2023. szeptember 19-én New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakának kezdetével párhuzamosan került megrendezésre az Egyesült Államok és Közép-Ázsia öt országa (gyakran C5+1-ként nevezett) közötti csúcstalálkozó, amelyet követően a megbeszélésen résztvevő felek egy közös nyilatkozatot fogadtak el.
Mi az a C5+1?
Az Egyesült Államok és Közép-Ázsia országai közötti együttműködések nem újak. Azonban a New York-i tanácskozáshoz hasonló megbeszélések kezdete csupán a közelmúltra vezethető vissza. Ahogyan gyakran nevezik, a C5+1[1] platform egy magas rangú diplomáciai csúcstalálkozó az öt közép-ázsiai ország: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán külügyminiszterei, és az Egyesült Államok külügyminisztériumának vezetője között. A csúcstalálkozók elsődleges célja, hogy olyan regionális kérdések megvitatására szolgáljon, mint a terrorizmus elleni harc aktuális regionális kérdéseinek a megvitatása, a kábítószer- és emberkereskedelem ellen történő fellépés, a közép-ázsiai regionális környezetvédelmi problémák elleni küzdelem és nem utolsó sorban a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok aktuális és jövőbeli helyzetének a megvitatása Közép-Ázsia öt országa és Washington között. Emellett a geopolitika szempontjából a C5+1 platformra úgy is tekintenek, mint az Egyesült Államok arra irányuló kísérletére, hogy Oroszország hátsókertjében gazdasági befolyást szerezzen.
Különleges találkozó
Annak ellenére, hogy külügyminiszteri szinten az Amerikai Egyesült Államok és Közép-Ázsia öt országának vezetői éves szinten találkoznak és bizonyos értelemben egyeztetnek egymással gazdasági, biztonságpolitikai és egyéb szinteken, a most lezajlott találkozóval kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a C5+1 formátum kapcsolatrendszerének történelmében most először esett meg, hogy a platformon belül Közép-Ázsia országainak vezetői és az Egyesült Államok elnöke személyesen vették részt az eseményen. Továbbá Washington és a közép-ázsiai országok közötti egyeztetések 2015 óta tartó időszaka során most először fordult elő, hogy az Egyesült Államok adott otthont a találkozónak. Ennek a közép-ázsiai régió szempontjából „magasabb polcra” kerülésnek az elsődleges oka vélhetően a világban – elsősorban Ázsiában – zajló geopolitikai folyamatok alakulásában keresendő.
Miért most?
Washingtonnak az Oroszországgal és Kínával történő globális konfrontációjának a kiéleződésének háttere mentén párhuzamosan Közép-Ázsiában 2021 végétől és 2022 eleje óta az amerikai diplomáciai tevékenység erősödő növekedése figyelhető meg. Ez idő alatt és 2022. februárja óta pedig több amerikai delegáció is ellátogatott a régióba. Például legutóbb 2023 februárjában, több év után először Antony Blinken amerikai külügyminiszter tett „körutazást” Közép-Ázsiában, mely látogatásnak a New York-i csúcstalálkozó egy logikus folytatása volt Washington aktív közép-ázsiai érdeklődésének szempotjából
Azonban itt azt is meg kell jegyezni, hogy Közép-Ázsiának az amerikai külpolitikában történő felértékelődése ebben az összefüggésben, egy késleltetett/megkésett amerikai diplomáciai reakció Közép-Ázsia vezetőinek a világ más hatalmi központjaival hasonló csúcstalálkozóira: Indiával (2022. január, online), az Európai Unióval (2022. október, Asztana; 2023. június, Cholpon-Ata), Oroszországgal (2022. október, Asztana), Kínával (2023. május, Xian), a Perzsa-öböl országaival (2023. július, Dzsidda).
Mi lehetett a cél?
Általában véve világosak azok a célok, amelyek Washingtont vezérlik Közép-Ázsiával kapcsolatban, ezek pedig Oroszország és Kína régióból történő kiszorítása, a Kelet-Nyugat, illetve Észak-Dél irányú kereskedelmi útvonalak korlátozása, az Oroszország ellen hozott Nyugati szankciók Közép-Ázsia országain keresztül történő kijátszása stb.
Mivel számos amerikai stratégiai dokumentum is rögzíti Washington Közép-Ázsiával kapcsolatos elképzeléseit, például az Egyesült Államok 2022-es nemzetbiztonsági stratégiája és az Egyesült Államok Közép-Ázsia 2019–2025-ös stratégiája ezért a régióval kapcsolatos amerikai érdeklődés csupán idő kérdése volt.
Mindezek ellenére a jelenlegi szeptemberi New York-i C5+1 találkozót azonban az amerikai adminisztráció nagyon óvatosan közelítette meg, amit jól jeleztek Jake Sullivannek, az amerikai nemzetbiztonság tanácsadójának a csúcstalálkozó előtti napon tett kijelentései, miszerint Közép-Ázsia országai és az Egyesült államok közötti csúcstalálkozó nem irányul harmadik fél ellen.
Miről esett szó?
A 2023. szeptember 19-én New Yorkban megrendezésre kerülő Közép-Ázsia-Egyesült Államok csúcstalálkozó során többek között szó esett a regionális, fokozott biztonsági együttműködésekről, a fenntartható a partnerségről és a közép-ázsiai gazdasági és energetikai folyosókról is. Emellett az egyeztetések során a Washington és Közép-Ázsia országai közötti gazdasági kapcsolatok is kiemelt szerepet kaptak. A találkozó során az amerikai elnök az amerikai vállalatok számára a a régióban folyó kereskedelem és a magánszektor befektetéseinek megkönnyítésének fontosságáról beszélt nem érintve a közép-ázsiai emberi jogok helyzetét érintő kérdéseket és reformokat. A találkozó egyik legmeglepőbb eredménye a C5+1 Critical Minerals Dialogue javaslat elindítása volt, mely olyan a modern technológia számára kritikus ásványi anyagok kitermelését és exportálásnak lehetőségét érinti, mint a króm, réz és lítium. Ugyanis a közép-ázsiai országokban – különösen Kazahsztánban és Üzbegisztánban – geopolitikai és gazdasági haszonszerzés szempontjából kritikus ásványkincsbázisok találhatóak, melyek minden nagyhatalom számára nélkülözhetetlenek.
A csúcstalálkozót követően a résztvevő felek egy közös nyilatkozatot is elfogadtak, amely a New York-i nyilatkozat: C5+1 rugalmasság biztonsági, gazdasági és energiaügyi partnerségek révén nevet kapta.
Végszó
Az ENSZ közgyűlés New York-i 78. ülésszakának margóján megrendezésre került Közép-Ázsia-Egyesült Államok csúcstalálkozót (C5+1) először rendezték meg államfői szinten. Ennek következtében pedig a találkozó során az együttműködésben résztvevő országokat (és ezáltal a régiót is) az amerikai adminisztráció új „státuszba” helyezte el a világ geopolitikai térképén, megnövelve a régió nemzetközi prioritásait a geopolitika skáláján, illetve a nem demokratikusnak tartott közép-ázsiai országok vezetőit is egy magasabb „szintre” emelte.
A csúcstalálkozó New Yorkban történő megtartásával egyúttal az Egyesült Államok is megerősítette azon szándékát, hogy kész újra bekapcsolódni a Közép-Ázsiáért (és az ott található erőforrásokért) folytatott geopolitikai küzdelembe annak ellenére, hogy átmenetileg „kiestek” belőle, miután 2021-ben a NATO-csapatokat kivonták Afganisztánból, ami komoly presztízsveszteséget okozott Washington számára, s amit a régióba irányuló amerikai finanszírozások csökkenése jobban felerősített. Ezzel párhuzamosan azonban a Nyugat, valamint Oroszország és Kína közötti egyre erősödő konfrontációval szemben Washington komoly kísérletet tesz arra, hogy egyensúlyba hozza vagy épp visszaszorítsa Moszkva és Peking befolyását a térségből. A New York-i csúcstalálkozó nem valószínű, hogy gyors áttörést jelent majd a Közép-Ázsiával kapcsolatos amerikai geopolitikai elképzelések terén, de mindenképp szimbolikus és jelzés értékű, egyben megadta az irányt, valamint az alapot az Egyesült Államok és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok jövőbeli fejlődéséhez.
Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Közép-Ázsia vezetői (gazdasági, politikai és nemzeti kérdések terén), ellentétben a volt Szovjetunió legtöbb országának politikai kultúrájával, sokkal inkább és markánsabban összpontosítanak saját nemzeti érdekeik védelmére és céljaira, és sokkal kevésbé befolyásolják őket a különböző ideológiák.
[1] Ahol a „C5” Közép-Ázsia öt országát (angolul Central Asia 5), a plusz „1” pedig jelen esetben az Egyesült Államokat takarja.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs