Az Eurázsia Központ 2025/7. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Eurázsiai sajtóreakciók a Müncheni Biztonsági Konferenciára
A 61. Müncheni Biztonsági Konferenciára 2025. február 14-16-a között került sor a németországi Münchenben. Az idei találkozón a résztvevők, köztük mintegy 60 állam- és kormányfő és 150 miniszter, olyan fontos globális kihatású biztonsági kihívásokról tárgyaltak, mint az éghajlatváltozás, az európai biztonság és a regionális konfliktusok. Az alábbiakban az eurázsiai sajtóbeszámolókat szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A 61. müncheni biztonsági konferencián Kínának az volt az érdeke, hogy hangsúlyozza a nemzetközi rendszerben betöltött konstruktív és együttműködő szerepét – szembe állítva azt az USA egyoldalú lépéseivel és kiszámíthatatlanságával –, illetve keresse a közeledést az európai államokkal, amelyek a trumpi kül- és kereskedelmi politika hatására még érdekeltebbé váltak a Kínával való viszony normalizálásában és megerősítésében. Mindezeknek megfelelően a Pekinget képviselő Wang Yi külügyminiszter beszédében ígéretet tett arra, hogy Kína továbbra is megbízható stabilizáló szerepet fog betölteni a globális rendben. Retorikája tudatosan állt éles kontrasztban az amerikai J.D. Vance-ével, aki müncheni beszédében kritizálta az európai partnereket. A kínai külügyminiszter emellett egy sor találkozón is részt vett, többek között tárgyalva az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal is. Mivel idén van az EU-Kína diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulója, a két fél egyeztetett a közelgő EU-Kína csúcstalálkozó és egyéb közös diplomáciai események megrendezéséről, Wang Yi pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az évforduló jó apropóul szolgál a kapcsolatok átértékelésére és megerősítésére. Wang a francia és spanyol külügyminiszterek mellett továbbá Olaf Scholz német miniszterelnökkel és Annalena Baerbock német külügyminiszterrel is találkozott, akikkel tárgyalva szintén a pragmatikus kapcsolatok és a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés lehetőségeit igyekezett kiemelni. Kína számára tehát a müncheni biztonsági konferencián az volt az elsődleges, hogy felmérje és ösztönözze az Európai Unió nyitottságát egy gazdasági érdekeket előtérbe helyező, az amerikai nagyhatalmi érdekektől leválasztott Kína-politika folytatására. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangoztatott pekingi álláspont változatlan maradt, Kína sürgette a tartós, igazságos békéről való tárgyalásokat minden érintett fél bevonásával – az Európai Uniót is beleértve –, de nem bocsátkozott konkrétumokba.
Dél-Korea
A müncheni biztonsági konferencia Dél-Korea szempontjából azért volt elsősorban jelentős, mert Donald Trump beiktatása óta először valósult meg külügyminiszteri találkozó Szöul és Washington között. A dél-koreai vállalatok trumpi védővámok által veszélyeztetett gazdasági érdekei, valamint az amerikai biztonsági garancia fontossága miatt a politikai vákuummal küszködő Dél-Koreának rendkívül fontos, hogy Japánhoz hasonlóan megpróbáljon minél jobb feltételeket kialkudni magának az új amerikai adminisztrációval. A biztonsági konferencián végbement tárgyalásokon Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Cho Tae-yul dél-koreai külügyminiszter megerősítették elkötelezettségüket a Koreai-félsziget teljes denuklearizációja mellett, ami némiképp enyhíti Szöul aggodalmait, hogy Washington esetlegesen elismerné Észak-Koreát atomhatalomként, a nyugtalanító kereskedelmi kérdésekről azonban nem esett szó a sajtóközlemények szerint. Münchenben sor került továbbá az USA, Dél-Korea és Japán külügyminisztereinek egyeztetésére is, ami az első hármas találkozó volt Marco Rubio és Iwaya Takeshi hivatalba lépése óta. A hármas szövetség fontosságának és Észak-Korea jelentette fenyegetés elhárításának megszokott hangsúlyozása mellett a közös nyilatkozatba példa nélküli módon Tajvan nemzetközi szervezetekben való tagságának támogatását is belefoglalták, kiváltva Kína nemtetszését. A müncheni biztonsági konferencián is megmutatkozott tehát Dél-Korea és Japán kényes helyzete, melyben egyszerre igyekeznek megerősíteni kapcsolataikat a kiszámíthatatlanabbá váló védelmi garantőr Egyesült Államokkal, és gazdasági érdekeiket követve óvatosan közeledni Kínához mozgásterük maximalizálása érdekében.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtó széles körűen foglalkozott a 2025. évi müncheni biztonsági konferenciával, kiemelve India növekvő befolyását a globális ügyekben. A legfontosabb témák között szerepeltek a globális biztonsági kihívások, a geopolitikai feszültségek, a többoldalú együttműködés, az olyan újonnan megjelenő fenyegetések, mint a kiberbiztonság és a terrorizmus, valamint az éghajlatváltozásról szóló megbeszélések. Az indiai vezetők hangsúlyozták India elkötelezettségét a nemzetközi együttműködés mellett, és úgy pozícionálták a nemzetet, mint felelős globális hatalmat, amely elkötelezett az egység mellett egy megosztott világban. Subramanyam Jaishankar külügyminiszter emellett kritikát is megfogalmazott elsősorban a nyugat demokrációval kapcsolatos nézeteivel szemben.
A tudósításban jelentős viták folytak az Egyesült Államok és Európa eltérő nézeteiről a NATO-val és az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, bemutatva a transzatlanti kapcsolatok összetettségét. Az indiai média elemezte, hogy ezek a viták hogyan kapcsolódnak India stratégiai partnerségéhez és külpolitikai célkitűzéseihez, megerősítve India szerepét a nemzetközi stabilitás fenntartásában kulcsszereplőként. Emellett az indiai sajtó beszámolt arról, hogy a G7-ek vezetői jóváhagyták a Szíriáról szóló nemzetközi konferencia eredményeit, kiemelve a humanitárius szükségleteket és a békefolyamatokban való széleskörű részvétel fontosságát. Összességében a tudósítások jól szemléltették India azon törekvését, hogy a kortárs biztonsági kihívások kezelésében központi szerepet töltsön be, miközben a globális biztonsággal kapcsolatos együttműködésen alapuló megközelítés mellett száll síkra.
Pakisztán
A pakisztáni sajtó is tudósított a 2025. évi müncheni biztonsági konferenciáról, kiemelve a globális biztonsági kihívásokról, a geopolitikai feszültségekről és a Dél-Ázsiát érintő regionális kérdésekről folytatott jelentős megbeszéléseket, amelyek során Bilawal Bhutto-Zardari külügyminiszter képviselte az országot. A legfontosabb események közé tartozott Kaja Kallas beszéde, amelyben hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés szükségességét, valamint Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosának a palesztin menekültek jogairól szóló megjegyzései, amelyek széles körű visszhangot váltottak ki Pakisztánban.
A sajtó beszámolt a konferencia Afganisztánra és az indiai-pakisztáni kapcsolatokra gyakorolt hatásairól, valamint arról a tágabb értelemben vett elemzésről, hogy a globális konfliktusok, köztük az ukrajnai háború hogyan befolyásolhatják Pakisztán külpolitikáját. A multilateralizmus, a terrorizmus elleni küzdelem és a kiberbiztonság fontossága kiemelkedő témák voltak, a viták pedig Pakisztán stratégiai partnerségeit és a regionális biztonsági dinamikát érintették. A külügyminiszter ennek során kiemelte, hogy Pakisztán szeretné a híd szerepét betölteni Kína és az Egyesült Államok között.
Összességében a pakisztáni média a konferenciát a párbeszéd és a nemzetek közötti együttműködés előmozdításának, valamint a nemzetközi biztonsági kérdések kezelésének kulcsfontosságú fórumaként mutatta be, különös tekintettel Pakisztán szerepére az összetett geopolitikai környezetben való eligazodásban.
Délkelet-Ázsia
A 61. Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) február 16-án vasárnap a transzatlanti kapcsolatokban tapasztalható feszültségek közepette ért véget Münchenben. „Aggódnunk kell amiatt, hogy közös alapértékeink már nem azonosak” – jelentette ki Christoph Heusgen, az MSC elnöke az Európa és az Egyesült Államok (USA) közötti növekvő különbségekre utalva a háromnapos éves rendezvény zárásaként, emelte ki a beszámolókban az indonéz sajtó. J. D. Vance amerikai alelnöknek az MSC-n tartott ellentmondásos beszédét követően Heusgen megköszönte az európai politikusoknak, hogy felemelték szavukat és megerősítették az általuk védett értékeket és elveket. A Globális Dél növekvő jelentőségét kiemelve Heusgen elmondta, hogy az idei konferencia előadóinak több mint 30 százaléka Afrikából, Ázsiából és Latin-Amerikából érkezett, biztosítva, hogy hangjukat meghallgassák a kialakuló többpólusú rendről szóló vitákban. Heusgen hangsúlyozta azt is, hogy a többpólusú világban sürgősen szükség van közös normákra és elvekre. „Ezt a rendet könnyű megzavarni, könnyű lerombolni, de sokkal nehezebb újjáépíteni”.
A délkelet-ázsiai tudósítások kiemelik, hogy a konferencia résztvevői a főbb globális biztonsági kihívásokat vitatták meg, például az éghajlatváltozás, az európai biztonság és a regionális konfliktusok akut ügyeit. Az egyre összetettebbé váló geopolitikai környezetben azonban továbbra is megosztottságot mutattak olyan kérdésekben, mint az ukrajnai konfliktus és az európai védelem. Az idei MSC egyik meglepetése volt Vance megjegyzése az európai demokráciáról és szólásszabadságról, amely heves reakciókat váltott ki, és nyíltan feltárta az USA és transzatlanti szövetségesei közötti szakadékot.
Komoly nézeteltéréseket jelez az Egyesült Államok és ázsiai partnerei között is, hogy Ng Eng Hen szingapúri védelmi miniszter a találkozó alkalmával kifejtette: az USA ázsiai megítélése alapvetően változott meg. Ng a konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a második világháború végét követő években tett feltevések alapvetően megváltoztak. Most a korábbi „felszabadítóról a nagy bomlasztón át a bérleti díjat követelő főbérlőre változott a kép” – áll a szingapúri kormány honlapján közzétett beszéd előkészített szövegében. A megjegyzés azután hangzott el, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya megvezette NATO-szövetségeseit azzal a tervével, hogy közvetlenül tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-ukrán háború jövőjéről. A szingapúri média kiemelte, hogy a németországi konferenciára összegyűlt számos tisztviselő attól tartott, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás visszavágásával Trump arra hívja föl Putyint, hogy tesztelje a NATO hajlandóságát a szövetség keleti határainak védelmére.
Az új Trump-kormányzat már az első hónapjában világossá tette, hogy hajlandó gyorsan megváltoztatni az évtizedek óta érvényben lévő védelmi és gazdaságpolitikákat. Ez a 61. Müncheni Biztonsági Konferencián is érzékelhető váltás figyelmet keltett Ázsiában, ahol az USA több tízezer katonát állomásoztat. Szingapúr, akárcsak Délkelet-Ázsia nagy része, középutat keres az egyre bonyolultabbá váló geopolitikai helyzetben, és igyekszik egyensúlyt teremteni az Egyesült Államokkal mint fő biztonsági partnerrel és befektetési forrással, valamint az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerrel, Kínával fenntartott kapcsolatok között.
Közel-Kelet
A háromnapos müncheni biztonsági konferencia vasárnap ért véget a globális biztonsági kérdésekről, különösen az európai biztonságról, az ukrajnai háborúról és a transzatlanti kapcsolatokról folytatott magas szintű megbeszélések után. Az ukrajnai háborúról és az Oroszországgal való esetleges béketárgyalásokról szóló heves viták, valamint J. D. Vance amerikai alelnök Európáról szóló vitatott kijelentései uralták a pénteken kezdődő konferenciát. Hakan Fidan török külügyminiszter pénteken találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel első személyes találkozójukon, ahol többek között a szíriai és gázai helyzetről is szó esett, mivel a Közel-Kelet a tárgyalások napirendi pontjai között szerepelt. Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter a török Anadolunak adott interjújában hangsúlyozta, hogy „a gázaiaknak vissza kell menniük, és a Gázai övezetben kell élniük”, és megígérte, hogy országa mindent megtesz a part menti enklávé újjáépítésének elősegítése érdekében.
Az Al Arabiyya beszámolója kiemelte, hogy Trump amerikai elnök lépése félelmet keltett az európai kormányokban, miszerint kikerülnek a háború befejezéséről szóló megállapodásból, ami túlságosan kedvező Oroszország számára, és alááshatja saját biztonságukat. A Middle East Eye ismertette, hogy Oroszország „utónyugati” rendre törekszik, miközben az Egyesült Államok hűséget ígér szövetségeseinek. A Moszkvához fűződő kapcsolatai miatt egyre nagyobb hőség miatt Trump kormánya lehűlni látszik Oroszország irányába. Oroszország szombaton a Nyugat általi elavult világrend felszámolását kérte szombaton, miután Mike Pence amerikai alelnök ígéretet tett Washington „megingathatatlan” elkötelezettségére a NATO transzatlanti szövetségesei mellett.
Az Oman News Agency ismertette, hogy a kínai külügyminiszter pozitív, felelősségteljes politikát kért a NATO-tól Kínával szemben. Wang Yi reményét fejezte ki, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) racionális és pragmatikus megközelítést alkalmaz, objektív és pontos felfogást alakít ki Kínáról, és pozitív, felelősségteljes politikát folytat Kínával szemben. Wang elmondta, hogy Kína a béke és a stabilitás fenntartásának ereje.
Az Al-Mayadeen kiemelte, hogy Münchenben Zelenszkij elismerte a zsákutcát, hangsúlyozva egy alternatív biztonsági struktúra létrehozásának szükségességét, amely magában foglalja Kelet-Ukrajnát, Fehéroroszországot, a balti államokat és Finnországot, ellenséges vonalat alkotva Oroszországgal szemben. Az ukrán vezető annak érdekében is sürgette az Európai Uniót, hogy erősítse meg saját biztonsági mechanizmusait ahelyett, hogy az Egyesült Államok védelmére hagyatkozna, figyelmeztetve, hogy Európa jövője a saját kezében van. Kijelentései azt tükrözik, hogy a kontinensen egyre növekvő aggodalomra ad okot Washington NATO iránti elkötelezettségének a kérdésessége, különösen Donald Trump elnök és J. D. Vance alelnök vezetése alatt, akik mindketten megkérdőjelezték a szövetség jelentőségét. Ugyanezen a konferencián pénteken Vance azzal érvelt, hogy Európa jelenlegi válságát nagyrészt saját maga okozza, nem pedig Oroszország vagy Kína. Rámutatott a politikai instabilitásra, kiemelve a romániai választási eredmények megsemmisítését és a félelmet egy hasonló németországi forgatókönyvtől. A konferenciára nem meghívott Irán „bizonytalanságpolitikai konferenciának” nevezte a müncheni eseményt.
