A nemzetközi politikai és társadalmi konfliktusok közepette a 2024-es párizsi olimpiai játékok a jelenlegi globális légkört tükröző viharos és diadalmas látványosságnak ígérkezett. A geopolitikai feszültségek, a félretájékoztatás és a biztonsági fenyegetések – beleértve a gyorsvasúthálózat elleni támadást a megnyitó napján – dominálták az olimpiai híreket a játékok kezdetén. Ezen akadályok ellenére a sportolók, az edzők és a tisztviselők is arra törekednek, hogy fenntartsák a kiválóság, a tisztelet és a barátság alapvető olimpiai értékeit. A játékok során minden nemzeti olimpiai bizottság küldöttségét kiemelt figyelemmel kísérte a hazai közönség, szem előtt tartva az adott ország helyezését az éremtáblázaton, illetve, hogy a sportolók felülemelkednek-e a mentális és fizikai kihívásokon, és megtestesítik-e az olimpizmus szellemiségét. Az alábbiakban egyes eurázsiai régiókra fókuszálva szemlézzük az országok olimpiai teljesítményeit.
Kelet-Ázsia
Kína
Kína történelmi olimpiai sikert ünnepel az idei olimpián, ahol az ország megszerezte eddigi legjobb eredményét külföldi olimpiai szereplés során. Kína és az Egyesült Államok egyaránt 40 aranyérmet szerzett, ami az olimpiai történelem első olyan alkalma, amikor a két ország holtversenyben végzett az aranyérmek számát tekintve. Azonban az Egyesült Államok végzett az éremtáblázat élén, összesen 126 éremmel Kína 91 érmével szemben. A verseny rendkívül szoros volt, és a két sportnagyhatalom fej-fej mellett haladt a verseny során, amelyet néha doppingbotrányok árnyékoltak be. Kína az utóbbi évtizedekben a világ egyik legversenyképesebb sportnemzetévé vált, és olimpiai teljesítményét a nemzeti erő szimbólumának tekinti. A párizsi játékokon a kínai csapat kezdetben jelentős előnyt szerzett, főként a lövészetben és a műugrásban mutatott dominanciája révén. Azonban, ahogy megkezdődtek az atlétikai versenyek, az Egyesült Államok gyorsan felzárkózott, majd végül megelőzte riválisát. Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió után, amely a hazai pályán kívül ennyi aranyérmet szerzett egy nyári olimpián. A párizsi olimpia Kína számára történelmi jelentőségű, és az ország sporthatalmi státuszának megerősítését is szolgálta. A kínai küldöttség az 1984-es nyári olimpia óta a legjobb eredményét érte el, hangsúlyozta Zhou Jinqiang, a kínai delegáció helyettes vezetője egy sajtótájékoztatón. Kína az éremtáblázat második helyén végzett 40 arany-, 27 ezüst- és 24 bronzéremmel.
Japán
Japán küldöttsége is büszkén távozhatott a párizsi játékokról, miután 20 aranyéremmel a harmadik helyre került az éremtáblázaton. A 20 aranyérem előzetesen kitűzött optimista célja volt a Japán Nemzeti Olimpiai Bizottságnak tűzte, amelyet a japán sportolók teljesíteni is tudtak, még úgy is, hogy az ország jóval kevesebb, 409 sportolót delegált a francia fővárosba, mint három évvel ezelőtt Tokióba, amikor is 552 sportoló képviselte az országot. Az olyan országok köztudottan sok érmet szereztek, amelyek olimpiát rendeztek, mivel a hazai játékokra nagy sportbefektetéseket hajtottak végre. Nagy-Britanniának és Brazíliának is sikerült, összességében némileg javult az éremszerzésük a 2012-es London és 2016-os Rió után, igaz, nem aranyérmekkel. Japánnak nem sikerült egészen ezt a szintet hozni, sportolói összesen 45 érmet szereztek Párizsban, szemben a tokiói 58-cal. Japán az ötkarikás játékokat összesen 45 éremmel zárta: 20 arany-, 12 ezüst- és 13 bronzéremmel.
Dél-Korea
Dél-Korea 145 sportolót küldött 22 versenyszámra, ami a legkisebb delegáció volt az 1976-os montreali olimpia óta. Az eredeti cél öt aranyérem megszerzése volt, de a végső eredmények jóval felülmúlták a várakozásokat. A dél-koreai sportolók összesen 32 érmet szereztek, köztük 13 aranyat, ami az elmúlt 12 év legjobb eredménye. A csapat különösen jól szerepelt a lövészetben, a vívásban és az íjászatban. Az íjászat terén Dél-Korea minden versenyszámban aranyérmet szerzett. Ban Hyo-jin, egy 16 éves lövész, megszerezte Dél-Korea történelmi 100. aranyérmét a nyári olimpiákon, ezzel ő lett az ország legfiatalabb aranyérmese. A 17 napos olimpiai játékok alatt Dél-Korea sportolói számos emlékezetes pillanatot szereztek, beleértve azokat a pillanatokat is, amikor dél- és észak-koreai sportolók közösen ünnepeltek a győzelmi emelvényen, bemutatva a határokon átnyúló egység ritka pillanatait. Dél-Korea az éremtáblázat nyolcadik helyén zárt 13 arany-, 9 ezüst- és 10 bronzéremmel.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai országok hagyományosan nem tartoznak az olimpiák legeredményesebb nemzetei közé, ennek megfelelően a helyi sajtóban sem kapott akkora visszhangot a sportolóik párizsi szereplése. Ha a megszerzett érmek számát tekintjük, akkor India és Pakisztán teljesítménye érdemel közelebbi figyelmet. India hat éremmel, köztük öt bronz- és egy ezüstéremmel zárt, ezzel a nemzet a 71. helyen végzett az összesített éremtáblázaton. Összesen 16 sportágban 117 indiai atléta vett részt az olimpián, a kontingens teljesítménye azonban nem felelt meg az előző, tokiói olimpián elért eredményekből kiinduló elvárásoknak, ahol a sportolók rekordot jelentő hét éremmel tértek haza, köztük egy arannyal, két ezüsttel és négy bronzzal.
2024-ben Manu Bhaker nyerte meg India első érmét, bronzérmével ő lett az első indiai nő, aki olimpiai lövészérmet nyert. Ezután történelmet írt azzal, hogy ő lett az első indiai, aki két érmet nyert egy olimpián, miután Sarabjot Singh-gel együtt 10 méteres légpisztolyból vegyes csapatban bronzérmet szerzett. Swapnil Kusale lövészetben még egy harmadik érmet is szerzett, és ezzel India eddigi legnagyobb győzelmét szerezte egyetlen sportágban egyetlen olimpián. Az indiai férfi hokicsapat a párizsi bronzéremmel megismételte a 2020-as tokiói sikert, miközben Neeraj Chopra lett a legeredményesebb egyéni olimpikon, miután ezüstérmet szerzett gerelyhajításban. Később Aman Sehrawat lett India legfiatalabb olimpiai érmese, amikor birkózásban bronzérmet szerzett.
Pakisztán részéről óriási sikert jelentett Arshan Nadeem gerelyhajító történelmi tette, aki a 2024-es párizsi olimpia döntőjében aranyérmet szerzett az országnak, miután a második kísérletében 92,97 méteres dobást dobott, ami elégnek bizonyult az aranyérem megszerzéséhez. Dobásával egyben olimpiai rekordot is felállított, amelyet korábban a 2008-as pekingi játékokon a norvég Andreas Thorkildsen jegyzett. Korábban Pakisztán csak jégkorongban nyert aranyérmet, utoljára az 1984-es Los Angeles-i olimpián. Érdemes megemlíteni, hogy Pakisztán utoljára érmet is csupán 1992-ben szerzett, amikor a barcelonai olimpián Hollandia 4-3-as legyőzésével bronzérmet nyert a jégkorongválogatott.
Délkelet-Ázsia
Bár Délkelet-Ázsia nem tartozik az olimpiai sportágak globális erőközpontjai közé, a térség olimpikonjai a párizsi játékokon öt arannyal, három ezüsttel és nyolc bronzzal a második legjobb eredményt érték el országaik összesített olimpiai éremtáblázatain. A Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld, Malajzia és Szingapúr sportolói is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és dobogós helyezéseket értek el. Az összesen 16 érem ugyan kevesebb a 2016-os riói 5-10-3 arany-ezüst-bronz éremteljesítmény után, ám előrelépés a 2020-as tokiói 3-4-6 éremgyűjteményhez képest.
Fülöp-szigetek (2 arany- és 2 bronzérem)
Míg az ökölvívás régóta népszerű sportág a Fülöp-szigeteken, a 2011-es Délkelet-ázsiai Játékok óta a tornaeredményekben figyelhető meg felfelé ívelő tendencia. Ekkor mutatkozott be Carlos Yulo, aki egy családi viszályt és a japán edzővel, Munehiro Kugimiyával való szakítást leküzdve Párizsban is remekelt. Yulo egymaga helyezte a Fülöp-szigeteket a délkelet-ázsiai országok élére, mivel a tornász történelmet írt a férfi ugrásgyakorlatban és talajgyakorlatban aratott kettős győzelmével. Aira Villegas és Nesthy Petecio ökölvívók pedig bronzérmet szereztek.
A Fülöp-szigetek kijelentette, hogy a sportág mélységét kívánja növelni olyan külföldön született tehetségek toborzásával, mint Emma Malabuyo, Aleah Finnegan és Levi Jung-Ruivivar, akik korábban az Egyesült Államokat képviselték, de Fülöp-szigetekiként debütáltak az olimpián Franciaországban. Finnegan így nyilatkozott: „Mindhárman azt tervezzük, hogy Párizs után visszamegyünk a Fülöp-szigetekre, és egyszerűen csak meglátogatjuk a többi sportolót, és segítünk nekik mindenben, amiben csak tudunk a tornában”.
Indonézia (2 arany- és 1 bronzérem) és Szingapúr (1 bronzérem)
Indonézia Párizsban először szerzett olimpiai aranyat tollaslabdán kívüli sportágban. Miután olyan sztárok, mint Jonatan Christie és Anthony Ginting meglepő módon kiestek a csoportkörben, a versenymászó Veddriq Leonardo 4,75 mp alatt nyerte meg a férfi gyorsmászás aranyérmét. A súlyemelő Rizki Juniansyah is aranyérmet szerzett, míg Gregoria Tunjung női egyéniben szerzett bronzérmével tovább gyarapította országa gazdag tollaslabdatörténelmét.
A versenymászás aranyérme az, ami mintául szolgálhat a régió sportolói számára, akiknek a professzionalizálódás az infrastruktúrát és az erőforrásokat igénylő hagyományos sportágakban kihívást jelenthet. Ahogy a szingapúri küldöttség séfje, Tan Wearn Haw fogalmazott a szigetországnak kiteszörfben bronzérmet nyert Maximilian Maeder győzelme után: „Meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy feljebb lépjünk a ranglétrán, mert még mindig fiatalok vagyunk a nagy múltú országokhoz képest. Okosnak kell lennünk, hogy bizonyos résterületekre összpontosítsunk, és ezeken a résterületeken belül is az élen kell járnunk.”
Thaiföld (1 arany-, 3 ezüst-, 2 bronzérem)
Panipak Wongpattanakit megőrizte olimpiai bajnoki címét a taekwondo -49kg-os súlycsoportjában, de jelentős figyelem irányult a thaiföldi súlyemelőkre is, akik két ezüsttel (Theerapong Silachai és Weeraphon Wichuma) és egy bronzzal (Surodchana Khambao) bizonyították felkészültségüket. Ezzel megerősítették a súlyemelés státuszát a királyság legsikeresebb olimpiai sportágaként, összesen öt arannyal, négy ezüsttel és nyolc bronzzal. Három évvel ezelőtt Thaiföldet többszörös doppingvétség miatt eltiltották attól, hogy súlyemelőket küldjön a tokiói játékokra. Niwat Limsuknirun, az Ázsiai Súlyemelő Szövetség végrehajtó bizottságának tagja korábban elmondta, hogy a tisztítás új lendületet adott a sportágnak, és ma már a szűrés és az ellenőrzés áll a középpontban.
Most először a legkülönbözőbb sportágak járultak hozzá Thaiföld érmeinek számához egyetlen olimpián, köztük a tollaslabda, az ökölvívás (Janjaem Suwannapheng) és a taekwondo.
Malajzia (2 bronzérem)
Miközben az ország egyelőre nem rendelkezik olimpiai aranyéremmel, a tollaslabdázói továbbra is hozzák az érmeket Malajzia számára, amely újabb két bronzérmet szerzett férfi egyesben (Lee Zii Jia) és férfi párosban (Aaron Chia és Soh Wooi Yik).
Csalódáskeltő lemaradás volt a dobogóról Pearly Tan és Thinaah Muralitharan negyedik helyezése a tollaslabda női párosban, akárcsak a súlyemelő Aniq Kasdané, aki csak 1 kg-mal maradt le a bronzéremről.
A The Malaysian Insight online hírportál ennek kapcsán kifejtette, hogy „létfontosságú olyan környezetet kialakítani, amely támogatja a mentális erőt, és felkészíti a sportolókat, akik már nem „jaguh kampung” (falusi bajnokok), a nemzetközi versenyek keménységeire… Az adatvezérelt sportstratégia elfogadása, a sportolók fejlesztésébe való befektetés és a globális legjobb gyakorlatokból való tanulás kikövezheti az utat Malajzia számára, hogy a jövőbeni játékokon végre megszerezze a megfoghatatlan aranyérmet”.
Vietnám
A 10 méteres légpisztoly egyéni női számában Trinh Thu Vinh állt a legközelebb ahhoz, hogy megszerezze Vietnám összesen hatodik olimpiai érmét, de végül negyedik helyen végzett, így a vietnámi sportolók a tokiói olimpiához hasonlóan ezúttal is érem nélkül tértek haza. A Tuoi Tre című helyi lap reakciójában azt írta, hogy az eredmény „ébresztő”, amely tükrözi „Vietnám sportvezetésének hiányát, ami miatt a vietnámi sportolóknak minimális esélyük van a nemzetközi porondon való versenyzésre”.
Mindazonáltal az egész régió javítani céloz az olimpiai éremtermelésén, amit jelez, hogy a következő három, Thaiföldön, Malajziában és Szingapúrban megrendezésre kerülő Délkelet-ázsiai Játékokon egységes sportprogramot szerveznek, hogy a sportolók jobban felkészülhessenek az olimpiára és az Ázsiai Játékokra is. A Szingapúri Sportintézet vezetője, Su Chun Wei elmondta: „Ez [a programstandardizáció] egy nagyon pozitív fejlemény… mindenképpen lehetővé teszi számunkra, hogy több ciklusban is tervezhessük a Játékok megrendezését, és támogatni tudjuk a sportolókat a következő öt-hat évben.”
Közel-Kelet
Hét közel-keleti ország szerzett érmet a 2024-es nyári olimpián, nevezetesen Irán, Bahrein, Izrael, Egyiptom, Törökország, Jordánia és Katar. Összesen 36 érmet szereztek, amelyekből hét arany, 17 ezüst és 12 bronz volt.
Irán
A 2024. évi nyári olimpiai játékokon a közel-keleti országok között Irán szerepelt a legjobban, összesen kilenc érmet begyűjtve. Az ország 1948-as debütálása óta az iráni sportolók az összes nyári olimpiai játékon részt vettek, kivéve az 1980-as moszkvait, és az 1984-es Los Angeles-it. A 2024-es nyári olimpiai játékokon 14 sportágban 41 versenyzőt indítottak el. A perzsa ország sportolói 12 érmet szereztek, amelyekből három arany volt. Az egyiket a férfiak 97 kg-os birkózásában Mohammad Hádi Száravi, a másikat Szaíd Eszmáili, ugyanezen sportág 67kg-os számában, valamint a harmadikat Arjan Szalími taekwondo 80+ kg-os számában. A többi érmet szintén taekwondoban és birkózásban szerezték.
Bahrein
Bahrein végzett a közel-keleti lista második helyén. A kis arab olajmonarchia mindezidáig tíz nyári olimpiai játékon vett részt és összesen hat érmet szerzett. A 2024-es olimpián két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek. Az aranyakat a 24 éves Winfred Yavi (3000 méteres női akadályfutásban) és Akhmed Tazhudinov (férfi szabadfogású 97 kg-os birkózásban) nyerte. A bahreini ezüstérmes S. Eid Nászir lett, aki a női 400 méteres futás versenyszámban indult, míg a bronzérmes Gor Minasyan, aki a súlyemelés 102+ kg-os számban versenyzett.
Izrael
Izrael 1952 óta minden nyári olimpiai játékra küldött egy csapatot (kivéve, amikor részt vett az 1980-as moszkvai nyári olimpia amerikaiak által vezetett bojkottjában). Izrael 1994-ben lett az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) tagja. A 2024-es nyári olimpiai játékokra Izrael 88 sportolót delegált, akik 16 sportág 67 eseményén vettek részt. Összesen 7 érmet szereztek, egy aranyat, öt ezüstöt és egy bronzérmet. Az aranyérmet a 24 éves Tom Reuveny nyerte vitorlázásban.
Egyiptom
Az ország 1912-es debütálása óta az egyiptomi sportolók két alkalom kivételével minden nyári olimpiai játékon szerepeltek. A 2024-es olimpián egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek, ami némi visszaesést jelent a 2020-as tokiói olimpián elért 6 éremhez (egy arany, egy ezüst, négy bronz) képest. A párizsi aranyat Ahmad el-
Gendi nyerte öttusában, az ezüstérmes a 26 éves Szára Ahmad lett, aki a súlyemelés női 81 kg-os kategóriájában versenyzett. A bronzérmes Mohamed el-Szajjid vívó lett. Emellett érdekesség, hogy az olimpia férfi labdarúgás bronzmérkőzését két arab csapat játszotta, itt Egyiptom Marokkóval szemben maradt alul és csúszott le a harmadik helyezésről.
Törökország
Törökország először 1908-ban vett részt az olimpiai játékokon, és azóta is küldött sportolókat a nyári olimpiai játékok többségére, kivéve az 1920-as antwerpeni, az 1932-es Los Angeles-i, valamint az 1980-as moszkvai nyári olimpiát, mert (ez utóbbi alkalommal) támogatta az Egyesült Államok által vezetett bojkottot. A 2024-es párizsi olimpián nyolc érmet szereztek (három ezüst és öt bronz) öt sportágban, nevezetesen lövészetben, íjászatban, ökölvívásban, birkózásban és taekwondo-ban. Aki miatt igazán emlékezetes marad Törökország olimpiai szereplése az Yusuf Dikeç sportlövő, aki egy egészen egyedi pózt vett fel versenyzése során, továbbá (riválisaitól eltérően) mindössze egy füldugót és egy teljesen átlagos szemüveget viselt. Dikeç a 10 méteres légpisztoly vegyes páros számában szerzett ezüstérmet Sevval Ilayda Tarhan oldalán.
Jordánia
Jordánia először 1980-ban vett részt az olimpiai játékokon, és azóta minden nyári olimpiai játékra küldött sportolókat. 2016-ban szerezték meg első érmüket Rio de Janeiroban, amikor Ahmad Abu Gaus aranyérmet szerzett 68 kg-os férfi taekwondoban. A 2024-es olimpián 12 sportolót indítottak hat sportágban (atlétika, ökölvívás, gimnasztika, asztalitenisz, úszás és taekwondo). Egy ezüstérmet szereztek Zajd Karím jóvoltából, aki a 68 kg-os férfi taekwondo verseny döntőjében maradt alul az üzbég Ulugbek Rashitovval szemben.
Katar
Katar a 11. nyári olimpiáján vett részt. Az első olimpiai aranyérmüket Fárisz al-Bakh nyerte súlylökésben a 2020-as nyári olimpián, majd M’utazz Ísza Barsim szintén aranyérmet szerzett férfi magasugrásban. Akkor még két ezüst- és négy bronzérmet is szereztek. A 2024-es olimpián viszont egy bronzéremmel gazdagodtak M’utazz Ísza Barsimnak köszönhetően.
1. Táblázat. A közel-keleti országok éremszerzése a 2024-es nyári olimpián
| Helyezés a közel-keleti országok listáján | Helyezés globálisan | Ország | Érmek száma | Arany | Ezüst | Bronz |
| 1. | 21. | Irán | 12 | 3 | 6 | 3 |
| 2. | 33. | Bahrein | 4 | 2 | 1 | 1 |
| 3. | 41. | Izrael | 7 | 1 | 5 | 1 |
| 4. | 52. | Egyiptom | 3 | 1 | 1 | 1 |
| 5. | 64. | Törökország | 8 | 0 | 3 | 5 |
| 6. | 74. | Jordánia | 1 | 0 | 1 | 0 |
| 7. | 84. | Katar | 1 | 0 | 0 | 1 |
Közép-Ázsia
A közép-ázsiai régió gazdaságilag és politikailag egyaránt meghatározó országának számító Kazahsztán és Üzbegisztán egyaránt sikeres olimpiai szereplést tudhat maga mögött. A régió területileg legnagyobb országa, Kazahsztán összesen hét éremmel – összetettben a 43. helyen – fejezte be a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékokat. A kazah dzsúdós Yeldos Smetov nyerte az országa egyetlen aranyát a férfi 60 kg-osok döntőjében. Ezüstöt vihettek haza Nariman Kurbanov tornász, Demeu Zhadrayev kötöttfogású (görög-római) birkózó és Nurbek Oralbay ökölvívó, valamint a szintén bokszoló Nazym Kyzaibay is. A felsoroltak mellett a lövész Alexandre Le és Islam Satpayev, valamint a dzsúdós Gusman Kyrgyzbatev is tovább növelte Kazahsztán olimpiai érmeinek a számát.
Ugyanakkor Kazahsztán mellett a legsikeresebb párizsi szereplést Üzbegisztán tudhatja magáénak. A közép-ázsiai országnak ez volt függetlensége óta (1991) a nyolcadik és egyben legsikeresebb nyári olimpiai szereplése. Nyolc aranyéremmel, két ezüsttel és három bronzéremmel záró – összesen 13 érem – Üzbegisztán az olimpiai rangsor igen előkelő 13. helyén végzett, közvetlen megelőzve Magyarországot az éremtáblázaton.
Kirgizisztánt összesen 16 sportoló – 11 férfi és öt nő – képviselte öt sportágban. A kirgiz olimpiai csapat nagy részét a birkózok alkották (10 sportoló, melyből hét férfi szabad- és kötöttfogású birkózásban, három női versenyző pedig szabadfogásban indult). Rajtuk kívül pedig Kirgizisztán az atlétikában, ökölvívásban, judoban és az úszásban is képviseltette magát. Aranyérmet nem sikerült szereznie a közép-ázsiai országnak, azonban két ezüst és négy bronzéremmel és kiváló egyéni sportteljesítményekkel összesen hat olimpiai érmet szereztek a kirgiz sportolók, ami az összesített éremtáblázat 68. helyére volt elegendő.
A türkmén olimpiai delegáció 19 főből áll, köztük hat sportolóból, akik négy sportágban – judo, atlétika, úszás és súlyemelés – indultak a játékokon. Érmet sajnos nem, de előkelő és TOP-10-es eredményeket sikerült elérniük.
Tádzsikisztán összesen 14 sportolót hat sportágban, köztük birkózásban, ökölvívásban, taekwondoban, szabadfogású birkózásban, úszásban és atlétikában delegált a párizsi nyári játékokra. A kis létszámú olimpiai delegáció ellenére a tádzsik csapatnak három olimpiai érmet – mindhárom bronz – sikerült megszereznie az augusztus 11-én záruló 2024-es olimpián. Bronzérmet szerzett Türkmenisztánnak Somon Makhmadbekov judoban a férfi 81 kg-ok között és Temur Rakhimov a férfi +100 kg-os mezőnyben, valamint az olimpiai dobogó harmadik helyét szerezte meg az ökölvívó Davlat Boltaev a férfi 92 kg-ok között. Ezzel az eredménnyel Tádzsikisztán összetettben az olimpiai éremtáblázat 79. helyén végzett.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs és Zoltai Alexandra