A Lianghui vagy Kettős ülésszak az év legnagyobb politikai eseménye Kínában, aminek a pekingi Országos Népi Gyűlés Csarnoka ad helyet. Az ott összegyűlt politikai elit több mint egy héten át tanácskozik, melynek keretein belül áttekintik az elmúlt évet, megszemlélik az ország helyzetét és kilátásba helyezik a jövőbeli terveket. Két szerv ülésezik ekkor párhuzamosan, amiből ered a név.
Március elején több ezer küldött érkezett Kína minden szegletéből Pekingbe az ország éves törvényhozói ülésére, amelyet szinte az egész világ szoros figyelemmel követett, hogy vajon milyen irányba haladhat tovább a Kínai Kommunista Párt (KKP) politikája. Az úgynevezett „két ülésszak” idén március 4-én vette kezdetét a 14. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (National Committee of the Chinese People’s Political Consultative Conference) és a 14. Országos Népi Gyűlés (National People’s Congress) éves üléseivel, amelyek egészen március 11-ig tartottak. A világ nagy figyelemmel kíséri a Kína fejlődésével kapcsolatos új politikai lépéseket, miközben a nemzeti törvényhozók és politikai tanácsadók a Kínai Kommunista Párt tavalyi Nemzeti Kongresszusa óta az első éves összejövetelre gyűlnek össze.
Az Országos Népi Gyűlés (ONGY) Kína nemzeti törvényhozó testülete és a legfőbb államhatalmi szerv, évente egyszer ülésezik és csaknem 3000 tag alkotja. A kínai alkotmány szerint csak az ONGY fogadhatja el az alkotmány módosításának a javaslatait. A Nemzeti Népi Gyűlés törvényekről szavaz, felügyelik a kormányt és megválasztják az állami tisztviselőket. Három évtized óta Li Qiang az első kínai miniszterelnök, aki nem tartott sajtótájékoztatót az éves parlamenti ülés végeztével, így a befektetők nem kaptak lehetőséget arra, hogy többet megtudjanak a nemzet politikai és gazdasági irányvonaláról. A változás tovább növelte a kínai politika átláthatóságával kapcsolatos szélesebb körű aggodalmakat, és tovább rontotta a miniszterelnök amúgy sem túl pozitív megítélését, amelyet már eddig is aláásott Xi Jinping elnök keményvonalas irányítása és az a tény is, hogy a miniszterelnök csak névlegesen felelős a gazdaságért. Xi alatt ugyanis a miniszterelnök és a kínai kabinetként működő Államtanács egyre inkább háttérbe szorult. Az idei kettős ülésre egy évvel azután került sor, hogy Xi megkezdte harmadik elnöki ciklusát. Egyre több kritika éri Xi Jinpinget, hogy aláássa a normákat, és a vezetőségbe inkább olyan tisztségviselőket választ, akiket lojálisnak gondol nem pedig akik a tapasztalataik alapján megérdemelnék.
A kormányzati jelentés szerint Kína 2024-re 5% körüli gazdasági bővülést kíván elérni, ami megegyezik a tavalyi évben kitűzött céllal, ennek elérésére a világ második legnagyobb gazdasága fokozott és célzott makropolitikákat fog alkalmazni a stabil növekedés fenntartása érdekében. Az ország ígéretet tett arra, hogy proaktív fiskális politikát folytat, amelyet szükség szerint fokozni fognak, javítva a minőséget és a hatékonyságot, továbbá rugalmas, mérsékelt, célzott és hatékony módon körültekintő monetáris politikát fog folytatni. Kína 2024-re 3% GDP-arányos hiányt irányzott elő, és az egész évre 3% körüli inflációt tűzött ki célul. Mindeközben Kína a jelentésben foglaltak szerint több mint 12 millió városi munkahely létrehozását tűzi ki célul idén, és a vizsgált városi munkanélküliségi rátát 5,5% körül kívánja tartani. A jelentés szerint az ország általában stabilan tartja az RMB árfolyamát, alkalmazkodó és kiegyensúlyozott szinten, illetve hatékonyan megelőzi és csökkenti a kockázatokat a főbb területeken.
Ezen túlmenően az ország maradéktalanul végrehajtja a magánszektor fejlesztését ösztönző irányelveket és támogató intézkedéseket, fokozza a külföldi befektetések vonzására és hasznosítására irányuló erőfeszítéseket, valamint a külkereskedelem volumenének növelését és minőségének javítását. Lépéseket tesznek az ingatlanszektor politikájának finomítására és a különböző tulajdoni formák alatt álló ingatlanvállalkozások ésszerű finanszírozási szükségleteinek egyenlő alapon történő kielégítésére, az ingatlanpiac stabil és szilárd fejlődésének biztosítása érdekében.
A környezetvédelemről szóló kiterjedt megbeszélések mellett a Kormányzati Munkajelentés kifejezetten ígéretet tett arra, hogy 2024-ben mintegy -2,5%-kal csökkenti az egységnyi GDP-re vetített energiafogyasztást. Kína katonai kiadásait 7,2%-kal 1,69 billió jüanra, azaz 235 milliárd dollárra növelték.
Idén az Államtanács szerkezete is módosításra került. Az Államtanács módosított szervi törvényét 2883 küldött igen szavazattal, nyolc ellenző és kilenc tartózkodás mellett fogadták el a pekingi Országos Népi Kongresszus zárónapján. Ez volt a legújabb az elmúlt években hozott intézkedések sorában, amelyek fokozatosan erodálták a Li Qiang kínai miniszterelnök által irányított Államtanács végrehajtó hatalmát, amely névleg Kína 21 minisztériumát, valamint a helyi önkormányzatokat felügyeli. Jogi szakértők szerint az Államtanács szervi törvényének 1982 óta először történt módosítása folytatja azt a tendenciát, hogy az állam több hatalmat ad át a párt kezébe.
Kína 2024-es két ülésszakának hívószavai:
- Új termelőerők: a kifejezést Xi Jinping kínai elnök kezdte még el használni a tavalyi év során, később ez a kifejezés a kormányüléseken úgy tűnt fel, mint a regionális és nemzeti növekedés létfontosságú eleme. Kína megfogadja, hogy a tudományos és technológiai innovációk segítségével vezeti ipari rendszere modernizációját, és gyorsabban lép fel új minőségi termelőerők fejlesztése érdekében.
- Fő fejlesztési célok: az országos törvényhozás elé terjesztett kormányzati munkajelentés közzétette a 2024-re tervezett fő fejlesztési célokat. Ezek a tervezett célok a GDP növekedésére, az újonnan hozzáadott foglalkoztatásra, a gabonahozamokra és egyebekre vonatkoznak.
- Új városi munkahelyek: Kína több mint 12 millió munkahelyet kíván teremteni a városi területeken. A kormány tavalyi munkajelentésében javasolt mintegy 12 millió munkahely létrehozásával szemben a városi területeken, a magasabb cél Kína szilárd elhatározását jelzi a foglalkoztatás stabilizálására.
- Speciális kincstári kötvények: Kína a következő néhány évben ultrahosszú speciális kincstári kötvényeket bocsát ki. Idén 139 milliárd dollárnyi ilyen kötvény kibocsátását tervezik.
A gyorselemzést készítette: Zoltai Alexandra