Posztszovjet térség
Oroszország
Oroszország hagyományosan nem vett részt hivatalos képviselettel az idei Müncheni Biztonsági Konferencián. De a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint, Moszkvában figyelmesen követték az ott elhangzott bejelentéseket. Elmondása szerint az idei konferencia több szempontból is magas konfliktuspotenciállal rendelkezett és igen nagy információs háttérzajt generált, így annak eredményei értékelése egyelőre korai. Az orosz sajtóban a legtöbb figyelmet az amerikai alelnök J. D. Vance beszéde keltette fel. Ennek az orosz szempontból legfontosabb gondolatai az EU kritikája, a romániai választások érvénytelenné nyilvánítása, a TikTok betiltására irányuló erőfeszítések, valamint Vance azon kijelentése, hogy Európa számára az ő olvasatában nem Kína vagy Oroszország a legnagyobb fenyegetés, hanem hogy a kontinens belső problémákkal és az alapvető értékek eróziójával néz szembe. A vonatkozó cikk, még a vezető nyugati médiumok sajtóreakcióit is összefoglalja, amelyekből legfőképp azokat a téziseket emeli ki, amelyek az „orosz és populista narratívák” ismétlését véli felfedezni az amerikai alelnök felszólalásában. Az orosz sajtó kevesebbet foglalkozott az ukrajnai kérdésekkel, emellett igen óvatosan fogalmaz az amerikai kezdeményezésekkel kapcsolatban. Ezzel együtt hangsúlyozzák az ukrán elnök megnyilvánulásait, amelyet leginkább sértettséggel jellemez az orosz sajtó, mondván, hogy a Trumpból kiábrándult Zelenszkij az Európai Uniótól kér nagyobb segítséget. Kitértnek az Európai reakciókra, amelyek igen éles kritikával illetik az amerikai adminisztrációt, nyitva hagyva a kérdést azzal kapcsolatban, hogy lehet-e törés az EU és az Egyesült Államok között.
Ukrajna
Más a helyzet Ukrajnában. A nagy várakozások ellenére, Ukrajna kevés sikert számolhat el a javára. Bár Volodimir Zelenszkij hagyományosan szót kapott a konferencián, az kevés hatással volt az amerikai delegációra. Ebben inkább az európai partnerekre igyekezte helyezni a hangsúlyt, ugyanis egyre nagyobb mértékben érezhető, hogy az Egyesült Államok jelenlegi hozzáállása szerint Ukrajna támogatása hamarosan Európa terhévé válik. Zelenszkij beszédében a csernobili atomerőmű elleni orosz támadásról beszélt, és az európai fegyveres erők létrehozását szorgalmazta. Hangsúlyozta az európai egység szükségességét és az Ukrajna részvétele nélkül kötött megállapodások elutasítását. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások a békés szándékok hiányát mutatják. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több orosz katonai akció Fehéroroszországban, ami Európa biztonságát veszélyezteti. Az ukrán sajtóban igen fontos szerepet kaptak amerikai-orosz tárgyalások lehetőségei is, amelyeket összességében Ukrajna nem akar elismerni úgy, hogy azokban sem Ukrajna sem az EU nem vesz részt. Az ukrán olvasatban ahhoz, hogy érdemleges tárgyalásokra sor kerüljön először Ukrajna és Amerikai között kell, hogy megállapodás szülessen és ebben az EU-nak is részt kell vennie. Kifogásolták az ukrán sajtóban azt is, hogy a fő témák és irányvonalak meghatározása az idei Müncheni konferencián nem a fő sorodban, hanem a folyosókon és zárt tárgyalásokon születtek meg. A geopolitika állandónak hitt szabályai úgy látszik megváltoztak, következtetnek az ukrán sajtóban. Ezzel együtt érdemes megjegyezni, hogy a konferencián Volodimir Zelenszkij végül találkozott J.D. Vance alelnökkel is. A találkozón az ukrán fél kifejtette, hogy a korábban javasolt, az ukrajnai nyersanyagok közös kitermelésére vonatkozó megállapodást nem írják alá, csak módosításokkal amelyeket át is adtak. Kijev és Washington kapcsolatában a Müncheni konferencia után jól látható a fokozatos elhidegülés. Ukrajna a konfrontációval komoly kockázatot vállal, hiszen az ország legnagyobb és legerősebb donorját veszítheti el.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója nem foglalkozott mélyen a Münchenben 2025. február 14.-16. között megrendezett biztonságpolitikai fórummal. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, a fórumon résztvevő személyek és témák is, azonban ezek mind a német, francia, angol vagy amerikai hírportáloktól és lapoktól átvett hírek voltak.
A biztonságpolitikai konferencián történt eseményekről a legtöbb közép-ázsiai ország nyomtatott vagy online formában kiadott sajtóterméke az Oroszország és Ukrajna közötti háború kérdéseit és végkimenetelének lehetséges forgatókönyveit vázolta fel. Ezen kívül természetesen foglalkozott az amerikai elnöknek, Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak a találkozójával is.
A közép-ázsiai médiának a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumtól történő „távolmaradása” elsősorban azzal magyarázható, hogy az elmúlt napokban, például a kazah médiát inkább az új kazah kormányfőnek Olzsasz Bektenovnak a tervei foglalkozott. Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon történt eseményekkel szemben az elmúlt héten sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre és találkozókra, amelyek a régió országainak rövid és hosszútávú jövőjét határozhatják meg.
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi sajtóban az esetek többségében közleményszerű tudósítások jelentek meg a müncheni biztonsági konferenciáról. A bővebb értekezések a legtöbbször átvett hírek. Az örmény sajtóban külön cikkek jelentek meg az örmény miniszterelnök részvételéről a konferencián, amely során több bilaterális találkozót szervezett. Ezek fő témája a dél-kaukázusi feszültségek oldásának lehetőségei, valamint az örmény Crossroads of Peace kezdeményezés népszerűsítése volt. Azerbajdzsánban is a közlemények és tudósítások mellett a bilaterális találkozók kerültek a figyelem központjába így például az, hogy konferencia margóján Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter Mihai Popșoi moldovai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel találkozott. A találkozón a felek a kétoldalú kapcsolatok, az energiabiztonság kérdéseit vitatták meg hangsúlyozva a magas szintű együttműködés és kapcsolatok fontosságát.
Részt vett a konferencián Szalome Zurabisvili is, aki bár hivatalosan már nem az ország elnöke, a konferencián mégis Grúzia ténylegesen legitim, az ellenzék és az EU által támogatott és elismert elnökeként vett részt és szervezett találkozókat. Salome Zurabisvili grúz elnök részt vesz a müncheni biztonsági konferencián, ahol az aktuális kihívásokról és Grúzia geopolitikai kontextusban betöltött szerepéről tárgyal. Az utazás előtt találkozott az ellenzék, a civil társadalom és a média képviselőivel, hogy elkészítsék a legfontosabb üzeneteket. A konferencián hangsúlyozta az USA-EU egység fontosságát a grúziai politikai válság megoldásában, elítélte az október 26-i választásokat, amelyek szerinte el lettek csalva és figyelmeztetett az orosz fenyegetésekre. Felhívta a figyelmet az országban zajló tiltakozásokra is, mondván, a polgárok mozgósítják magukat a demokráciáért folytatott harcban. Az elnök felszólította a Nyugatot, hogy növelje a civil társadalom és a média támogatását. Amelyre az USAID kiesésével egyre kevesebb lehetőség jut már. A konferencia során Litvánia, Lettország, Ukrajna, Franciaország és az Egyesült Államok vezetőivel tárgyalt a grúziai helyzetről és a rezsim elleni szankciók szükségességéről. A második napot követően kijelentette, hogy Grúzia az orosz hibrid intervenció próbaterepe lett, amely Moldovát, Romániát és Ukrajnát is fenyegette. Zurabisvili hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak továbbra is Grúziára kell összpontosítania, és támogatnia kell a demokratikus reformokat.
A gyorselemzést Készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs