ukrán elnök által javasolt 10 pontos béketerv egyes pontjai kapcsán, mint például a nukleáris biztonság, a fogolycserék, az élelmiszerellátás (elsősorban az ukrán gabona exportjának kérdése) a további egyeztetések érdekében munkacsoportok alakuljanak. Egyetértettek a felek abban is, hogy további csúcstalálkozók kerüljenek megszervezésre. A Pekinget képviselő Li Hui elmondta, hogy bár sok a nézeteltérés és eltérő vélemények hangoztak el fontos, hogy az elvek közösek. Az orosz sajtóban a dzsiddai csúcstalálkozót természetesen kudarcként értékelik Ukrajna számára, mivel az nem Kijev határozott támogatásának egyértelműdeklarációjával zárult. A mérsékeltebb hozzáállás egyik fő motívuma az, hogy a találkozó során nem született közös zárónyilatkozat, valamint ahelyett, hogy az Ukrajna által javasolt béketerv került volna elfogadásra, további javaslatok születtek a háború rendezésére. A TASS a DPA-ra hivatkozva arról számolt be, hogy maga a házigazda Szaúd-Arábia is saját béketervvel rukkolt elő, amely tűzszünetet ír elő minden fronton, valamint a béketárgyalások megkezdését az ENSZ felügyelete alá helyezi, emellett hangsúlyosan kiáll Ukrajna területi integritása mellett, viszont a tárgyalások megkezdése feltételeként nem nevezi meg az orosz csapatok kivonását.
A dzsiddai csúcstalálkozó eredményei ugyanakkor inkább felemásak. Koppenhágához képest valóban több volt a résztvevő, de ez inkább a Nyugat szövetségesei által valósult meg, viszont a mostani találkozón részt vett Kína, ami valóban pozitívum. Valószínűleg emiatt is esett a csúcstalálkozó helyszínének megválasztása során a döntés Szaúd-Arábiára. Rijád ugyanis jó kapcsolatokat ápol Kínával, ugyanakkor Moszkvával is együttműködik, annak ellenére, hogy Ukrajnának is nyújtott segélyt. Szaúd-Arábia bevonása tehát szélesíti a közvetítők körét a konfliktus rendezésében. Mindemellett Kína és a Globális Dél országainak álláspontja a háború lezárásának lehetőségeivel kapcsolatban szignifikánsan nem változott. A Nyugat nézeteinek érvényesítése szempontjából nem történt áttörés, inkább a déli államok perspektívája tűnt teret nyerni. Bár Oroszországot nem hívták meg a találkozóra, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov elmondása szerint Rijád folyamatosan tájékoztatta a dzsiddai csúcs eseményeiről; Mexikó képviselői pedig egyenesen kifogásolták, hogy Moszkvát kihagyták a rendezvényből. Mindez ténylegesen sem orosz sikernek, sem ukrán kudarcnak nem minősíthető.
A dzsiddai csúcs egyes eredményeit, mint a további csúcstalálkozók összehívásának lehetősége és a Zelenszkij-formula egyes pontjaival kapcsolatos egyeztetések megkezdése Ukrajna el tudja könyvelni előrelépésként. A béketerv legfontosabb pontja – az orosz csapatok kivonása, mint a béketárgyalások megkezdésének előfeltételeként történő elfogadása – viszont továbbra is inkább süket fülekre talált a Globális Dél képviselői körében, akiket ezúttal sem sikerült kibillenteni a semleges státuszukból, annak ellenére, hogy azok deklaráltan elkötelezettek Ukrajna területi integritása és a háború mielőbbi lezárása mellett. Az eddigi fejlemények arra engednek következtetni, hogy a szembenálló felekre az elkövetkező hónapokban növekvő mértékű nyomást gyakorolhatnak szövetségeseik és partnereik a béketárgyalások megkezdése érdekében. Utóbbi Kijev számára lehet nehezebb, hiszen a jelenleg is zajló ellentámadás során nagy valószínűséggel nem tudja majd kiszorítani az orosz haderőt Ukrajna teljes területéről, így az esetleges tárgyalásokat az orosz csapatok kivonása nélkül kellene majd megkezdenie, lemondva a Zelenszkij-terv legfontosabb pontjáról. Hogy ezt hogyan sikerül majd megvalósítania és kommunikálnia az ukrán társadalom felé, egyelőre nyitott kérdés.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor