Az Eurázsia Központ 2024/25. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Vlagyimir Putyin ázsiai körúton
Vlagyimir Putyint májusban iktatták be elnöki tisztségébe, majd nemsokkal ezután több hivatalos külföldi látogatást tett. A három első ország, amelyet meglátogatott Kína, Fehéroroszország és Üzbegisztán volt. Június folyamán pedig Észak-Koreába és Vietnámba utazott. Az útjai alapján úgy tűnik Putyin az egykori szovjet kapcsolatrendszert szeretné revitalizálni és megerősíteni.
Az orosz elnök június 18-án érkezett Phenjanba. 2000 óta ez volt az első hivatalos orosz elnöki látogatás Észak-Koreában, amelyre az apropót Kim Dzsongun tavaly őszi oroszországi vizitjének a viszonzása szolgáltatta. Az út fő eseményei június 19-én zajlottak, a kiemelt témák a kereskedelmi kapcsolatok erősítése, a mezőgazdasági, energetikai és biztonsági együttműködés elmélyítése voltak. A két ország együttműködésének az orosz külügyminisztérium által összeállított Szerződés az átfogó stratégiai partnerségről Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között ad majd keretet. Ez a szerződés váltja a jelenleg is hatályban lévő bilaterális megállapodásokat. A tárgyalások során a felek egyeztettek az közvetlen légi összeköttetés visszaállításáról Moszkva és Phenjan között, valamint ahogy Putyin a Nodong Sinmun-nak írt cikkében is megfogalmazta a „kereskedelem és a kölcsönös elszámolás alternatív, nem nyugati irányítású mechanizmusainak” kidolgozására vonatkozó tervekről is szó eshetett. A két ország szárazföldön és tengeren is határos egymással, így a köztük lévő szállításokat jóval nehezebb felügyelni, vagy esetleg lefoglalni.
A fentiek mellett a szakértők szerint Moszkva és Phenjan együttműködése gazdasági és politikai síkon kell mozogjon és bennük fontos szerepet kell játsszon a biztonság is. Phenjan több ízben is segítette Oroszország katonai erőfeszítéseit Ukrajnában. Sajtóértesülések szerint több mint egymillió tüzérségi lőszert kapott az orosz hadsereg az észak-koreai raktárakból az első szállítmánnyal. A töltények minősége kérdéses, de mennyiségük annyi volt, amennyit Ukrajna nyugati szövetségesei együttesen is nehezen tudtak teljesíteni. Elemzők úgy gondolják ezért cserébe Phenjan élelmiszerekre, üzemanyagra és egyéb cikkekre számíthat, amelyekből egyébként hiányt szenved. Amiből viszont a legnagyobb hiánya van, az a valuta. Ezt a külföldön dolgozó észak-koreaiak haza hozott pénzéből igyekeztek pótolni, de a 2019-től érvényben lévő ENSZ szankciók miatt ez is kiesett. Az orosz elnök kifejtette, hogy ezeket a szankciókat felül kell vizsgálni, így ezeket akár felül is írhatja a bilaterális viszonyban, annak ellenére, hogy ez jelentős felháborodáshoz vezetne. A kiesést turizmussal is törekedhetnek pótolni, de az észak-koreai csoportos utazásokra alacsony az érdeklődés Oroszországban.
Moszkva és Phenjan közeledése logikus, ám egyúttal kényszerlépés is. Észak-Korea nemzetközi elszigetelésben van, Oroszországot pedig bár egyelőre sikertelenül, elszigetelni próbálják. A kialakult helyzet egymásrautaltságot is generál, de mindkét fél előnyt tud szerezni önmaga részére: Washington és Szöul konzekvensen azon az állásponton van, hogy Oroszország Észak-Korea által pótolni tudja lőszerállományát, Phenjan pedig orosz technológiákra tehet szert saját fejlesztéseihez, amelyekhez egyébként nem tudna hozzáférni, ilyen lehet például az észak-koreai műholdak pályára juttatása is.
Oroszország tagadta az illegális katonai együttműködést. Az aláírt stratégiai partnerségi megállapodás viszont kitért a védelmi célú segélynyújtásra is. Ez alapvetően támogatást jelent, de nem feltételez hadba lepést. Nem zárja ki ugyanakkor a katona-technikai együttműködést, ami alapján az egyelőre feltételezett együttműködés nyilvánossá válhat. Ezzel együtt arról még korai beszélni, hogy Moszkvának új katonai szövetségese jelent meg.
A kétoldalú partnerség egyelőre szituatív és bizonyos szempontból a kényszer eredményezte, de ettől függetlenül a kapcsolatok szorosabbra fűződnek. Moszkva ott igyekszik megerősíteni a pozícióit, ahol önmaga számára előnyt tud szerezni a nyugati vetélytársainak pedig fejfájást okozni. Észak-Korea pedig pont ilyen partner.
Phenjanból június 19-én Hanoiba utazott az orosz elnök, ahol Nguyen Phu Trong, a Vietnámi Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, To Lam elnökkel, Pham Minh Tinh miniszterelnökkel találkozott. A látogatás során megvitatták a Moszkva és Hanoi közötti partnerség fejlesztését, valamint a nemzetközi és regionális napirendeken lévő kérdéseket. A két elnök találkozója után több mint 15 kétoldalú dokumentumot írtak alá a különböző területeken folytatott együttműködésről, köztük egy memorandumot a vietnámi nukleáris technológiai központ létrehozásának ütemtervéről. A felek megállapodtak az átfogó stratégiai partnerség erősítésében is. To Lam a tárgyalásokat követően bejelentette, hogy megállapodás született arról is, hogy a felek egymás kárára nem lépnek szövetségekbe harmadik országokkal.
Ha Phenjanban a gazdasági kérdések mellett napirenden voltak a védelmi és/vagy biztonsági kérdések, valamint a szankciók megkerülésének kérdése, addig Vietnámban inkább üzleti az témák képezték a napirendet. Elsősorban a kereskedelmi és befektetési együttműködés, mint például orosz cégek és vállalatok alapítása az országban, valamint a hengerelt acél és energiahordozók szállítása Vietnámba. A Gazprom, a Novatek és a Roszatom már most is több projektet fejleszt Vietnámban, és az említett közös nukleáris központ csak tovább erősíti jelenlétüket az országban. Az Eurázsiai Gazdasági Unió és Vietnám között 2016 óta sikeresen működik a szabadkereskedelmi megállapodás. Emellett az ország az ASEAN egyik fontos tagja, amellyel Oroszország hivatalosan is stratégiai partnerségi kapcsolatot alakított ki. A vietnámi–orosz termelési és ellátási láncok fejlesztésének előmozdítása az ázsiai–csendes-óceáni térségben szintén kulcsfontosságú Moszkva számára, amely segíthet Vietnámnak a gyógyszeripar, a zöld energia, a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlesztésében, ami pedig összhangban van Hanoi külföldi befektetések vonzására irányuló politikájával.
Emellett Oroszország Vietnám egyik legnagyobb fegyverbeszállítója, amit az Egyesült Államok, amely aktívan fejleszti kapcsolatait az országgal, ellenez: 2023-ban felmerült, hogy tárgyalásokat indítanak Hanoival, az orosz import csökkentéséről. Mindazonáltal Putyin vietnámi látogatása kevesebb aggodalmat keltett a régióban érdekeltek számára mint a phenjani vizit. Vietnám ugyanis összességében kiegyensúlyozott külpolitikát igyekszik folytatni a nagyhatalmak irányában, ezért gondosan odafigyel arra, hogy jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal és Kínával is.
Az alábbiakban az orosz elnök ázsiai útjait kísérő sajtóhírekből, illetve kormányzati kommentárokból és reakciókból szemlézünk.
Amerikai Egyesült Államok
Putyin elnök észak-koreai útjának eredményei kapcsán John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a megállapodás Oroszország kétségbeesésének jele, mivel külföldi segítségre van szüksége az Ukrajna elleni háborújában. A Fehér Ház szerint az orosz–észak-koreai védelmi paktum nem volt meglepetés: „Már hónapok óta beszélünk erről, és figyelmeztettünk a két ország között bimbózó védelmi kapcsolatra, egy sor leminősített hírszerzési információn keresztül… Nyilvánosan megosztottuk az információkat arról, hogy a KNDK hogyan tette lehetővé Oroszország ukrajnai háborúját és a fegyverszállításaikat. Nyilvánvaló, hogy ezt komolyan vettük”. „Ha megnézzük azt a munkát, amelyre Biden elnök úr utasította a nemzetbiztonsági csapatot, különösen az Indo–csendes-óceáni térséget illetően, akkor azt látjuk, hogy a kormányzás teljes három és fél éve alatt megerősítettük szövetségeseinket, szövetségeinket és partnerségeinket a régióban, többek között a Koreai Köztársaság, Japán és az Egyesült Államok közötti történelmi jelentőségű háromoldalú megállapodással, az AUKUS kezdeményezéssel, valamint a Fülöp-szigetekkel való hozzáférés és együttműködés bővítésével. Természetesen szükség szerint továbbra is értékelni fogjuk a helyzetünket az egész Indo–csendes-óceáni térségben.” – tette hozzá a szóvivő.
Putyin elnök Hanoiba tett látogatása előtt az Egyesült Államok vietnámi nagykövetségének szóvivője azt mondta, hogy „egyetlen ország sem adhat Putyinnak platformot agresszión alapuló háborúja népszerűsítésére, vagy teheti lehetővé számára, hogy normalizálja atrocitásait”. Ha Putyin elnök „szabadon utazhat, az normalizálhatja a nemzetközi jog durva megsértését Oroszország részéről” – jegyezte meg a szóvivő. Majd az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Hanoiba küldi Daniel Kritenbrink helyettes államtitkárt és volt vietnámi nagykövetet. Az Egyesült Államok ugyanis az orosz elnök látogatására válaszul megerősítette, hogy továbbra is a kapcsolatai elmélyítésére összpontosít Hanoival, amellyel szoros relációkra törekszik a Kínával való rivalizálás ellensúlyozására.
Európa
Az Európai Uniós intézmények külpolitikai napirendjét Putyin elnök ázsiai látogatásainak ideje alatt elsősorban az ukrajnai háború és a gázai konfliktus, mint témák dominálták, illetve az Unió keleti irányú bővítésének kilátásai. Putyin elnök észak-koreai és vietnámi látogatásait előzetesen nem kommentálta Brüsszel, a vizitekre adott utólagos formális brüsszeli reakciók pedig nem jelentenek eltérést az Unió bevettnek tekinthető álláspontjaitól, melyek határozottan ellenzik Oroszország ukrajnai agresszióját, illetve Észak-Korea az ENSZ-szankciókat sértő, a nemzetközi közösségre veszélyt jelentő fegyverkezési aktivitását. Vietnám esetében az Unió a múlt hónapban fejezte ki elégedetlenségét Hanoi azon döntése miatt, hogy elhalasztotta az orosz szankciókkal kapcsolatos találkozót az EU megbízottjával, mely késedelmet az uniós tisztviselők Putyin látogatásának előkészületeivel hozták összefüggésbe.
Az európai sajtó beszámolt az orosz elnök vizitjeiről, de jellemzően nem kezelte kiemelt hírként az orosz elnök előre bejelentett látogatásait. A főként az angol nyelvű és az orosz nyelvű híroldalak helyi tudósításait, illetve kommentárjait és meglátásait is átvevő európai sajtótermékek jobbára beszámolókra szorítkoztak, adott esetben az egyes értelmezési perspektívák megemlítésével, főként Oroszország, az EU és a NATO érdekszempontjait kiemelve. Az esetleges értékelések ugyanakkor rendszerint felhívták a figyelmet Kína szerepére az Oroszország–Észak-Korea és az Oroszország–Vietnám viszonyrendszerekben, mint központi tényezőt minden értintett ország külpolitikáinak és biztonságpolitikáinak a tervezésében és alakításában. Putyin legutóbbi kínai, észak-koreai és vietnámi látogatásait az európai média egyúttal arra irányuló kísérletként értelmezte, hogy Oroszország egyszerre törjön ki a nemzetközi elszigeteltségből és szankciós légkörből, fejlessze és diverzifikálja nemzetközi gazdasági és kereskedelmi relációit, illetve növelje az ellenfelei számára Kijev folytatólagos támogatásának költségeit.
Kelet-Ázsia
Kína
Kína a jelek szerint távolságot tart, miközben Oroszország és Észak-Korea közeledik egymáshoz. Szakértők szerint Kína vezetői valószínűleg aggódnak amiatt az észak-koreai befolyás potenciális elvesztése miatt, és hogy ez miként növelheti a Koreai-félsziget instabilitását. Peking ezidáig nem kommentálta a megállapodást, és csak megismételte azokat a határozott kijelentéseket, amelyek szerint a béke és stabilitás fenntartására törekszik a Koreai-félszigeten, és előmozdítja az országok politikai rendezését. A fejleményre reagálva Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „a KNDK és Oroszország közötti megállapodás a kétoldalú együttműködésükhöz kapcsolódik. Nincs megjegyzésem hozzá”.
Dél-Korea
A dél-koreai külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a stratégiai partnerség miatt. Kijelentette, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés „nem áshatja alá a regionális békét és stabilitást”, és figyelmeztetett, hogy a haditechnikai együttműködésük sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. „Szigorúan fogunk válaszolni minden olyan cselekményre, amely veszélyezteti biztonságunkat a nemzetközi közösséggel, beleértve szövetségeseinket is, miután alapos elemzést végeztünk [Putyin] észak-koreai látogatásáról és átfogó stratégiai partnerségi megállapodásáról” – mondta a minisztérium.
Dél-Korea bejelentette, hogy fontolóra veszi fegyverek küldését Ukrajnába. Ez egy jelentős politikai változás lenne. Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hivatala közleményt adott ki, amelyben elítélte a megállapodást, azt a hazája biztonságát veszélyeztetőnek és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatai megsértésének nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy negatív következményekkel jár Szöul Moszkvával való kapcsolatára. Cso Tae-yul dél-koreai külügyminiszter a New York-i ENSZ székházban „sajnálatosnak” nevezte, hogy Oroszország megsérti az Észak-Korea elleni többszörös ENSZ-szankciós határozatokat, amelyeket Moszkva is megszavazott. Yoon nemzetbiztonsági tanácsadója, Csang Ho-dzsin kijelentette, hogy Szöul átgondolja fegyverek Ukrajnának való átadását, hogy segítse az országot Oroszország teljes körű inváziója elleni küzdelemben. Dél-Korea, az Egyesült Államok által támogatott, jól felszerelt hadsereggel rendelkező növekvő fegyverexportőr, humanitárius segélyt és egyéb támogatást jelenleg is nyújt Ukrajnának, miközben csatlakozott az Egyesült Államok vezette Moszkva elleni gazdasági szankciókhoz is. Szöul azonban eddig közvetlenül nem szállított fegyvert Kijevnek, arra hivatkozva, hogy nem szállít fegyvereket aktív konfliktusban részes országoknak. Szöul nem sokkal utána beidézte Georgij Zinovjevet, Oroszország dél-koreai nagykövetét, hogy így is kifejezze elégedetlenségét az Észak-Korea és Oroszország közötti szorosabb kapcsolatok miatt. Kim Hong Kyun első külügyminiszterhelyettes behívta Zinovjevet a külügyminisztériumba, és ismertette Szöul álláspontját az Észak-Korea és Oroszország által aláírt kétoldalú egyezménnyel kapcsolatban.
Japán
A japán kabinet főtitkára, Yoshimasa Hayashi is ellenezte a partnerséget, mondván Tokiót „komolyan aggasztja, hogy Putyin orosz elnök nem zárta ki a haditechnikai együttműködést Észak-Koreával”, tekintettel „az országunkat és régiónkat körülvevő biztonsági környezetre”. Hayashi szerint az, hogy Oroszország észak-koreai fegyvereket szerzett meg, és azokat Ukrajna elleni invázió során használta, „egyértelműen megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatait”. A japán kormány legfőbb szóvivője bírálta Putyin kijelentését is, miszerint felül kell vizsgálni az Észak-Korea ellen a rakéta- és nukleáris fejlesztési programjai miatt bevezetett ENSZ-szankciórendszert. „Az ilyen megjegyzések teljességgel elfogadhatatlanok” – mondta.
Délkelet-Ázsia
Az egyes délkelet-ázsiai kormányok a saját külpolitikai doktrínáiknak és jellemzően az ukrajnai háború, illetve a Kína-Egyesült Államok hegemón rivalizálás aktuális kérdéseiben kialakított álláspontjaiknak megfelelően, illetve azok kontextusában reagáltak Putyin elnök észak-koreai és vietnámi állami látogatásaira.
A délkelet-ázsiai sajtóban a helyi tudósítások mellett az orosz állami hírügynökség és a fogadó államok sajtótermékeinek anyagaiból átvett cikkek is megtalálhatók. Ám különösen a vietnámi látogatás apropóján rövid elemzések is készültek az orosz elnöki körút üzenetérétkéről és jelentőségéről, mely elemzések nyelvtől és országtól függetlenül közös hipotézise a látogatások jelentette esetleges geopolitikai status quo-módosulás volt. Putyin kettős ázsiai látogatásai az egyik meghatározó délkelet-ázsiai megfigyelői értelmezés szerint ugyanis arra világítottak rá, hogy Oroszország Észak-Koreát és Vietnámot egy kategóriába sorolja, noha a két ország merőben különbözik egymástól. Míg Észak-Korea a világ legtitokzatosabb és legelnyomóbb országaként ismert, addig Vietnámban a kommunista államberendezkedés ellenére a nép hasonló szabadságjogokat élvez, mint sok más demokratikus délkelet-ázsiai országban. Bár a délkelet-ázsiai reakciók szerint Vietnám nem utasíthatta vissza Putyin hanoi látogatását, annak lehetnek negatív következményei is Hanoi külpolitikájára nézve. Egyrészt Vietnám relációt Kínával, Dél-Koreával és Japánnal is átfogó stratégiai partnerségi szintre emelte. A három ország pedig nem tekint pozitív fejleményként az orosz–észak-koreai kapcsolatok fejlődési irányára, és aggódik Phenjan nukleáris programja miatt. Másrészt sokan feltételezik, hogy a látogatás a Vietnámmal és Észak-Koreával való kapcsolatok javítására irányuló orosz erőfeszítések része, a konkrét biztonsági együttműködés fokozásával. Ez a fajta együttműködés ugyanakkor gyanút és kétségeket ébreszt Vietnám partnerei és a térségbeli országok, köztük Szingapúr, Kína, Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok körében. A délkelet-ázsiai elemzői értékelések következésképpen jellemzően destabilizációs kockázatot tulajdonítottak a Putyin elnök látogatásai alkalmával újonnan bejelentett kétoldalú megállapodásoknak.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai sajtóban is megemlékeztek Putyin orosz elnök észak-koreai és vietnámi útjáról. Indiában úgy látják, hogy Oroszország az ukrajnai háború kirobbanása óta mindent megtett, hogy nyilvánosságra hozza az Észak-Koreával való kapcsolatát, ami riadalmat keltett az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségesei körében. Putyin látogatása pedig valószínűleg átformálja az évtizedes orosz-észak-koreai kapcsolatokat egy olyan időszakban, amikor mindkettőjüknek nemzetközi elszigeteltséggel kell szembenézniük. Eközben Szöul és Washington egyre jobban aggódhat a kettejük katonai kapcsolatainak megélénkülése végett. A vietnámi úttal kapcsolatban az India Tribune Carl Thayer Vietnam-szakértő véleményét idézi, aki szerint „Putyin vietnámi útja új lendületet ad átfogó stratégiai partnerségüknek, és a gazdasági kapcsolatokat kereskedelmi és beruházási kötelezettségvállalásokon keresztül erősíti meg az áruk és szolgáltatások kifizetésére szolgáló rubel-dong valutacsere-mechanizmus elfogadásával”. Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban pedig nem lehet arra számítani, hogy Vietnám feladná semleges álláspontját a konfliktusban. Putyin megjegyezte, hogy Moszkva és Hanoi támogatja az „egyenlő, nem szeparatista, befogadó és megkülönböztetésmentes” új ázsiai-európai biztonsági rendet. Vietnámnak pedig az orosz elnök meg is köszönte Hanoi „kiegyensúlyozott álláspontját” az „ukrajnai válsággal kapcsolatban” annak semlegessége ellenére. Carl Thayer, szerint „Putyin elnök észak-koreai és vietnami látogatása azt hivatott demonstrálni, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallanak, és hogy Oroszországnak vannak szövetségesei Ázsiában”.
A kisebb államok esetében a tudósítások szintén foglalkoztak az eseménnyel és röviden elemezték azok jelentőségét, mint pl. a Dhaka Tribune Bangladesben, amely rögzíti, hogy Putyin és Kim a phenjani csúcstalálkozón stratégiai szerződést írt alá, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy támadás esetén egymás segítségére sietnek. Kim emellett „teljes körű támogatásáról” biztosította Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Közel-Kelet
A különböző arab sajtóorgánumok főképpen az orosz sajtó híreit vették át Vlagyimir Putyin észak-koreai látogatásával kapcsolatban. Az Al Jazeera katari hírszolgáltató kiemelten foglalkozott a témával és leírták: „Vlagyimir Putyin elnök észak-koreai látogatása és a Kim Dzsongun vezetővel való találkozója nagy figyelmet kapott az orosz sajtóban. [Az oroszok] ezt olyan minőségi lépésnek tekintik, amely új valóságot teremt a térségben, és Oroszország, valamint az USA összes ellenfelének érdekeit szolgálja.”
A katari portál azt is leírja, hogy a „Nyezaviszimaja című újság szerint a Nyugat attól tart, hogy a két ország közötti kapcsolatok olyan szintet érnek el, amely megváltoztatja a térség geostratégiai helyzetét, és Észak-Korea új katonai technológiákhoz jut hozzá, amelyeket évek óta próbál megszerezni.”
A szaúdi érdekeltségű Al Arabiya hírszolgáltató szintén az orosz sajtó híreit dolgozta fel. Többek között kitértek arra, hogy „Putyint éljenző tömegek és pazar ünnepségek fogadták az észak-koreai fővárosban, ahol Kim Dzsongun teljes támogatásáról biztosította Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és szorosabb stratégiai kapcsolatokat ígért Moszkvával.”
A rendkívül népszerű londoni székhelyű, de szintén szaúdi érdekeltségű Asharq Al-Awsat hírszolgáltató viszont nyugati szemüvegen keresztüli, de objektív beszámolót tett közzé Putyin elnök látogatásáról. Az általuk megszólaltatott amerikai szakértő, Bruce Klingner szerint „az orosz–észak-koreai kétoldalú kapcsolatok a Szovjetunió összeomlása óta gyengültek, de Moszkva ukrajnai inváziója új jelentőséget adott a viszonynak. Észak-Korea diplomáciai támogatást nyújtott az invázióhoz, és lőszert kezdett szállítani.” Hozzátette, hogy „Kim 2023 szeptemberi oroszországi látogatása áttörést jelentett a kétoldalú kapcsolatokban, és megerősítette a két ország közötti növekvő katonai és diplomáciai közeledést.”
Az Al Jazeera az orosz elnök vietnámi látogatásáról közölt cikkeket, és leírták, hogy Putyin „határozott nyilatkozatokat tett, elsősorban országa nukleáris felkészültségéről és arról, hogy joga van fegyvereit a világ más részeire küldeni.”
A katari sajtóorgánum a Russia Today-t idézi, amelynek hasábjain azt közölték, hogy „Putyin Hanoiban tett kijelentéseit barátnak és ellenségnek egyaránt szóló, rendkívül jelentős üzenetnek fogható fel”. Továbbá azt közölték, hogy az orosz elnök „ázsiai körútja egyértelművé tette, hogy Oroszország erőteljesen jelen van, és erős kezét nyújtja mindazoknak, akik vele együtt egy igazságosabb világrend megteremtésére törekszenek […].” Putyin hozzátette, hogy a „baráti országokkal való orosz együttműködésnek nincsenek határai, az ellenségnek pedig ismernie kell a határait.”
Az Asharq Al-Awsat viszont a vietnámi látogatással kapcsolatban egy elemzést tett közzé, amelyben leírták, hogy „Vlagyimir Putyin orosz elnök ázsiai körútjának második állomásán megerősítette országa régi szövetségeinek újjáélesztését, és megújította a hagyományos partnerekkel való koordinációs mechanizmusokat, akik támogatásukról biztosították Moszkva álláspontját a Nyugattal való jelenlegi eszkalálódó konfrontációban.”
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi országok között a legnagyobb mértékben az örmény sajtó foglalkozott az orosz elnök ázsiai útjával. Bár mindkét országban a TASZSZ orosz hírügynökség és az orosz Interfax híreire hivatkozik a helyi sajtó, Azerbajdzsánban inkább közleményszerű híradások jelentek meg. Az örmény hírügynökség, az Armenpress több cikket is megjelentetett a témában, orosz forrásokra hivatkozva. Külön vizsgálták az észak-koreai és külön a vietnámi látogatást. Ezek már az azeri cikkekhez képest valamivel mélyebben elemezték a folyamatokat vázolva a meglátogatott országok és Moszkva kapcsolatának dinamikáit, azonban Örményországra vonatkozó következtetéseket kevésbé tartalmaztak, és a folyamatok általános értékeléseire sem került sor. Érdemes megjegyezni azonban, hogy az örmény sajtóban hangot adtak a NATO aggodalmainak is, amelyet az orosz elnök utazásaival és Észak-Koreával kötött megállapodások kapcsán merültek fel a szervezet vezetésében. A jelenleg orosz és angol nyelven elérhető grúz sajtóban Putyin utazásaival nem foglalkoztak.
A régió szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, de egyben kockázati tényező is. A régió országai más-más viszonyt ápolnak Moszkvával, de minden esetben értelmezhető keretek között igyekeznek tartani azokat. Az orosz külpolitikai aktivitást ennek értelmében világítják meg. Az ázsiai látogatások ebben a tekintetben kisebb mértékben érték el a régióbeli országok sajtóorgánumainak érzelmi küszöbét.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai – függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki – az általánosnál mélyrehatóbban nem foglalkozott az orosz elnök Dél-Koreában és Vietnámban tett látogatásaival. A hírek között természetesen szerepet kapott a történés, mint a globális politika egyik fontos, meghatározó eseménye, különös tekintettel az Ukrajnában zajló háborúra, azonban ezek a német vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései, véleménycikkei voltak.
A közép-ázsiai sajtó annak ellenére, hogy Oroszország több szempontból (gazdasági, politikai, katonai) is meghatározó szereplője a régiónak nem kísérte mélyreható és elemző figyelemmel az orosz elnök délkelet-ázsiai utazását.
A phenjani és hanoi-i putyini látogatással ellentétben közép-ázsiai országok médiatermékei sokkal inkább koncentráltak a regionális és belföldi eseményekre, amelyek között meghatározó szerepet Dél-Korea elnökének, Yoon Suk Yeol-nak a Türkmenisztánban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban tett hivatalos látogatása és az ott elhangzottak elemzése kapott. A dél-koreai elnök hivatalos programja szerint június 10-én Asgabatban csúcstalálkozón vett részt Serdar Berdimuhamedov türkmén elnökkel, majd másnap június 11-én személyesen vett részt a dél-koreai-türkmén üzleti fórumon. A további program szerint június 12-én Yoon Suk Yeol kétnapos látogatásra Kazahsztánba érkezett, ahol személyes tárgyalásokat folytatott Kassym Jomart Tokajev elnökkel. Közép-ázsiai körútja zárásaként a dél-koreai elnök szintén két napot töltött el Üzbegisztánban, ahol személyesen folytatott hosszabb tárgyalást Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel.
Összességében elmondható, hogy az orosz elnök Dél-Koreába és Vietnámba tett látogatásával kapcsolatban meghatározóan nem foglalkozott a közép-ázsiai média. Az időszakban a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált a regionális és belpolitikai eseményekre, valamint a dél-koreai elnök Türkmenisztánba, Kazahsztánba és Üzbegisztánba tett látogatására.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs és Zoltai Alexandra