2024. november 5-én az Elysée-palotában tartott megbeszélést Franciaország és Kazahsztán elnöke Emmanuel Macron és Kasszim-Zsomart Tokajev, aki hivatalos látogatásra érkezett Párizsba. Amellett, hogy a két elnök a Franciaország és Kazahsztán közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről folytatott tárgyalásokat, Tokajev elnök párizsi látogatásának egyéb céljai is voltak.
Franciaország volt az egyik első nyugati ország, amely elismerte mind az öt közép-ázsiai ország függetlenségét, és diplomáciai kapcsolatokat létesített velük. Franciaországban, csakúgy, mint az Európai Unióban, a Közép-Ázsiára fordított figyelem a Kaszpi-medencében található szénhidrogénforrások feltárásával párhuzamosan nőtt, reménykedve abban, hogy a jó kapcsolatok révén kedvező áron vásárolhat majd a francia gazdaság számára szükséges energiaforrásokat. Párizs kapcsolatrendszere Közép-Ázsiával a 2001. szeptember 11. utáni időszakot követően vált aktívvá, ugyanis ezt követően nyitotta meg mind az öt régiós országban a külképviseleteit.
Kazahsztán és Franciaország kapcsolata kifejezetten jó, melynek keretében évente sor kerül a két elnök találkozójára. Az elmúlt év során Emmenul Macron látogatott Asztanába, melynek Tokajev mostani franciaországi állami látogatása a viszonzásnak tekinthető.
1. táblázat: Francia-kazah kereskedelmi mérleg 2013-2023 között (milliárd dollárban)
Forrás: https://tradingeconomics.com/
A mostani párizsi találkozó az Elysée-palota hivatalos közleménye szerint lehetővé teszi a két államfő számára, hogy megerősítse a kétoldalú stratégiai partnerség fontosságát, amelyről 2008-ban írták alá a szerződést, valamint, hogy tovább mélyítse azt az intézményi, gazdasági és kulturális együttműködésük erősítése érdekében. Kazah szempontból pedig a párizsi látogatás beleillik Kazahsztán azon törekvésébe, hogy diverzifikálja nemzetközi kapcsolatait és folytassa az Európai Unió irányába történő lassú gazdasági elmozdulást.
Franciaország és Kazahsztán kifejezte érdeklődését a ritkaföldfémek, köztük az urán lelőhelyeinek közös fejlesztése, valamint a zöld energia és a nukleáris ipar területén való együttműködés iránt. Bár a találkozó során nem kapott nagy hangsúlyt, a megbeszélések kulcsfontosságú témája volt az EDF francia állami vállalat részvételének lehetősége Kazahsztán első atomerőművének megépítésében.
A párizsi találkozó során összesen 24 megállapodást írtak alá összesen 2,2 milliárd dollár értékben. Emellett a Kazahsztán-Franciaország Üzleti Tanács ülésének keretében megállapodás született arról, hogy az uránbányászatban szerzett szakértelméről ismert Orano vállalatnak lehetősége lesz arra, hogy Kazahsztánban is megkezdje az uránkitermelést. Az EDF-nek –, amely az atomerőművek irányításában világelső – , a kazah atomenergiaterületén lesz szintén érdekelt a kazahsztáni atomerőmű építésére irányuló projektben való részvételben.
A kazahsztáni atomerőműépítéssel kapcsolatban ugyan korábban Tokajev elnök bejelentette egy nemzetközi konzorcium létrehozásának ötletét, amely a világ vezető, e területen a fejlett technológiával rendelkező vállalatait tömörítené. Franciaországon kívül Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Dél-Korea is bejelentette részvételét ebben a projektben.
Azonban az ilyen jellegű projekt több biztonsági és geopolitikai kérdést is felvet az első kazah atomerőmű biztonságát illetően, amelyet egy ilyen konzorcium építene. Franciaország részvétele a kazah elképzelésben adott, tekintettel arra, hogy több mint 200 francia vállalat van jelen ma Kazahsztánban. Emellett Franciaország számra a kazahsztáni (tágabb értelemben a közép-ázsiai) jelenlét azért is fontos, mivel jelentős gazdasági térvesztést szenvedett el korábban Afrikában, ami negatívan hatott Párizs nemzetközi színtéren kialakult megítéslésére és a francia gazdaságra – ezen belül is az energetikára –azáltal, hogy lecsökkent az afrikai uránhoz történő hozzáférése az országnak.
Francia célok a régióban
Közép-Ázsiában Franciaországot mindenekelőtt saját ambíciója vezérli, hogy másodlagos szereplőként módosítsa státuszát a stratégiailag létfontosságú közép-ázsiai térségben Kína, Oroszország, Törökország mögött. Ezen kívül a francia diplomácia célja, hogy Párizs szeretné intenzívebbé tenni az együttműködést a közép-ázsiai országokkal, különösen Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal, hogy diverzifikálja energiaforrásait. A globális energiapiacokon a közelmúltban bekövetkezett zavarok, valamint a politikai feszültségek rávilágítottak arra, hogy Franciaországnak bővítenie kell energiaimportpartnereit abban az esetben, ha Párizs nem tud megbirkózni az atomerőművek kérdésével, ehhez pedig a régió energiaforrásokban gazdag országai alkalmasak lehetnek.
Nem mellesleg Franciaország célja a közép-ázsiai országokkal történő együttműködés fokozása a kritikus ásványok és ritkafémek behozatalával, amely szükséges az európai és ezzel együtt a francia zöld energiára történő átálláshoz.
A főbb Közép-Ázsiába irányuló francia exporttermékek között szerepelnek a repülőgép és űrhajó alkatrészek, különböző elektromos háztartási gépek, gyógyszeripari termékek, parfümök, kozmetikumok, vasúti mozdony alkatrészek és felszerelések, különféle vegyipari termékek, optikai, műszaki és orvosi készülékek.
A gyorsemelzést készítetet: Veres Szabolcs