Volodimir Zelenszkij elnök szerint májusban destabilizációs folyamatok kezdődhetnek Ukrajnában, amelyeknek aktívan ellen kell állni. Az elnök a kormányzó párt, a Nép Szolgája frakció ülésén vetette fel először a problémát.
A választások kérdése Ukrajnában már 2023 őszén is igen sok vitát váltott ki a sajtóban és a szakértői közösségben, mivel az esedékes parlamenti választásokat 2023 október 29-én kellett volna megtartani, 2024 tavaszán pedig az elnökválasztásokra kellett volna, hogy sor kerüljön. Az ukrán Alkotmány értelmében hadiállapot során nem tarthatóak nemzetgyűlési választások, a parlament mandátuma pedig a hadiállapot végéig marad érvényes. A hadiállapot során fennálló jogi rendről szóló törvény értelmében a választásokat a hadiállapot megszűnése, megszüntetése után legkésőbb 90 nappal kell megtartani. Az elnökválasztásokkal kapcsolatban ugyanakkor az alkotmány és a vonatkozó törvények nem rendelkeznek arról, hogy azokat hadiállapot során tilos lenne megtartani. A sajtóban igen gyakran merült fel a választások megtartásának a kérdése, és több ukrán hivatalnok nyilatkozott arról, hogy a választások megtartásához törvényhozási módosításokra lenne szükség, de az ukrán Ráda kész arra, hogy ezeket kidolgozza és elfogadja. S bár a parlament esetében a helyzet viszonylag egyszerű, addig az elnöki mandátum kérdése a jogi bizonytalanságok miatt összetettebb. 2023 őszén, amikor a választási ügy napirendre került az elemzők szerint az elnöki választások megtartásában az Egyesült Államok voltérdekelt. Úgy vélték, hogy Washington számára fontos, hogy az általa támogatott elnök és kormány legitim, azaz demokratikus választások útján hatalmon lévő, és nem a jogi előírások szerint hivatalban maradt hatalom legyen, hogy a demokratikus értékek úgymond ne sérüljenek.
Zelenszkij elnöki mandátuma 2024. május 20-án jár le hivatalosan, így elméletileg elnöksége legitimitásának kérdése május 21-től válik esedékessé. Február 25-én tartott több mint két órás sajtótájékoztatóján ismételten felhozta annak lehetőségét, hogy ezt a májusban kialakuló helyzetet a Kreml megpróbálja majd arra használni, hogy belülről destabilizálja Ukrajnát. Elnöksége legitimitásának kérdése tehát elmondása szerint kizárólag orosz narratíva és hozzátette, hogy a G7 országok hírszerzési anyagaiból kiderül, hogy erre milyen összegeket fog költeni Moszkva.
A legitimitás válságával kapcsolatban szakértői körökben Ukrajnában két álláspont alakult ki. Zelenszkij kritikusai szerint május 20-a után az elnök legitimitása ha más nem, akkor minimum kérdéses lesz, de akár teljesen meg is szűnhet ami azt jelenti hogy az elnök bitorolja a hatalmat, és ezért át kell adnia azt a Rada elnökének, aki az alkotmány szerint a regnáló államfő távollétében elnökként látja el a szerepét. Az elnök hívei viszont a hatalom folytonosságának elvét hangsúlyozzák és az Alkotmány azon cikkelyére hivatkoznak, amely szerint az egyik elnök jogköre akkor jár le, amikor egy másik elnök letette az esküt. Hadiállapot idején pedig a törvények szerint nem lehet elnökválasztást tartani, bár az Alkotmányban nincs rögzítve ilyen tilalom.
Az, hogy a kérdés egyáltalán napirendre kerül arra ad okot feltételezni, hogy az Elnöki hivatal bizonyos értelemben tart az esetleges destabilizációtól. De ez nem csak külső hatás lehet. Ukrajnában a háború ellenére bár nem olyan markánsan, mint korábban, de mégis kiújultak a belpolitikai viszályok. Zelenszkij kritikusai, amennyiben májusig további kudarcok történnek a fronton, akadozik a nyugati támogatás, újabb korrupciós botrányokra derül fény, további felháborodást vált ki a mozgósítás, megpróbálhatják kijátszani a legitimitás kártyáját, de ez igen kockázatos. Az ukrán hírszerzési bizottság február 27-ei nyilatkozatában már konkrétan arról beszélnek, Ukrajna destabilizációjára egy kész terv a „Majdan-3” irányul, amely csúcspontja 2024 március-májusára tehető. Az anyag szerint a destabilizáció fő eszköze az olyan destruktív orosz narratívák terjesztése lesz, amelyek szerint az ukrán hatalom legitimitása megszűnik, így annak döntései hitelessége kérdésessé válik. A cél a mozgósítás meghiúsítása, valamint a nyugati támogatások megakasztása, amelyek az egyre növekvő szkeptikus hangulatok miatt egyébként is vitákat vált ki Ukrajna nyugati partnerei körében.
Az, hogy a „Majdan 3” művelet mennyire valós, vagy mennyire orosz termék egyelőre kérdéses, annak a ténye viszont, hogy az ilyen jellegű hírek és hírszerzési anyagok jelennek meg, arra ad okot következtetni, hogy Kijevben számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az elnök legitimitásának kérdését felhasználhatják, mind külső mind belső szereplők. Ennek negatív hatásai pedig akár a fronton, akár Ukrajna nyugati támogatásának mértékén is lecsapódhatnak.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor