Törökország az elmúlt évek során fokozatosan elidegenedett hagyományos nyugati szövetségeseitől, amelynek egyik legújabb jele, hogy hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a BRICS-csoporthoz.
Keleti nyitás Törökországban is
Ez az új irányvonal nemcsak Ankara keleti nyitásának politikáját tükrözi, hanem egy olyan geopolitikai stratégia része is, amelyben Törökország meg kívánja erősíteni kapcsolatát a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal. Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányának meggyőződése szerint a világpolitikai súlypont egyre inkább kelet felé tolódik, és ennek megfelelően Törökország is igyekszik kiaknázni a keleti piacokban rejlő lehetőségeket.
A BRICS-hez való csatlakozásra irányuló török kezdeményezés sokak szerint annak a csalódottságnak a következménye, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat hosszadalmas elhúzódása okozott. Törökország 2005 óta tárgyal az EU-tagságról, azonban az elmúlt közel két évtized során jelentős akadályokkal kellett szembenéznie. Elég csak megemlíteni a ciprusi kérdést, vagy éppen az emberi jogok helyzetével kapcsolatos európai aggályokat. Mindezek fényében Ankara most egy olyan szövetséghez kíván csatlakozni, amely alternatívát kínál az olyan Nyugat dominálta intézményekkel szemben, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap.
A BRICS-csoport, amelyet eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika hozott létre, a világ legnagyobb feltörekvő gazdaságait fogja össze. Az utóbbi időszakban a csoport további bővítése felgyorsult: idén négy új ország, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Egyiptom csatlakozott, miközben Szaúd-Arábiát is meghívták, bár a királyság még nem tett hivatalos lépéseket a csatlakozás felé. Az október 22. és 24. között Kazanyban megrendezésre kerülő csúcstalálkozó újabb tagjelöltekről hozhat döntést, köztük Törökországról is, amely mellett Malajzia, Thaiföld és Azerbajdzsán is érdeklődik a csatlakozás iránt.
Hídállam
Törökország már hosszú idő óta betölti a hídállam szerepét, amelynek mély történelmi gyökerei vannak. Földrajzilag Európa és Ázsia metszéspontjában helyezkedik el, így természetes kapu a két kontinens között, ami lehetőséget ad számára, hogy kulturális, gazdasági és politikai értelemben is összekötő szerepet töltsön be. Ez a különleges földrajzi elhelyezkedés egyrészt a kereskedelmi útvonalak létesítését vonja magával, másrészt a diplomáciai kapcsolatok szempontjából is stratégiai előnyt biztosít. Törökország képes közvetíteni a nyugati országok és a közel-keleti, valamint közép-ázsiai államok között, hiszen mindegyik világban otthonosan mozog. Kulturálisan is a híd szerepét tölti be. Területén számos civilizáció hatása érvényesül, így gazdag, sokszínű kulturális örökséggel rendelkezik, amelyben egyszerre van jelen az európai és ázsiai hatás. Ezen túlmenően az ország gazdaságilag is kulcsfontosságú több régió számára is, hiszen a fekete-tengeri, a közel-keleti és a nyugat-európai kereskedelmi útvonalak csomópontján fekszik. A nemzetközi energiapiacokon is megkerülhetetlen, különösen a gázvezetékek és a közép-ázsiai energiaforrások elosztása terén. Mindezen tényezők együttese meghatározza geopolitikai jelentőségét és befolyását a globális színtéren.
Mit vár Törökország a BRICS-től?
Erdoğan kormánya számára a BRICS nem csupán gazdasági szövetség, hanem sokkal inkább egy politikai eszköz is, amely révén nagyobb befolyásra tehetnek szert a nemzetközi porondon. A csoporthoz való csatlakozás lehetőséget biztosítana Ankara számára, hogy növelje gazdasági együttműködését Oroszországgal és Kínával, továbbá szerepet vállaljon a két nagyhatalom közötti kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében. Emellett Törökország célja, hogy központi szerepet töltsön be a közép-ázsiai és orosz gázexport elosztásában.
Ankara ezen túlmenően igyekszik majd kihasználni a BRICS tagságából adódó lehetőségeket a külföldi befektetések vonzására is. Erdoğan kormánya különösen nagy hangsúlyt fektet a kínai elektromos autógyártókra, amelyek számára Törökország a globális piacra való belépési pontot jelenthetné, különösen az EU-val fennálló vámunió révén. Az ilyen típusú befektetések elősegíthetik a török gazdaság diverzifikációját, és hozzájárulhatnak a technológiai fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez is.
Az ellenállás eszköze
Erdoğan számára a BRICS egy olyan platformot kínál, amelyen keresztül kifejezheti a nyugati országokkal szembeni ellenállását. Az AK Párt régóta bírálja a nyugati nemzeteket, különösen az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, amiért akadályozzák Törökország önálló védelmi iparának és gazdaságának kiépítését. Az utóbbi években Ankara több alkalommal is sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, amely révén a világszervezet öt állandó tagjának számát növelnék, így biztosítva nagyobb beleszólást a nemzetközi ügyekbe a feltörekvő országok számára is.
A BRICS-országok terjeszkedését elsősorban Kína vezérli, amely az utóbbi években igyekezett növelni globális befolyását, többek között azáltal, hogy új gazdasági és politikai szövetségeket épít ki. Ha Törökország is csatlakozik, az lehetőséget kínál arra, hogy egy többpólusú világrendben érvényesítse érdekeit, miközben továbbra is megtartja NATO-tagságát, és betartja az ebből fakadó kötelezettségeit. Erdoğan kormányának célja, hogy egyensúlyt teremtsen a keleti és nyugati kapcsolatok között, így biztosítva az ország számára a lehető legnagyobb mozgásteret a nemzetközi diplomáciában.
Az európai és amerikai reakciók vegyesek. Sok nyugati ország neheztel Törökországra amiatt, hogy az utóbbi években szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, különösen a 2022-es ukrajnai inváziót követően. Ankara ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a BRICS-tagság nem jelenti a nyugati szövetségesekkel való szakítást, hanem inkább egy újabb lépés a multipoláris világ felé, amelyben az ország minden oldallal igyekszik jó viszonyt kialakítani.
Szuverenitás mindenek felett
Erdoğan az isztambuli beszédében úgy fogalmazott, hogy Törökország erős, virágzó, tekintélyes és hatékony országgá válhat, ha egyszerre fejleszti kapcsolatait Kelettel és Nyugattal. Szerinte minden ettől eltérő megközelítés káros az ország számára, és nem szolgálja annak érdekeit. Ez a kijelentés jól tükrözi a török kormány stratégiai gondolkodását, amelynek középpontjában a szuverenitás megőrzése és az ország nemzetközi súlyának növelése áll.
A csatlakozási kérelem egyértelműen jelzi az ország új geopolitikai irányvonalát. Ankara célja, hogy diverzifikálja kapcsolatait, és a keleti nyitás politikáját követve erősítse gazdasági és politikai pozícióit a globális színtéren. Miközben továbbra is betartja NATO-szövetségesi kötelezettségeit, egyre inkább a keleti piacok és szövetségek felé fordul, hogy biztosítsa a jövőbeli növekedést és stabilitást. A BRICS-tagság iránti török érdeklődés tehát nem csupán egy újabb diplomáciai lépés, hanem egy mélyreható átalakulás része, amely Törökország nemzetközi szerepének újradefiniálását célozza.
A gyorselemzést készítette: Tárik Meszár