Az elmúlt év során sok európai és nyugati állam vezetője látogatott el Közép-Ázsiába, hogy találkozzanak az öt közép-ázsiai állam vezetőjével. Ezek az események főként akkor következtek be, amikor a régióban valamilyen hatalomeltolódás volt érezhető. Ugyanakkor a Szovjetunió összeomlása óta Oroszország és Kína domináns szereplővé lépett elő a régióban. Azonban Közép-Ázsia a területén keresztülhaladó kereskedelmi útvonalaknak és a gazdag természeti erőforrásoknak köszönhetően más országok számára is egyre jobban fókuszba kerül.
2023. november 10-én tette közzé az Egyesült Királyság közép-ázsiai szerepvállalásával kapcsolatos stratégiai kutatások eredményeit a brit parlament alsóházának Külügyi Bizottsága (Foreign Affairs Committee, FAC) „Országok válaszúton: Brit elkötelezettség Közép-Ázsiában” címmel (Countries at crossroads: UK engagement in Central Asia). 1999 óta London minden évben kiad egy ehhez hasonló stratégiai dokumentumot, amely Nagy-Britannia Közép-Ázsiához kötődő stratégiai szerepvállalását és helyzetét értékeli és vázolja fel. Az elmúlt év végén közzétett dokumentum célja volt, hogy meghatározza az Egyesült Királyság kormányának helyzetét, valamint szigetország az elkötelezettségének kiterjesztését és meghatározza London gazdasági és strtégiai szerepvállalásának lehetőségeit Közép-Ázsiával kapcsolatban.
Az idén kiadott dokumentum kifejezetten fontos abból a szempontból, hogy rávilágít az Egyesült Királyság Közép-Ázsiával kapcsolatban elkövetett stratégiai hibáira, melynek következtében London mára geostratégiailag Oroszország, Kína, India, Törökország és az Egyesült Államok mellett jelentős hátrányba került a régióban. Mindez annak ellenére, hogy a régió feletti befolyásért folyó harcot nagyon sokáig (1813-1907 között) leginkább az orosz-brit vetélkedés jellemezte.
A dokumentum a régióval kapcsolatban (brit nézőpontból) számos kulcsfontosságú aggodalomra okot adó területet emel ki, a tiltott pénzügyi finanszírozástól az emberi jogok megsértésén át, a közép-ázsiai országok kétes kereskedelmi kapcsolatáig, valamint a környezetvédelem/környezetszennyezés problematikáját is megemlíti.
A brit kormánnyal szembeni kritikus hangok mellett a dokumentum mintegy 28 pontot, ajánlást is megfogalmaz az Egyesült Királyság kormánya számára azzal a céllal, hogy megbízható és hosszú távú partnere és barátja legyen a régió országainak. Mindezek mellett a brit Külügyi Bizottság stratégiai csomagja azt egyértelműen kiemeli, hogy az Egyesült Királyság kormányának világos megközelítést kell elfogadnia a közép-ázsiai brit szerepvállalása tekintetében.
A jelentés háttere
2022. decemberében napvilágot látott a Külpolitikai Központ (The Foreign Policy Centre) munkacsoportja[1] által koordinált Lehet-e Nagy-Britannia „jó erő” Közép-Ázsiában? (Can Britain be a ‘force for good’ in Central Asia?) című jelentés, melyben a rendelkezésére álló diplomáciai és gazdasági adatok alapján mind az öt közép-ázsiai országra – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – kiterjedően megvizsgálták, hogy az Egyesült Királyság közép-ázsiai régiós elkötelezettsége milyen mértékű a régióban, valamint számba vették azokat a kulcsfontosságú kihívásokat és lehetőségeket is, amelyekkel Nagy-Britanniának a régióban betöltött pozitív és negatív szerepével szembesülnie kell.
A dokumentum
A 2023 végén az Egyesült Királyság parlamentjében bemutatott jelentés elsősorban a Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán Üzbegisztán és az Egyesült Királyság kormánya közötti interakció eredménytelenségére mutatott rá és kifogásolta, s egyben fel is szólította a brit külpolitikát, hogy aktívabban lépjen fel a régióban ellensúlyozva Oroszország és Kína befolyását. Mindezt tette úgy, hogy eközben külön kiemelte, hogy a szigetország aktívabb Közép-Ázsiai jelenléte nemcsak potenciálisan lehet kölcsönösen előnyös London és az öt közép-ázsiai ország számára, hanem a régiós jelenlétet Nagy-Britanniának egyfajta nélkülözhetetlen geopolitikai kényszernek is kell tekintenie.
A Közép-Ázsiával kapcsolatos brit stratégiai dokumentum nyolc fejezetből áll, mely részletesen tárgyalja mind az öt ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – gazdasági, társadalmi, kulturális és gazdasági jellemzőit. A jelentés külön kitér arra is, hogy hol jelentenek kihívást a közép-ázsiai országoknak a szomszédos országokkal, köztük Kínával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatai a brit külpolitika számára, és hol jelentenek/jelenthetnek új lehetőségeket. Az írás külön megjegyzi, hogy Moszkva és Peking befolyása mennyire aktívan növekszik a térségben.
A dokumentum arra is kitér, hogy garanciákra van szükség arra vonatkozóan, hogy a brit kereskedelmi szolgáltatásokat nem használhatják fel tiltott pénzátutalásokra. Ugyanis mint ahogy az írás kiemeli Nagy-Britannia kulcsfontosságú útvonal a közép-ázsiai elit számára a tőkekimenekítés területén.
A bizottság jelentésében szereplő főbb ajánlások
A dokumentum összeállítói több javaslatot/ajánlást is megfogalmaztak, melyek London aktívabb Közép-Ázsiai jelenlétét priorizálják. A stratégiai dokumentum többek között kifejti, hogy az Egyesült Királyság szerepvállalását Közép-Ázsiában túl sokáig a reaktivitás és nem az aktívitás, valamint a rövidtávú gondolkodás jellemezte. Ezért a londoni kormánynak mindent el kell követnie, hogy sokkal merészebb és ambiciózusabb legyen a kereskedelmi, regionális együttműködési és a kulturális kapcsolatok kiépítése terén Közép-Ázsiában. Ezzel egyetemben egy Közép-Ázsia 5 + Nagy-Britannia (C5+UK) találkozó megtartását is szorgalmazza, és további magas szintű miniszteri együttműködést is javasol a régió vezetőivel.[2]
Az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban azonban a jelentés érdekes módon az Egyesült Királyság kormánya által a helyi civil társadalmi szervezetek támogatásának alapos felülvizsgálatát javasolja.
Az oktatással kapcsolatban a dokumentum felvázolja azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol az Egyesült Királyság pozitív módon képes bekapcsolódni a régió életébe ezáltal is erősítve, és fejlesztve a brit puha hatalmi befolyást (Például állandó British Council-irodákat hoz létre Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban az 1999-es jelentés ajánlása alapján). Ezen kívül a közép-ázsiai felsőoktatás támogatása érdekében a pályázók számára elérhetővé teszi a Chevening-ösztöndíjat, valamint aktívan részt vesz a Közép-Ázsiában zajló oktatási reformfolyamatokban azáltal, hogy megosztja az ezen a téren szerzett brit szakértelmet és tapasztalatokat.
A környezetvédelemmel kapcsolatban a dokumentum kiemeli a régiónak az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét, és stratégiai javaslatot tesz az Egyesült Királyság számára, hogy miként lenne képes segítséget nyújtani a régió országainak a vízhasználat és a megújuló energia területén.
Ami a kereskedelmet és a befektetéseket illeti, a jelentés London részéről hosszabb távú, összehangolt stratégia kidolgozására szólít fel az Egyesült Királyság és üzleti közösségének a régióval való elkötelezettsége tekintetében.
Mi lehet a cél?
Bár a jelentésben megfogalmazottak ellenére Nagy-Britannia Közép-Ázsiai szerepvállalása nem túnt el vagy nem lehetetlenül el az utóbbi években, csupán a kulturális, és kereskedelmi kapcsolatok szintjén maradtak aktívak hanyagolva a politikai irányvonalat.
A brit kormány számára az ország közép-ázsiai szerepvállalásával kapcsolatban megfogalmazott javaslatok logikusak és érthetőek, mégis felmerülnek bizonyos kérdések. Először is mennyire tekinthetőek reális céloknak és prioritásoknak jelenleg a megfogalmazottak, illetve Nagy-Britanniának meg van-e még ahhoz az elegendő diplomáciai és gazdasági ereje, hogy sokadik szereplőként részt vegyen a régió életében. Ugyanis az érintettöt ország nemcsak létrehozta saját C5+ (Közép-Ázsia5 + adott nagyhatalom), párbeszédformátumot az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Japánnal, Dél-Koreával, Oroszországgal, Indiával, Kínával (és másokkal), hanem összehívta a térség államfőinek első konzultatív találkozóját is (2018-ban), megerősítve ezáltal a régió kollektív identitását. Ezenkívül mind a német, a lengyel és a magyar külpolitika is már régóta erős kapcsolatokkal van jelen a térségben. Másodsorban így pedig Londonnak, mint sokadik regionális partnernek jelentős kihívásokkal kell majd szembenéznie, hogy eddig háttérbeszorított és elhanyagolt kapcsolatrendszerét Közép-Ázsia országaival kedvező szintre hozza.
Továbbá az is kérdés marad, hogy milyen lehetőségek maradtak még a brit kormány számára nyitva. Ugyanis, például a stratégiai dokumentum által taglalt vízhasználat és a megújuló energia területén Közép-Ázsia országai már rég együttműködést folytatnak olyan a technológiát és megfelelő tudást felhalmozó országokkal, mint Kína, vagy Szaúd-Arábia.
Mivel a londoni kormánynak az elmúlt években a külpolitikai tekintélye és mozgástere – részben a Brexit és az azt követő belpolitikai bizonytalanság következtében is – globális szinten visszaesett így a jelentős kérdés, hogy az esetleges erősödő közép-ázsiai brit részvétel mennyire lehet hasznos és ésszerű.
Közép-Ázsia országai számára azonban – elsősorban a földrajzi determináltságnak köszönhetően – továbbra is prioritást fognak élvezni a kétoldalú együttműködések Kínával, Oroszországgal és Törökországgal, valamint az olyan mechanizmusok és regionális együttműködések, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete vagy az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Övezet és Út kezdeményezés. Azonban politikai szempontból Közép-Ázsia országai számára a Londonnal történő szorosabb kapcsolatok kedvezőek lehetnek, hiszen így egy újabb nyugati ország lenne, aki a kapcsolatok felvételével megerősítené azt a tényt, hogy a régió országai egyre jobban demokratizálódnak.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A munkacsoport az Egyesült Királyságban és Közép-Ázsiában kutató és munkálkodó akadémikusokat és civil szervezetek képviselőit tömöríti, hogy megvizsgálják, milyen szerepet játszhat az Egyesült Királyság az emberi jogok és a kormányzás javításában a régióban.
[2] Ebből a megállapításból kiindulva pedig eddig hivatalosan meg nem erősített információk alapján 2024-ben a brit vezetés csúcstalálkozóját tervezik ezen államok hatóságainak képviselőivel.