Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
Absztrakt
Közép-Ázsia geopolitikai tájképét 2024-ben az öt nemzet – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – egymáshoz, a régiós nagyhatalmakhoz (Oroszország, Kína) és a térségben megjelent új gazdasági szereplőkhöz fűződő viszonya és dinamikájának összetett hálója jellemezte. Közép-Ázsia országai, amelyek a Szovjetunió felbomlása után nyerték el függetlenségüket, 2024-ben is szoros kapcsolatokat ápoltak egymással és a régión kívüli külső szereplőkkel. Az elmúlt évben Kazahsztán hatalmas természeti erőforrásaival és stratégiai elhelyezkedésével továbbra is a régió meghatározó gazdasági ereje volt. Diplomáciai befolyása megnőtt, regionális viták közvetítőjeként és multilaterális szervezetek kulcsszereplőjeként pozícionálta magát. Üzbegisztán Shavkat Mirziyoyev elnök vezetése alatt folytatta a gazdasági liberalizáció és a regionális szerepvállalás pályáját megkérdőjelezve Kazahsztán regionális elsőbbségét. Kirgizisztán és Tádzsikisztán, bár gazdaságilag kisebbek, egyre határozottabbá váltak a regionális ügyekben. A két nemzet között továbbra is fennállnak a határviták, amelyek időnként fellángolnak, és a szomszédos országok diplomáciai segítségét igénylik. Ugyanakkor 2024-ben Türkmenisztán, fenntartva „örök semlegességi” politikáját fokozatosan megnyílt a regionális együttműködés előtt, különösen az energiaszektorban.
Kulcsszavak: Közép-Ázsia, érdekek, geopolitika, 2024
A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva érhető el: