Az Eurázsia Központ 2024/17. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Hullámvölgyek az Amerikai Egyesült Államok–Eurázsia kapcsolatokban
Megszavazták a segélycsomagot Ukrajna számára az Egyesült Államokban
Április 20-án a képviselőház tagjai négy törvényjavaslatot szavaztak meg, amelyek több mint 95 milliárd dolláros pénzügyi és katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának, Izraelnek, Tajvannak és más országoknak. Ukrajnának 60,8 milliárd dollár értékben nyújtanak közvetlen segítséget. Már amennyire az közvetlen, ugyanis a támogatásból nem minden jut el közvetlenül Ukrajnába:
- 23,2 milliárdot költenek fegyverkészletek feltöltésére az Egyesült Államokban;
- 11,3 milliárd – „gyors” szállításokra az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának raktáraiból;
- 13,8 milliárd – az amerikai gyárakból származó fegyverek szállítására több éven keresztül;
Közel nyolcmilliárdot kedvezményes kölcsön formájában osztanak ki, de az Egyesült Államok, ha kívánja, 2026 elején leírhatja.
Mihajlo Podoljak az orosz ellenzéki Meduza hírportálnak adott interjújából kiolvasható, hogy a segélycsomag mérsékelni tudja az ukrán fronton tapasztalható lőszeréhséget, és jelentősen növelheti az ukrán csapatok védekező kapacitásait, ahhoz azonban hogy a fronton jelentős változások történjenek vagy, hogy az ukrán fél vehesse át a kezdeményezést, nem elég, sőt kevés. Az ukrán vezetés nyilatkozataiból ítélve, ilyen tervekkel nem is számolnak. Jelenleg Ukrajna stratégiai aktív védelembe helyezkedik, amely célja a frontvonal stabilizálása és az orosz támadó erők minél nagyobb felőrlése. A segélycsomag nagyobb hatótávú rakétákat is tartalmaz, amelyek segítségével az ukrán haderő nagyobb mértékben tud mélységi támadásokat intézni, ami jelentős gondokat okozhat az orosz katonai logisztikának a megszállt területeken. A segély emellett fontos morális tényező is, amely a szakértők szerint javíthat a katonák harci morálján. Ezzel együtt a háború eddigi menetén nagy valószínűséggel nem tud változtatni.
Az amerikai külügyminiszter kínai útja
Antony Blinken amerikai külügyminiszter április 24 és 26 között Kínába látogatott, ahol többek között találkozott Xi Jinping kínai elnökkel és kínai kollégájával, Wang Yivel. A találkozók célja a feszült kapcsolatok enyhítése volt.
A látogatás azonban csekély előrelépést hozott a vitás kérdésekben, beleértve az orosz-ukrán konfliktust, a Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos feszültségeket, valamint a kínai exportra vonatkozó amerikai panaszokat. Volt azonban némi erőfeszítés a hangulat enyhítésére az oktatási és egyéb kulturális csereprogramok hangsúlyozásával.
Blinken aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kína támogatja az orosz hadsereget, mondván, hogy az úgynevezett kettős felhasználású árukkal való ellátása segíti Oroszországot. Viszont nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Washington bevezet-e szankciókat emiatt Kínával szemben, ami nem mellesleg az amerikai tisztségviselők szerint sértheti a szélesebb körű kétoldalú kapcsolatokat. Kína azt állítja, hogy egyetlen félnek sem biztosított fegyvert, és „nem kiváltója vagy érintett fele az ukrajnai válságnak”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Kína és Oroszország közötti szokásos kereskedelmet nem fogja megszakítani vagy korlátozni.
Joe Biden amerikai elnök, aki novemberben találkozott Xi Jinpinggel San Franciscoban, és elmondta, hogy Washington nem támogatja Tajvan függetlenségét, viszont nyugtalanságot okozott Pekingben azzal, hogy azt sugallta, megvédenék a szigetet egy esetleges támadás esetén. Wang Yi kínai külügyminiszter most ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne lépje át a szuverenitás, a biztonság és a fejlesztési érdekek „vörös vonalait”. Mindezt nem alaptalanul hiszen Biden néhány órával azelőtt, hogy szerdán Blinken Kínába érkezett, aláírta azt a törvényjavaslatot, amely 8 milliárd dollárt tartalmazott Kína katonai erejének ellensúlyozására, valamint milliárdos védelmi segélyt Tajvannak és 61 milliárd dollárt Ukrajnának.
Wang szerint az Egyesült Államok nagyon sok intézkedést hozott Kína gazdaságának, kereskedelemének, tudományának és technológiájának visszaszorítására, és az ilyen lépéseket a visszaszorítással egyenlővé tette. Kína tiltakozott az Egyesült Államok Tajvannak nyújtott segítsége ellen, és azonnal elítélte a segélyt, mint veszélyes provokációt. Emellett határozottan ellenzi a TikTok kitiltásának kikényszerítésére irányuló erőfeszítéseket. Nemrégiben azon aggodalmak, hogy a kínai kormány hozzáférhet érzékeny felhasználói adatokhoz a TikTok alkalmazáson keresztül, amely a kínai ByteDance cég tulajdonában van, arra késztette az Egyesült Államok kormányát, hogy törvényt fogadjon el a közösségi média platform tilalmáról, hacsak nem adják el a kormány által jóváhagyott platformnak.
Mindazonáltal az a tény, hogy Blinken Kínába utazott – röviddel Biden és Xi beszélgetése, Janet Yellen pénzügyminiszter kínai látogatása, valamint az Egyesült Államok és a kínai védelmi főnökök közötti telefonhívás után – annak a jele, hogy a két fél legalább hajlandó megbeszélni a nézeteltéréseiket.
Amerikai beavatkozás Mianmarban
Az amerikai kongresszus által elfogadott finanszírozási csomag 23%-kal, 167 millió dollárra emelte az idei költségvetési év Mianmarnak szánt előirányzatát. A kibővített összeg 75 millió dollárt tartalmaz a határokon átnyúló segélyezésre és 25 millió dollárt az etnikai fegyveres szervezetek és a Népvédelmi Erők nem halálos eszközökkel történő támogatására, amelyek a 2021 februárjában puccsal hatalomra került katonai rezsim ellen harcolnak. A polgárháborús konfliktus megerősítette az etnikai fegyveres csoportokat, amelyek közül sok évtizedekkel ezelőtt alakult, és inkább etnonacionalista, mint demokratikus. Washington számára kulcsfontosságú kérdés, hogy hogyan kezelje ezen csoportokat, mivel olyan segélyezési politikát készül végrehajtani, amely a megosztottság súlyosbodását kockáztatja. Az előirányzatban használt nyelvezetet egy korábbi, Szíriával kapcsolatos finanszírozási engedélyből vették át, ahol a nem halálos segélyek közé tartozott a testpáncélzat és az ellenséges csapatok állásáról szóló hírszerzés. Ez az előirányzat végül halálos eszközök titkos telepítéséhez vezetett. A mianmari junta elítélte az amerikai lépést, amelynek irritálni fogja Mianmar szomszédjait, akik előreláthatólag a konfliktusba való amerikai beavatkozás fokozásaként fogják azt értelmezni.
Diplomáciai feszültség az USA és India között
Habár Dél-Ázsiában India kiemelt partnernek számít az USA számára és a két ország partnersége sokat fejlődött az elmúlt években, vitás kérdések időről-időre felmerülnek a kapcsolatokban. Legutóbb a Washington Post oknyomozó jelentése, azzal vádolta Narendra Modi indiai miniszterelnök „belső körének” vezető hírszerzési tisztviselőit, hogy részt vettek egy amerikai állampolgár ellen elkövetett sikertelen merényletben, diplomáciai feszültséget váltva ki a két ország között. A jelentés konkrétan Modi kormányát összefüggésbe hozta a szikh szeparatista Gurpatwant Singh Pannun ellen 2023 tavaszán amerikai földön elkövetett merényletkísérlettel. A jelentés azt követően született, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly vádat emelt Nikhil Gupta indiai állampolgár ellen, akit állítólag felbéreltek, hogy kövesse el a gyilkosságot Pannun ellen, akit Indiában terroristának minősítettek.
A hétfői jelentés szerint a merényletet Samant Goel, az indiai kutatási és elemző szárny (RAW), az ország hírszerző ügynökségének korábbi vezetője rendelte el, és magas rangú hírszerzési tisztviselők hagyták jóvá. Vedant Patel külügyminisztériumi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: „Az indiai vizsgálóbizottság munkájának eredményei alapján továbbra is elvárjuk az indiai kormánytól az elszámoltatást, és rendszeresen együttműködünk velük, valamint további friss információkért érdeklődünk.” A jelentés mindkét fél diplomatáinak heves reakcióit váltotta ki. A Fehér Ház „komoly ügynek” nevezte a dolgot, miközben az indiai külügyminisztérium szerint a Washington Post jelentése „alaptalan és megalapozatlan vádakat fogalmazott meg egy komoly ügyben”, miközben Újdelhi még vizsgálja az ügyet.
A gyorselemzést készítették: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté,
Veres Szabolcs és Zoltai Alexandra