Az Eurázsia Központ 2023/41. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Hivatalos látogatást tett Grúziában Orbán Viktor miniszterelnök
Orbán Viktor miniszterelnök három napos látogatást tett Grúziában ahol személyes találkozót tartott Irakli Garibashvili grúz miniszterelnökkel. A látogatás során a grúz-magyar kormányközi bizottság ülésére is sor került, amelyet az előkészített nyilatkozatok aláírási ceremóniája követett. A miniszterelnökök személyes találkozója során szó esett az együttműködés további elmélyítéséről.
A magyar-grúz kapcsolatok
Grúzia és Magyarország 1992. május 14-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Azóta a két ország a gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, a turizmus, az oktatás és a tudomány területén is eredményesen működik együtt. A kapcsolatok 2008-ban léptek szintet, amikor Tbilisziben és Budapesten is megnyíltak a követségek. A Grúzia és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében 2013 óta működik egy államközi gazdasági együttműködési bizottság is. Grúzia aktívan együttműködik az Európai Unióval, nyílt integrációs törekvései vannak, aktív tagja a Keleti partnerség programnak. Magyaroroszág számára pedig a Keleti Nyitás meghirdetése után a Dél-Kaukázus mint régió is felértékelődött, így a grúziai kapcsolatok is. Hiszen a maga módján Grúzia a Dél-Kaukázus kapuja, utóbbi pedig kiváló lehetőséget biztosít az eurázsiai piacra való kijutásra is.
A két ország kapcsolata Irakli Gabrilishvili Grúziai Álom pártjának kormánya idején kezdett szorosabbra fűződni. Ennek egyik jóllátható jele volt a COVID-19 járvány alatt zajló együttműködés. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a COVID-19 világjárvány kezdete alatt kétszer járt Grúziában. 2020 júliusában tett első látogatásával ő lett az első magas rangú külföldi tisztviselő, aki a világjárvány kitörése után elutazott Grúziába. Látogatásai során több együttműködési megállapodás került aláírásra Magyarország és Grúzia között a tudomány és technológia terén, megbeszélések zajlottak a világjárvány leküzdésében való együttműködésről, de Magyarország kiállt Grúzia területi integritása és szuverenitása mellett, valamint Tbiliszi NATO-tagsági törekvéseit támogató üzenetek is elhangzottak. Magyarország emellett vakcinát is szállított Grúziába, majd végül Grúzia lett az egyik első ország, amelynek nemzeti oltási kártyáját Magyarország kétoldalúan érvényesnek ismerte el a Covid-korlátozások nélküli belépéshez, beleértve a turisztikai célokat is.
A kapcsolatok a járvány után is élénkek maradtak. 2022. október 27-én Garibasvili miniszterelnök Budapestre látogatott ahol a miniszterelnöki találkozó során megvitatták a további együttműködés lehetőségeit valamint a meglévő kapcsolatok bővítését. A találkozó eredményeképpen a két ország között Stratégiai Partnerségi Nyilatkozat került aláírásra. 2022 decemberében egy négyoldalú megállapodás született, lehetővé téve, hogy Magyarország Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül, egy új a Fekete-tenger fenekén húzódó vezeték segítségévelzöld villamos energiát importáljon a jövőben. 2023 májusában pedig a grúz miniszterelnök részt vett a budapesti CPAC Magyarország rendezvényen, amely után ismét a magyar kormányfővel találkozott. Ekkor már a mostani magyar-grúz együttes kormányülés előkészületeiről is egyeztettek.
Közös pontok
Ahogyan Magyarország is, Grúzia nagy jelentőséget fordít nemzeti érdekei érvényesítésére. Külpolitikájában igyekszik multivektoros elvek szerint működni: aktív és élénk együttműködésben van az Euroatlanti struktúrákkal, elszánt EU-integrációs törekvéseket deklarált. Emellett viszont külpolitikájának fontos elemét képezi a Kínával való együttműködés, szoros kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal és a közép-ázsiai országokkal, de saját gazdasági érdekeinek megfelelően Oroszországgal is jelentős gazdasági tevékenységet folytat. A nyugati szankciók kapcsán Tbilisziben is többször jelezték, hogy azok bevezetése nem éri el a szükséges hatást, valamint hogy azokat a szankciókat amelyek Grúziának is ártanának nem szeretnék támogatni. Ezek a kijelentések sok kritikát váltottak ki a Garibashvili kormánya irányában. Nem utolsó sorban a grúz kormány komoly hangsúlyt helyez a keresztény és a családi értékekre, amelyekkel az európai liberális agendával szemben inkább a magyar állásponthoz került közelebb. Ebben a tekintetben Magyarország számára igen fontos, hogy a dél-Kaukázusban megbízható, és vele hasonló elveket valló partnere legyen.
A találkozó
A háromnapos látogatás, amelynek alkalmával a hivatalos egyeztetéseken kívül keresztény kolostorok meglátogatására, díszvacsorákra is sor került, egyik legfontosabb mozzanata a két miniszterelnök találkozója volt. A találkozó során a legfőbb témák a Fekete-tengeri vezeték, valamint Grúzia EU-integrációnak kérdése volt. Előbbibbi egy hatalmas beruházás, amely során egy közel 1200 kilométeres vezeték kerül kiépítésre ami mindkét fél számára kritikus jelentőségű. Ugyanis Magyarország ezáltal járul hozzá saját energiaellátása diverzifikálásához, Grúzia pedig jelentős beruházásokra tehet szert. A másik kérdés Grúzia tagjelölti státusza volt, amely Grúzia számára igen fontos. Jelenleg Ukrajna, Moldova és Grúzia vár a tagjelölti státuszra, ugyanakkor, míg az első két ország számára kecsegtető perspektívákról beszélnek, addig Grúziát gyakran érik elmarasztaló megjegyzések. Ez EU úgy véli, hogy Ukrajna a hét rá kiszabott prioritásból kettőt, Moldova a kilencből hármat, míg Grúzia a tizenkettőből hármat teljesített. A grúz sajtóban egyesek reményüket fejezték ki aziránt, hogy Budapest közben tud járni az ügy érdekében, ugyanis a grúz információs térben olyan „pletykák” terjengenek, hogy Magyarország abban az esetben hajlandó támogatni Ukrajna tagjelölti státuszával kapcsolatos tárgyalások megkezdését, amennyiben az EU többi tagállama beleegyezik abba, hogy Grúzia is megkaphassa a tagjelölti státuszt. A grúz ellenzék valamint a nyugati partnerek szerint Grúzia számára a túlzott „magyar-barátság” akár káros is lehet, hiszen pont az EU szankciós politikájával szkeptikus, a liberális értékrenddel szemben a keresztény-konzervatív eszméket előtérbe helyező Budapesttel való baráti viszony fenntartását rossz szemmel nézhetik Brüsszelben és Washingtonban.
Grúzia egy meghatározó ország, amellyel a konstruktív kapcsolatok fenntartása igen fontos. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően megkerülhetetlen a keletről érkező áruszállítmányok, de az energiahordozók szállítása terén is. Magyarország energia ellátásának diverzifikálása érdekében szoros együttműködést alakított ki Azerbajdzsánnal, hiszen onnan érkező energia Grúzián át érkezik, de Tbiliszi az egyik legfontosabb áteresztő pontja az egyre nagyobb jelentőséggel bíró Középső folyosónak is.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor