Az Eurázsia Központ 2025/6. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Eurázsiai reakciók Donald Trump kereskedelmi és vámháborújára
Az államközi kereskedelmi nézeteltérések eszkalációját okozta, hogy Donald Trump amerikai elnök 2025. február 1-jén átfogó vámok kivetését jelentette be a Kanadából, Mexikóból és Kínából érkező behozatalra. Az intézkedések között szerepel a Kanadából és Mexikóból származó behozatalra kivetett 25%-os, valamint a kínai árukra kivetett 10%-os vám, amelyek célja az illegális bevándorlás és az Egyesült Államokba irányuló fentanilkereskedelem elleni fellépés. Február 3-án Trump bejelentette, hogy 30 napos haladékot ad a Kanadára és Mexikóra kivetett vámok bevezetésére, miután intenzív tárgyalásokat folytatott a két ország vezetőivel. E megállapodások ellenére a piaci várakozások továbbra is borúsak, a kínai árukra kivetett 10%-os vám pedig már hatályba is lépett. Kína válaszul megtorló vámokat jelentett be az amerikai szénre és mezőgazdasági termékekre.
Kelet-Ázsia
Kína
Kína Trump kereskedelmi háborújának elsődleges célpontja, importtermékeire az elnök kampánya során 60%-os vámok kivetését is kilátásba helyezte. Bár ez inkább fenyegetésként, a kínaiakkal való tárgyalások alapjaként szolgál, egy jóval alacsonyabb rátán megvalósult, február 1-jén ugyanis Trump bejelentette, hogy 10%-os vámmal sújt minden kínai importterméket. Erre válaszul Kína is vámokat vetett ki február 10-i kezdettel bizonyos amerikai termékekre, 15%-os tarifával, illetve a cseppfolyósított gázt és szenet, és 10%-ossal többek között a kőolajat és a mezőgazdasági gépeket. Az ellenvámokkal Kína azt jelzi, hogy nem tűri tétlenül érdekei megsértését és az amerikaiak ellenséges, protekcionista lépéseit, ugyanakkor az egyelőre szelektív vámok mutatják, hogy Peking nem akarja eszkalálni a kereskedelmi háborút, helyet hagy a tárgyalásoknak és elsősorban a kiegyezésben érdekelt Washingtonnal.
Trump február 10-én a az összes alumínium- és acélimportra is 25%-os vámot vetett ki, amiből bár Kína nem exportál sokat az Egyesült Államokba, de globálisan dominálja az alumínium és az acél piacát. Nagy mértékben exportál továbbá Kanadába és Mexikóba is, amelyek az USA acélimportjának legfőbb forrásai. A 25%-os vámokat a kínai Külügyminisztérium szóvivője úgy kommentálta, hogy a protekcionizmus sehova sem vezet, a kereskedelmi és vámháborúknak pedig nincsenek nyertesei. Peking számára összességében kedvezőtlen jelenlegi legfontosabb húzóágazatának, az export vámokkal sújtása, ugyanakkor felkészültebb a tarifákra és kereskedelmi kapcsolatai is diverzifikáltabbak, mint Trump első elnöksége idején. Kína globális gazdasági térnyerését így nem fogja tudni megállítani az amerikai vámpolitika.
Dél-Korea
Szöul aggódva készült a trumpi védővámokra, melyből az alumínium- és acélimportra vonatkozó 25%-os tarifa érinti jelenleg legérzékenyebben, Dél-Korea ugyanis a fő exportőrök közé tartozott. Ezzel tulajdonképpen semmissé vált az a Trump első elnöksége alatt kötött megállapodás, ami 2,63 millió tonnás évi kvótáig vámmentes behozatalt tett lehetővé a dél-koreai acél esetében. Mivel a korlátozás március 12-től lép életbe, Choi Sang-mok ügyvivő elnök elmondása szerint Szöul addig is lobbizni fog, hogy vámmentességet kaphasson, egyeztet az érintett vállalati szereplőkkel a hatásokról és megfelelő lépésekről, illetve koordinál a hasonló helyzetben lévő Japánnal és az Európai Unióval. Február 19-én Dél-Korea első ízben küld üzleti delegációt Washingtonba Trump megválasztása óta, a vámmentességről való üzletelés pedig minden bizonnyal első helyen fog szerepelni a küldöttség prioritásainak listáján.
Szöulban komoly fejtörést okoz, hogy a belpolitikai vákuum közepette hogyan válaszoljanak a dél-koreai gazdasági érdekeknek megfelelően Trump védővámjaira, de kezdetben valószínűleg megpróbálnak a befektetések és a koreai vállalatok amerikai gyártási kapacitásainak növelésére hivatkozva minél jobb üzletet kötni Washingtonnal. Szöul a tárgyalások során továbbá igyekszik majd előnyére fordítani az USA növekvő érdekeltségét a dél-koreai hajóépítő iparral való együttműködésben.
Japán
Bár Ishiba miniszterelnök február 7-én jó diplomáciai sikerként elkönyvelhető találkozót tudhatott maga mögött Trump elnökkel, ideális alapot szolgáltatva a japán-amerikai kapcsolatoknak, az acél- és alumíniumvámok alól Japán sem kapott mentességet, azután sem, miután a washingtoni japán nagykövetségen keresztül kérelmezte azt. Japán például az Európai Unióval ellentétben nem ígért ellenlépéseket, hanem az érintett üzleti szereplőkkel egyeztet és mentességért igyekszik lobbizni a vámok életbe lépése előtt. Trump vámpolitikája és kereskedelmi háborúja komoly fejfájást okoz Japánnak, amelyet az egész multilaterális kereskedelmi rendszer szempontjából rendkívül károsnak tartanak, egyelőre azonban tárgyalással, lobbizással és tranzakcionalista üzleteléssel igyekeznek mérsékelni a vámok negatív hatásait.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtóban több cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Trump kereskedelempolitikája miként érintheti az országot. India azon tíz ország között van, amelyre a leginkább hatással lehet az amerikai elnök közelmúltbeli döntése, miszerint 25%-os vámot vet ki az összes acél- és alumíniumimportra. A lépés, amelynek célja az amerikai gyártók védelme, várhatóan átrendezi a globális kereskedelmi forgalmat, megzavarja az ellátási láncokat, és alternatív stratégiák felé tereli az országokat.
Míg Kanada, Kína és Mexikó vezeti az érintett országok listáját, addig India 4 milliárd dolláros acél- és alumíniumexportja az Egyesült Államokba azt jelenti, hogy iparágai jelentős kihívásokkal fognak szembenézni. Az indiai kormány aggodalmát fejezte ki a vámok egyoldalú jellege és a kétoldalú kereskedelemre gyakorolt potenciális károk miatt, különösen az olyan ágazatokat érintve, mint a mezőgazdaság, az acél és az információs technológia. Indiai tisztviselők bírálták a vámokat, mivel azok megzavarják a kereskedelmi forgalmat és károsan hatnak a növekedésre.
Korábban India diplomáciai tárgyalásokat is folytatott az Egyesült Államokkal a kereskedelmi feltételekről, és vámmentességeket kért, tükrözve az együttműködő kereskedelmi kapcsolatok fenntartására irányuló szándékát. Ezen túlmenően India alternatív piacokat keresett, és megerősítette a kereskedelmi kapcsolatokat más országokkal, hogy csökkentse a vámok által érintett amerikai exporttól való függőséget. Az indiai kormány az amerikai árukra kivetett megtorló vámokat is fontolóra vette, ezzel is jelezve a hazai iparágak védelmére irányuló szándékát, ugyanakkor jelezve elégedetlenségét az amerikai kereskedelempolitikával szemben.
Az indiai kormány a szektor kulcsfontosságú érdekelt feleitől kért információkat Donald Trump amerikai elnök vámbejelentésének lehetséges negatív és pozitív hatásairól. A tervezet Narendra Modi miniszterelnök közelgő amerikai látogatása előtt készülhet el, melynek során India várhatóan mindent meg fog tenni, hogy kihasználja a Washingtonnal meglévő kapcsolatait. Modi washingtoni látogatásának középpontjában egy lehetséges kereskedelmi megállapodás áll, amely magában foglalja az Újdelhi által vásárolt amerikai energia mennyiségének növelését, az egyes amerikai importtermékekre kivetett indiai vámok csökkentését, valamint az amerikai gyártmányú vadászgépek és drónok indiai beszerzéséről szóló megbeszéléseket.
Összességében India arra törekszik, hogy megvédje gazdasági érdekeit, miközben egy kiegyensúlyozott és nyitott kereskedelmi rendszert támogat, a globális kereskedelmi kapcsolatok bonyolult viszonyai között diplomáciai elkötelezettséggel és belpolitikai kiigazításokkal egyaránt eligazodva.
Pakisztán
Pakisztán Trump elnök büntetővámjaira adott reakciójában jelentős aggodalmak fogalmazódtak meg a büntetővámok lehetséges gazdasági hatásai miatt, különösen az exportjára nézve. Bár Pakisztán nem volt közvetlenül érintett a vámokat kiváltó amerikai-kínai kereskedelmi konfliktusban, Iszlámábád aggódik a globális kereskedelemre gyakorolt tovagyűrűző hatások miatt, attól tartva, hogy csökken a kereslet a termékei iránt és fokozódik a bizonytalanság. Pakisztáni tisztviselők jelezték, hogy ezek az egyoldalú vámok megterhelhetik a kapcsolatokat a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel, és esetleg megtorló intézkedéseket eredményezhetnek az érintett országok részéről. Kiemelték a szabad kereskedelem szükségességét, miközben diplomáciai megbeszéléseket kezdeményeztek a negatív hatások minimalizálása érdekében, a protekcionista intézkedésekkel szembeni többoldalú kereskedelmi megközelítés mellett érvelve.
A vámokat a Pakisztánnak nyújtott USAID támogatások felfüggesztésével együtt károsnak ítélték az amerikai-pakisztáni kapcsolatokra nézve. A pakisztáni vezetők igazságtalanságként ítélték el az intézkedéseket, azzal érvelve, hogy azok veszélyeztethetik a regionális stabilitást és a terrorizmus elleni erőfeszítésekhez való hozzájárulásukat. Nem véletlen, hogy Pakisztán komolyan elgondolkodott azon, hogy külpolitikájában stratégiai autonómiára van szükség, és arra törekedett, hogy diverzifikálja kereskedelmi partnerségeit, különösen Kínával és az Európai Unióval. A pakisztáni reakció összességében a diplomáciai kifogások, a kétoldalú kapcsolatok átértékelése és új szövetségek keresése kombinációját mutatta, hogy a vámok miatt bonyolult nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban eligazodjon.
Banglades
Banglades reakciója Donald Trump büntetővámjaira nagyrészt a gazdaságára, különösen a létfontosságú ruhaiparára gyakorolt lehetséges negatív hatások enyhítésére összpontosít, amely nagymértékben az Egyesült Államokba irányuló exportra támaszkodik. Bár a vámok várhatóan nem lesznek azonnali súlyos hatással, aggodalmak merültek fel a megnövekedett termelési költségekkel és a bangladesi áruk iránti kereslet csökkenésével kapcsolatban az amerikai piacon. Bizonyos tekintetben, Bangladesre nézve pozitív hatásai is lehetnek Trump döntésének mivel az USA jelentős exportcélpont, különösen a ruházati termékek esetében. A Kínára kivetett vámok versenyképesebbé tehetik a bangladesi árukat az amerikai piacon, ami az exportmegrendelések növekedéséhez vezethet.
Délkelet-Ázsia
Az amerikai elnök múlt pénteken közölte, hogy már ezen a héten leghamarabb kedden bejelenti a kölcsönös vámokat – az adott országok által az amerikai árukra kivetett vámokkal megegyező vámokat –, amelyek azonnal hatályba lépnek. A legtöbb ázsiai gazdaságban, köztük a Fülöp-szigeteken (2,1% v. 3,9%), Malajziában (0,7% v. 1,4%), Thaiföldön (1,7% v. 4,8%) és Vietnámban (3,1% v. 3,3%) az Egyesült Államokhoz képest magasabb átlagos importvámok vannak érvényben, ami aggodalomra ad okot az ázsiai országokban. A délkelet-ázsiai gazdaságok egyelőre kikerülték a vámok bejelentésének első hullámát, de az nem jelenti azt, hogy fellélegezhetnek. Washington hangulata megváltozhat, és később még mindig kivethetnek vámokat például a kereskedelmi hiányra hivatkozva. Vietnám 124 milliárd USD, Thaiföld 46 milliárd USD, Malajzia 25 milliárd USD, Indonézia 18 milliárd USD, a Fülöp-szigetek 5 milliárd USD kereskedelmi többlettel bír az Egyesült Államokkal szemben.
Ennek megfelelően Vietnám kétségtelenül az egyik leginkább kitett gazdaság, amely Trump kereskedelmi korlátozásainak célpontjává válhat, az USA-val szembeni nagy többlet és az országban lévő jelentős kínai befektetések miatt. Vietnám kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben éves szinten közel 18%-kal, rekordmagasra emelkedett tavaly. A WTO adatai szerint az ország MFN-partnerekre vonatkozó egyszerű átlagos vámtétele 9,4% volt. Trump, aki 2019-ben Vietnámot „a kereskedelmi gyakorlatok szinte legrosszabb visszaélőjének″ nevezte, 2024 novemberi újraválasztása után nem tett nyilvános megjegyzéseket az országról. Hanoi az elmúlt hónapokban erőfeszítéseket tett, hogy kompromisszumokat találjon Washingtonnal a kereskedelemről. Novemberben az ország megfogadta, hogy több repülőgépet, cseppfolyósított földgázt és más termékeket vásárol az Egyesült Államoktól. Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök most viszont már arra kérte a kabinet tagjait, hogy készüljenek fel egy esetleges globális kereskedelmi háború hatásaira a lehetséges forgatókönyvek kidolgozásával. A kormány 2025-re legalább 8%-os GDP-növekedést tűzött ki célul, hogy megalapozza a következő évek kétszámjegyű bővülését. Ennek elérése érdekében a miniszterelnök a hagyományos növekedési hajtóerők, például a beruházások, az export és a fogyasztás felélesztésére szólított fel, miközben a növekedés új motorjait, köztük a zöld gazdaságot és az innovációt is ösztönözni kívánja. Az exportpiacok bővítése és a globális ellátási láncokba való integráció szintén prioritás. A Tervezési és Beruházási Minisztérium sürgette a helyhatóságokat és a vállalkozásokat, hogy maximalizálják a Vietnám 17 szabadkereskedelmi megállapodásában rejlő lehetőségeket. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot azzal bízták meg, hogy gyorsítsa fel a kereskedelmi tárgyalásokat a közel-keleti országokkal, Svájccal és Norvégiával az új exportpiacok biztosítása érdekében. Emellett a hatóságoknak segíteniük kell a vállalkozásokat a korszerűsített exportszabványok betartásában és a dömpingellenes perekkel szembeni védekezésben.
Vietnám volt az egyik fő haszonélvezője azoknak a kereskedelmi korlátoknak, amelyeket Trump az első ciklusában Pekinggel szemben vezetett be, és amelyek arra ösztönözték a gyártókat, hogy áthelyezzék a termelést Kínából. Ennek következtében a délkelet-ázsiai ország a Kínából érkező közvetlen külföldi befektetések egyik legnagyobb fogadóországa lett. Ha teljes vámviszonosságot érvényesít, az Egyesült Államok megduplázhatja a Vietnámra kivetett vámokat 8%-ra. Ám éppen a Kína-tényező miatt kevésbé szélsőséges amerikai álláspont várható a délkelet-ázsiai országgal szemben, néhány ágazatspecifikus vám a valószínűbb lehetőség.
Közel-Kelet
A Közel-Kelet az amerikai-kínai kereskedelmi háború kereszttüzébe kerülhet. A gazdasági bizonytalanságban a térség egyelőre úgy navigál, hogy nem akar oldalt választani. Donald Trump amerikai elnöknek kevés időbe telt, hogy kiélezze a régóta várt kereskedelmi háborút Kínával, és 10 százalékos vámot vetett ki az összes kínai árura. Peking válaszvámokkal reagált, többek között az amerikai kőolajra és a nagymotoros járművekre, és a következő négy évben további vámok várhatók, ami a világ két legnagyobb gazdasága közötti gazdasági konfliktus újabb fordulóját jelenti. A kereskedelmi háborúk messzemenő globális következményekkel járnak, érintik az ellátási láncokat, a gyártási költségeket és a diplomáciai szövetségeket, és a világ nagy része érzi a hatását, különösen a stratégiai partnerségek és a gazdasági stabilitás tekintetében.
A Közel-Kelet egyedülálló sérülékenységgel rendelkezik ezekkel a gazdasági megrázkódtatásokkal szemben, és az USA-Kína rivalizálás kereszttüzébe is került. Amióta Trump 2018-ban kereskedelmi háborút indított Kínával, Peking ennek ellensúlyozására gyorsan kibővítette gazdasági befolyását a Közel-Keleten, különösen az infrastrukturális projektek, a kereskedelmi partnerségek és az energiamegállapodások terén. Ez az Iránnal kötött 400 milliárd dolláros stratégiai partnerségtől, az ÖET zöldenergia-projektjeibe, például Szaúd-Arábia ACWA-energiájába történő befektetésig, valamint az Irakkal kötött energiafeltárási megállapodásig terjedt, amely ország nagymértékben támaszkodott Peking befektetéseire. Kína infrastrukturális projektekbe is fektetett be olyan országokban, mint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Törökország, miközben a regionális nemzetek jelentős kereskedelmi partnerévé vált. Ezek az ügyletek a kínai Övezet és Út (BRI) elnevezésű kezdeményezés részét képezik, amelynek célja Peking gazdasági hatókörének bővítése, és egyúttal a kritikus ellátási láncok biztosítása. Az USA-Kína rivalizálás a közel-keleti nemzeteket is érinti a Pekinghez fűződő gazdasági kapcsolataik miatt.
A kereskedelmi háború Közel-Keletre gyakorolt hatásának egyik legsürgetőbb aspektusa a technológiai hozzáférés. Egyrészt Kína a közel-keleti zöldenergia-technológia fő szállítójává vált, beleértve a napelemeket, szélturbinákat és elektronikus járműveket. Ezenkívül a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a digitális infrastruktúra geopolitikai gyújtópontokká váltak, és az Egyesült Államok egyre inkább korlátozza Kína fejlett technológiához való hozzáférését. A fejlett félvezetőkre vonatkozó amerikai exportkorlátozások – azzal a ténnyel párosulva, hogy Kína nem tud elég fejlett mesterségesintelligencia-chipet előállítani saját belföldi piacára, és így exportra sem tud. Ez azt jelenti, hogy a Közel-Kelet országainak jóváhagyást kell kérniük az Egyesült Államok kormányától, hogy jelentős mennyiségű mesterségesintelligencia-chipeket importáljanak, és mesterséges intelligencia-képes adatközpontokat építsenek. Az Egyesült Államok kormánya arra késztette a közel-keleti országokat, hogy korlátozzák kapcsolataikat és befektetéseiket Kínában, cserébe azért, hogy hozzáférjenek az amerikai chipekhez. Ez kritikus dilemmát jelent az Arab-öböl menti országok számára, amelyek mesterséges intelligencia és technológiai központokként kívánják pozícionálni magukat. Ha további vámokat vetnek ki, azoknak a globális gazdaságra gyakorolt hatása veszélybe sodorhatja az Arab-öböl országainak nagyra értékelt gazdasági eszközét, az olajat. Miután Trump bejelentette, hogy új vámokat vetett ki Kínára, az olajárak 2,6 százalékkal estek vissza, ami azt a piaci aggodalmat tükrözi, hogy a kínai gazdaság esetleges lassulása gyengítheti a globális olajkeresletet. Kína, mint a világ legnagyobb olajimportőre, a gazdaságát érintő bármilyen zavaró hatás tovagyűrűző hatással lenne az ÖET-országokra. Az alacsonyabb olajárak hátráltathatják a térség ambícióit, hogy gazdaságukat az olajtól távolabb diverzifikálják, tekintettel arra, hogy a gazdasági diverzifikációs projektek finanszírozása az olajbevételektől függ. Az USA-Kína kereskedelmi háború eszkalálódásával a közel-keleti országok nehéz egyensúlyozási feladattal néznek szembe. Míg a régió profitál a kínai befektetésekből, egyúttal az amerikai biztonsági partnerségekre és a technológiai hozzáférésre is támaszkodik.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az orosz sajtóban megjelent cikkek, amelyek a vámok bevezetését vizsgálják nagyjából három csoportra oszthatók be: tényközlő gyorselemzések, Kína válaszlépéseit bemutató írások és szakértői véleményeket összesítő írások. Az esetek többségében az orosz sajtóban megjelent írások összefoglalják a vámok bevezetésének előzményeit és azok működésének elveit vázolják inkább. Az orosz szakértők úgy vélik, hogy Trump intézkedései nemcsak Mexikó és Kanada nyomásgyakorlását szolgálják, hanem belpolitikai céljainak előmozdítását is. Vlagyimir Vasziljev az Orosz Tudományos Akadémia elemzője úgy gondolja, hogy Trump azt reméli, hogy a társasági adók csökkentését tarifákon keresztül kívánja ellensúlyozni. Mások szerint a 25%-os vám az amerikai termelőket és fogyasztókat fogja sújtani ezzel felgyorsítva az inflációt és növelve a kamatokat. Emellett a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy vámok bevezetése az ellátási láncokra és a logisztikára nézve is kockázatos lehet. A tarifák bevezetése forgalmi torlódásokhoz vezethet a határokon és veszteségekhez vezethet a vállalkozások számára. Kína, Kanada és Mexikó adja az amerikai import 43%-át, a szakértők pedig 0,4 százalékpontos GDP-csökkenést jósolnak és akár 344 ezer munkahely megszűnését is előrejelzik. Ezzel együtt az orosz sajtóban viszonylag óvatosak a megfogalmazások Trump intézkedéseivel szemben az esetleges enyhülésre való tekintettel Moszkva és Washington között, ezzel együtt a kínai-orosz stratégiai partnerség jegyében az orosz sajtóban fontos szerepet kap az a narratíva is, miszerint Kína visszavágott az Egyesült Államok intézkedéseire.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámokkal, melyek az Egyesült Államokba külföldről érkező terméket érintik. A hír ugyan szerepet kapott, a közép-ázsiai médiában, mint a globális politikai jelenleg legmeghatározóbb eseménye, azonban ezek hírek az angolszász (elsősorban az amerikai), német vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor mindegyik közép-ázsiai ország médiatermékeiben napirendre kerültek Trump kijelentései, igaz ezek az anyagok is elsősorban az európai médiából átvett anyagok fordításai, összegzései voltak. Az amerikai vámszabályok változásával ellentétben a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, vagy az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések dominálták.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámokkal, melyek az Egyesült Államokba külföldről érkező terméket érintik érdemben nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi országok sajtójában bár több cikk is megjelent a Trump adminisztráció által bevezetett büntetővámokról, ugyanakkor ezek a leginkább közleményszerű rövid hírek amelyek a vámok mértékét és azok hatálybalépésének tényét közlik. A sajtót a régió országai szempontjából fontos bilaterális találkozók, fórumok és azok eredményei kötötték inkább le.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs