Az Eurázsia Központ 2025/16. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Ferenc pápa és Eurázsia
Ferenc pápa kitörölhetetlen nyomot hagyott Ázsiában. Pápaságának (2013-2025) leghosszabb külföldi apostoli útja egy 12 napos ázsiai körút volt 2024-ben, amely többek között Pápua Új-Guinea távoli dzsungelébe és a világ legnépesebb muszlim országába, Indonéziába vezetett. 2015-ben pedig több mint hatmillió hívőnek celebrált misét a Fülöp-szigeteken. Az alábbiakban a Ferenc pápa halálára adott eurázsiai reakciókat szemlézzük.
Oroszország
Ferenc pápa halálával kapcsolatban Oroszországban vegyes reakciók érkeztek, ugyanakkor a témában mind politikusok, mind művészek, mind egyházi méltóságok megnyilvánultak. Nikasz Szafronov művész részvétét fejezte ki, és mély együttérzését hangsúlyozta a pápa iránt, kiemelve az orosz kultúra iránti érdeklődését. Az oroszországi katolikus egyházközösségek pedig közös imádságokat hirdettek a pápa nyugalmáért – jelentette be Nyikolaj Dubinin püspök. Dmitrij Novikov és Konsztantyin Zatulin parlamenti képviselők megjegyezték, hogy Ferenc pápa – a korábbi pápákkal ellentétben – nem mutatott oroszellenes érzelmeket, és méltósággal halt meg. Anatolij Wasserman képviselő, egykori filmrendező, publicista és újságíró vegyes véleményeket fogalmazott meg a pápáról: pozitívan értékelte Ferenc pápa az egyházra gyakorolt befolyását, de kritizálta az LMBTQ-kérdésekben elfoglalt álláspontját is. Az orosz ortodox egyház részvétét fejezte ki, és reményét fejezte ki az egyházak közötti párbeszéd folytatására, hangsúlyozva a pápa fontosságát a kapcsolatok erősítésében. Megszólaltak az orosz muzulmánok is. A moszkvai mufti az oroszországi muszlimok nevében támogató szavakat intézett a világ katolikusaihoz a pápa halálával kapcsolatban. „Tizenkét éves pápasága alatt nagy figyelmet szentelt a társadalmi igazságosság, a rászorulók támogatása és az emberi méltóság védelme kérdéseinek. A vallásközi párbeszéd különleges helyet foglalt el szolgálatában” – fogalmazott.
A Szentatyának a felekezetek közötti párbeszéd érdekében tett erőfeszítéseit az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is méltatta. Az orosz sajtó hangsúlyozta, hogy Putyin és Ferenc pápa háromszor találkoztak személyesen – az orosz elnök rövid vatikáni látogatásai során 2013-ban, 2015-ben és 2019-ben –, valamint telefonon is beszéltek, utoljára 2021 decemberében. Putyin minden márciusban gratulációt küldött a pápának Szent Péter trónjára választásának évfordulóján, és minden decemberben a Vatikán üzeneteket kapott az orosz vezetőtől újév és karácsony alkalmából. Külön közleményben fejezte ki részvétét az orosz külügy, amely a pápa világpolitikai szerepét méltatta: „Az elhunyt pápára kiemelkedő vallási és államférfiként fognak emlékezni, aki támogatta a humanizmus eszméinek és az erkölcsi elveknek a visszatérését a világpolitikába”.
Ukrajna
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vett a pápa temetésén Rómában, és a Szentatya halálhíre után X bejegyzésében megjegyezte, hogy Ukrajna a katolikusok és minden keresztény mellett áll, akik Ferenc pápa lelki bátorítására támaszkodtak. „A világon emberek milliói küzdenek Ferenc pápa tragikus halálhírével. Életét Istennek, az embereknek és az egyháznak szentelte. Reményt tudtunk adni, imádságokkal enyhíteni a szenvedést és előmozdítani az egységet. Imádkoztunk Ukrajna és az ukránok békéjéért” – mondta Zelenszkij. Ezzel együtt Ukrajnában a pápa megítélése nem volt egyértelmű. Halálát követően több szarkasztikus és ironikus mém is megjelent a közösségi médiában.
Ferenc pápa, kétértelmű nyomot hagyott az ukránokban. Bár többször is szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, békére és tűzszünetre szólított fel akkor, amikor Ukrajnában mindkettő csak ukrán feltételek mellett valósulhatott meg. Különösen karácsonyi beszédében szorgalmazta az ukrajnai háború befejezését, és tárgyalásokat sürgetett Ukrajna és Oroszország között, ami további éles kritikát váltott ki az ukránokból. Ami ennél még zavaróbb volt a hazafias ukránok számára, hogy az ukránokat és az oroszokat „unokatestvéreknek” nevezte, valamint az ellenséges cselekmények megbocsátására szólított fel. Mindkettő felháborodást váltott ki az ukránok körében. Ezeket a kijelentéseket úgy értelmezték, mint kísérletet az agresszor és az áldozat közötti határvonal elmosására, ami ellentmondott a háború realitásainak és az ukrán nép fájdalmának. Így, bár Ferenc pápa megpróbált közvetíteni a konfliktusban, kijelentéseit gyakran úgy érzékelték, hogy azok nem támogatták eléggé egyértelműen Ukrajnát és függetlenségi küzdelmét.
Kína
Ferenc pápa halálhíre a kínai sajtót is bejárta. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Guo Jiakun április 22-én este részvétét fejezte ki a Szentatya halála miatt Kína nevében, és kiemelte, hogy Ferenc pápasága alatt Peking és a Vatikán kapcsolatai konstruktív mederben folytak. A Kína és a Vatikán közötti kapcsolatok a Kínai Kommunista Párt hatalomátvétele és a külföldi papok kiutasítását követően szakadtak meg. Ferenc pápa több ízben kifejezte, hogy szívesen meglátogatná Kínát, az út azonban sosem valósulhatott meg: a kapcsolatok rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések ellenére egy pápa sem utazhatott a kontinentális Kínába. Ferenc pápasága mindazonáltal javulást jelentett a terhelt kapcsolatokban Kína és a Vatikán között, hiszen Argentínából, a „Globális Délről” érkezett, és a vatikáni fősodorhoz képest friss világnézetet képviselt, melyet Peking is felismert. 2018-ban így a felek hivatalos párbeszédet indítottak a kapcsolatok rendezéséről, diplomáciai mérföldkőnek számító megállapodást kötve, melyet aztán 2024-ben meghosszabbítottak. A megállapodás – melynek tartalma egyébként ismeretlen – lehetővé teszi Peking számára, hogy püspököket nevezzen ki. A Kína Katolikus Hazafias Szövetség szintén részvétét nyilvánította a Vatikánnak.
Dél-Korea
Ferenc pápa halála mélyen megmozgatta Dél-Koreát. A dél-koreai sajtó kiemelt figyelmet fordított a Szentatya életéről, haláláról, jelentőségéről szóló írásoknak és tudósításoknak. Felidézték azt az alkalmat is, amikor 2014 augusztusában Ferenc pápa ellátogatott Dél-Koreába öt napra, II. János Pál pápa 1989-es útja után első egyházfőként. Látogatása során felhívta a koreaiakat, hogy a gyanakvás és konfrontáció helyett keressenek új módokat a béketeremtésre a megosztott Koreai-félszigeten. A dél-koreai sajtóban megjelenő megemlékezésekben a leghaladóbb szellemű pápaként, a legelesettebbek felkarolójaként jellemezték, kiemelve, hogy dél-koreai látogatása során a Szentatya a japán megszállás áldozataival, a vigasznőkkel is találkozott. Dél-Koreának különleges kapcsolata volt Ferenc pápával: az ország volt a pápa első ázsiai úticélja megválasztása után, a négy dél-koreai bíborosból kettőt ő nevezett ki, és pápasága alatt Szöult választották a 2027-es ifjúsági világtalálkozó helyszínéül – másodjára adhat így otthont ázsiai ország a találkozónak. Dél-Koreában – Kelet-Ázsiában egyedi módon – magas, nagyjából 16% körüli a keresztények aránya, a Szentatya emlékére a dél-koreai templomokban felállított oltároknál sokezer hívő róhatta le tiszteletét, s emlékmisét is tartottak a pápáért. Ferenc pápa gyászolása, az életművéről megemlékezés mellett a dél-koreai sajtóorgánumok arról is cikkeztek, hogy a dél-koreai Lázár bíborost, született You Heung-sik is a Szentatya lehetséges utódjai között tartják számon.
Japán
A japán sajtóban a Szentatya haláláról szóló vezető tudósítások mellett életművéről is számos cikk emlékezett meg, mint ahogy 2019-es Japánban tett útjáról is, amely során Hirosimába és Nagaszakiba is ellátogatott. A tudósítások továbbá kiemelték a pápa Japán számára különösen fontos tanításait, például az atomfegyverek betiltását és békéért tett erőfeszítéseit. Japánban körülbelül 440 ezer katolikus hívő él, akik a pápa halálhírére regálva abban a tokiói katedrálisban rótták le nagy számban tiszteletüket, melyet a pápa 2019-ben meglátogatott. Részvétét fejezte ki Naruhito császár, Ishiba Shigeru miniszterelnök és a tokiói érsek is, a japán külügyminiszter, Iwaya Takeshi pedig ellátogatott a pápa szombati temetésére a Vatikánba.
India
Ferenc pápa haláláról az indiai média kiemelten tudósított. A megjelent cikkek az egész országban elterjedt gyászt jeleztek, ami tükrözi a katolikus közösségre és a tágabb társadalomra gyakorolt hatásának jelentőségét. Az elhunyt pápáról a politikai vezetők, vallási személyiségek és polgárok nagy tisztelettel nyilatkoztak, elismerve elkötelezettségét a társadalmi igazságosság, a vallások közötti párbeszéd és a humanitárius kezdeményezések iránt. „Ferenc pápáról a világ milliói mindig az együttérzés, az alázat és a lelki bátorság példaképeként fognak emlékezni” – írta Modi miniszterelnök egy X-posztban, nem sokkal azután, hogy április 21-én nyilvánosságra hozták az egyházfő halálát. A kormány hivatalosan háromnapos nemzeti gyászt hirdetett a néhai pápa tiszteletére. Az indiai katolikusok emlékmiséket és imádságos virrasztásokat szerveztek, hogy tisztelegjenek a munkássága előtt. A tudósítások kiemelték azokat a téves információkat is, amelyek halála előtt keringtek az egészségi állapotáról. Ezek között voltak a kórházi kezelései és idős kora alapján született spekulációk, amelyek zavart keltettek a közvéleményben. Neves hírügynökségek óvatosságra intettek a nem ellenőrzött információk terjesztése kapcsán. Ezenkívül megindultak a viták Ferenc pápa halálának lehetséges geopolitikai következményeiről, különös tekintettel Izrael reakciójára a pápának a katonai akcióikra vonatkozó kritikájára. A különböző vallások közötti béke és párbeszéd mellett tett erőfeszítései új jelentőséget nyertek halála után, így a világ vallási vezetői gyászüzeneteiben tiszteletüket fejezték ki társadalmi igazságosságért tett erőfeszítései iránt.
Dél-Ázsia többi országában szintén számos tudósítás jelent meg a pápa haláláról. A Pakistan Today szerint Pakisztán elnöke, Asif Ali Zardari és miniszterelnöke, Shehbaz Sharif egyaránt őszinte gyászuknak és fájdalmuknak adtak hangot a római katolikus egyház tiszteletreméltó vezetőjének elhunytát követően.
A Dhaka Tribune arról számolt be, hogy Muhammad Yunus főtanácsadó a bangladesi kormány nevében a vatikáni Szent Péter-bazilikában tisztelettel adózott a néhai Ferenc pápa előtt.
A Nepal News szerint az elhunyt Ferenc pápa, az argentin reformer, megrázta a katolikus egyház tradicionalistáit és inspirálta a progresszíveket azzal, hogy kinyújtotta kezét a melegek felé, és kiállt a bevándorlók és a szegények jogaiért.
A Srí Lanka-i elnök Anura Kumara Disanayake a következőket nyilatkozta: „Mély fájdalommal és őszinte részvétemmel adózom a Srí Lanka-i nép nevében Ferenc pápa, a globális erkölcsi iránytű és a béke, az igazságosság és az irgalmasság mélyen tisztelt szószólójának elhunytának emléke előtt”
Dél-Kaukázus
Grúziában, lévén, hogy egy mélyen vallásos társadalomról van szó, mind a kormánypárti mind az ellenzéki erők kifejezték részvétüket Ferenc pápa halálával kapcsolatban. A Grúz Álom részéről Bidzina Ivanisvili megjegyezte, hogy Ferenc pápa továbbra is a remény, az együttérzés és a béke szimbóluma marad, és továbbra is emberek millióit inspirálja világszerte. Részvétét fejezte ki a grúziai és a világ minden táján élő katolikusoknak is. Irakli Kobahidze miniszterelnök mély sajnálatát fejezte ki a közösségi médiában, és megjegyezte, hogy a pápa öröksége, az igazságosabb és együttérzőbb világ megteremtéséért végzett munkája folytatódni fog. Miheil Kavelasvili, Grúzia hatodik elnöke azt írta, hogy Ferenc pápára spirituális vezetőként, a béke és az emberi méltóság védelmezőjeként fognak emlékezni. Grúzia és a Vatikán szoros diplomáciai kapcsolatokat ápol, amelyek aktívan fejlődnek a tudomány, az oktatás és a kultúra területén. Fontos pillanatok közé tartozott, hogy az elhunyt Pápa 2016-ban meglátogatta Grúziát, valamint a Szentszék fontos támogatást nyújtott a grúz kulturális emlékművek helyreállításához. A pápa temetésén mind a regnáló grúz elnök, Miheil Kavelasvili, mind a volt, de tisztségéről le nem mondott Szalome Zurabisvili is részt vett külön delegációt vezetve.
Örményország a világ első keresztény állama, saját apostoli egyházzal rendelkezik, így a pápa halála nem maradt figyelmen kívül. Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök mély sajnálatát fejezte ki Ferenc pápa halála miatt, hangsúlyozva hozzájárulását egy békés és igazságos világ megteremtéséhez. Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a pápa egyesítette az örmények szívét azzal, hogy elismerte örökségüket és 2016-ban ellátogatott Örményországba. Reményét fejezte ki, hogy a pápa lelki öröksége békéhez vezet. Az április 26-i búcsúünnepségen részt vesz II. Garegin Örmény Katolikosz és Vahagn Hacsaturjan elnök. A pápa halála őszinte gyászt keltett Örményországban, mivel aktívan támogatta az örmény népet, elismerte az örmény népirtást, és a békéért és a népek közötti párbeszédért küzdött, ami különösen fontossá teszi alakját az örmény társadalom számára.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Mehriban Alijeva azerbajdzsáni first lady Bakuban, a Boldogságos Szűz Mária templomban nyilvánították ki részvétüket Ferenc pápa halála miatt. A templomban Vladimir Fekete apostoli prefektus fogadta őket. Az Alijevék feljegyzést hagytak az erre az alkalomra kezdeményezett emlékkönyvben, amelyben megjegyezték a pápával való találkozások fontosságát, felidézve bakui látogatását és a helyi vallások képviselőivel való találkozásokat. Alijev szerint Ferenc pápára úgy fognak emlékezni, mint egy olyan vezetőre, aki az egységre törekedett és a hétköznapi embereket támogatta.
Közel-Kelet
Az Al Jazeera híroldal Ferenc pápa halálával kapcsolatos megemlékezésében beszámolt arról, hogy Jorge Mario Bergoglio néven született, és 2013. március 13-án választották pápává, ami sok egyházi szemlélőt meglepett, akik kívülállónak tekintették a szegények iránti aggodalmáról ismert argentin klerikust. Pápasága radikális eltérést jelentett elődjétől, XVI. Benedektől, aki úgy vélte, hogy a 2000 éves intézmény legbuzgóbb híveinek gondozása az egyház megerősítésének módja. A közel-keleti lap kiemelte, hogy a futballrajongó Buenos Aires egykori érseke karizmatikus, barátságos kommunikációs személyiség volt, aki megtisztította a Vatikánt az átláthatatlanságtól, és az egyszerű emberek aggodalmaihoz szólt.
A jeruzsálemi palesztin Akhbar Al-Balad írásában elmondta, hogy szomorúság uralkodik Jeruzsálem városában Ferenc pápa halálának bejelentése után, különösen most, hogy Jeruzsálem lakossága felidézi humanitárius álláspontját a palesztinok támogatása és szenvedéseik megszüntetése érdekében. 2025 márciusában, rossz egészségi állapota ellenére, a pápa megjelent a római kórház ablakában és a Gázai övezet bombázásának befejezésére szólított fel. A maga részéről III. Teofilosz pátriárka nyilatkozatot adott ki Őszentsége Ferenc pápa halálát követően, amelyben úgy fogalmazott, hogy „Ferenc pápa élete az evangélium fényes tanúságtétele, Krisztus határtalan irgalmának élő üzenete, a szegények rendíthetetlen szószólója, valamint a béke és a megbékélés jelzőfénye volt minden nép között.” Az Úr hívása szerint: „Boldogok a békességre törekvők, mert ők Isten fiainak lesznek hívva” (Máté 5:9). A Middle East Eye cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy Ferenc pápára „kedves barátként” emlékeznek a gázaiak.
Az Al Arabiya véleménycikke szerint Ferenc pápa halála veszteség a béke ügye számára. A szerző emlékeztetett, hogy amikor 2013-ban pápává választották, Őszentségének a beszéde, mondhatni, két kérdésre összpontosított: a béke kérdésére, mivel a világháborúk és nyugtalanságok világává vált, és az iszlámmal való kapcsolatára. Ezt sokszor mondta és ismételte beszédeiben és éves üzeneteiben: Nincs béke a világon, csak az iszlámmal való béke által! Ha beleszámoljuk nemzetközi útjait és utazásait, azt találjuk, hogy ezek több mint egyharmada iszlám országokba irányult: járt Egyiptomban, Marokkóban, Törökországban, Indonéziában, és Bangladesben is meglátogatta a Mianmar elől menekülő rohingják menekülttáborait.
A Gulf News ismertette, hogy az Egyesült Arab Emírségek vezető személyiségei csatlakoztak a Ferenc pápa halálát követő gyászolók nemzetközi hangjaihoz. Szívből jövő tisztelgéseik kiemelték a pápa azon képességét, hogy átlépje a vallási határokat, és közös elkötelezettséget ösztönözzön az emberi értékek iránt. Shamlal Ahamed, a Malabar Gold and Diamonds nemzetközi operációkért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte a pápa elkötelezettségét a társadalom jobbá tétele iránt. „Ferenc pápa élete és munkássága az együttérzés, az alázat és a szolgálat bizonyítéka. A jótékonysági kezdeményezések iránti elkötelezettsége és a hátrányos helyzetűek felemelése tartós globális hatást gyakorolt. Öröksége generációkon átívelő kedves cselekedetekre és társadalmi felelősségvállalásra fog ösztönözni.”
A Tehran Times címlapján Irán vezető tisztségviselői posztumusz tisztelgéssel üdvözölték Ferenc pápát a globális béke szószólójaként. Az iráni elnök dicsérte a pápa erőfeszítéseit az „egység, az igazságosság és a párbeszéd vallási megosztottságokon átívelő előmozdítása”, hangsúlyozva hídépítő szerepét a megosztott világban. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy közösségi médiás bejegyzésben így fogalmazott: „Bölcsessége és együttérzése átlépte a határokat, egyesítve a nemzeteket és a vallásokat a béke keresésében. Irán szolidaritást vállal mindenkivel, aki gyászolja a veszteségét.” Mohammad Hossein Mokhtari, Irán szentszéki nagykövete részvétét fejezte ki a vatikáni tisztviselőknek és a világ keresztényeinek, a pápát „az erkölcsi bátorság jelzőfényének és a béke fáradhatatlan keresőjének” nevezve. Az iráni lap kiemelte, hogy Ferenc pápa halála űrt hagyott a globális diplomáciában, különösen a folyamatban lévő konfliktusok kérdésében.
A Jerusalem Post emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa egyre hangosabban ítélte el Izrael Hamász elleni háborúját a halála előtti hónapokban, s bírálta az egyházfőt, amiért a jelenlétében felavatott betlehemi kis Jézust palesztin kendő (keffije) takarta. Reagálva erre a zsidó lap közölte: „Legyünk világosak. A pápa nem írhatja át a Bibliát – Jézus júdeai zsidó volt, nem palesztin. Zsidó anyától született Betlehemben, Júdeában – akkor nem volt Palesztina”. A Jerusalem Post ugyanakkor azt is felidézte, hogy a Siratófalnál tett 2014-es látogatása során a pápa kézzel írott üzenetet hagyott hátra, amelyben az egységre szólított fel. „Mily boldog vagyok, hogy azt mondták nekem: Menjünk az Úr házába” – írta Ferenc pápa a Siratófal vendégkönyvében, a Zsoltárokra hivatkozva. „Lábunk a kapuidban áll, ó, Jeruzsálem… Ez a látogatás örömmel tölt el. Mélyen meghatott és hálás vagyok idősebb testvéreimnek. Azért jöttem ide, hogy imádkozzak és kérjem Istent, hogy hozzon békét – a béke jóságát. ’Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, lándzsáikat metszőkésekké’ (Ézsaiás).”
Délkelet-Ázsia
Ferenc pápa 2025. április 21-én bekövetkezett halála hivatalos és nem hivatalos reakciók hullámát váltotta ki Délkelet-Ázsiában, egy olyan régióban, ahol az alázatosság, a társadalmi igazságosság és a vallásközi párbeszéd hangsúlyozása mély visszhangra talált a nem katolikus hívők körében is. Kormányok, vallási vezetők és polgárok egyaránt nyilvánosan tisztelegtek a pápa munkássága előtt, és reflektáltak a régióban – helyi apostoli útjai révén – kifejtett számottevő befolyására.
A Fülöp-szigeteken, Ázsia legnagyobb katolikus lakosságú országában az elnök nemzeti gyászt hirdetett a pápa halála és temetése közötti időszakra. Ifjabb Ferdinand Marcos elnök elrendelte, hogy a pápa temetéséig a zászlókat félárbocra eresszék, és Ferenc pápát „a filippínók által szeretett személyiségnek és az együttérzés, a béke, az igazságosság és az emberi méltóság globális szimbólumának” nevezte.
A katolikus többségű Kelet-Timorban José Ramos-Horta üdvözölte a pápa „nagyon bátor” harcát a békéért és a világ legszegényebb népeinek támogatásáért. „Nemcsak Kelet-Timor katolikusai, hanem minden vallás és minden közösség átérzi a pápa elvesztését” – mondta a Nobel-díjas politikus egy bulgáriai állami látogatáson tett videónyilatkozatában. „Egy pápa, aki nagyon bátor volt, hogy harcoljon a világhatalmakkal szemben, és harcoljon a békéért, és harcoljon azok ellen, akik sarokba szorították a szegényeket és a szegény országokat.” Ramos-Horta közölte, hogy keddtől egy héten át félárbocra eresztik a zászlókat és nemzeti gyászt tartanak. Több tízezer hívő vett részt a pápáért bemutatott gyászmisén egy Dili melletti tengerparti parkban, ami azt a mély kötődést tükrözte, amely a pápa 2024-es történelmi látogatása során alakult ki.
Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim többségű országában a vezetők és a polgárok részvétüket fejezték ki és gyászszertartásokat tartottak, hangsúlyozva a pápa elkötelezettségét a vallások közötti párbeszéd és a béke mellett. Indonézia, ahol jelentős katolikus kisebbség él, küldöttséget is küldött a Vatikánba a temetésre, köztük Joko Widodo volt elnököt, Natalius Pigai emberi jogi minisztert, Thomas Djiwandono pénzügyminiszter-helyettest és Ignasius Jonan volt minisztert, aki a Ferenc pápa 2024-es indonéziai látogatását szervező bizottság elnöke volt. Részvételük jelezte, hogy az ország értékeli Ferenc pápának a vallásközi párbeszéd és a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségét.
A szunnita muszlim többségű Malajzia Ewon Benedick vállalkozásfejlesztési és szövetkezeti minisztert, valamint Azalina Othman Said jogi és intézményi reformért felelős minisztert delegálta, hogy képviselje az országot a vatikáni temetésen. Részvételük azt tükrözte, hogy Malajzia elismeri Ferenc pápa erőfeszítéseit a béke és a vallási különbségeken átívelő megértés, valamint a kílamvédelem előmozdítására.
Thaiföld kormánya háromnapos nemzeti gyászt és a zászlók félárbócra eresztését rendelte el (április 23-25 között) Ferenc pápa tiszteletére. A thaiföldi monarchia reakciója szerint az uralkodó és a királyné „megtört szívvel” fogadta a pápa halálhírét. Thaiföld legfőbb pátriárkája, Somdet Phra Ariyavongsagatanana április 22-én a Wat Rajabopit Sathitmahasimaramból Dhamma Eulogia nyilatkozatot adott ki, amelyben részvétét fejezte ki és reflektált Ferenc pápa 2019-es thaiföldi látogatására: „Őszentsége látogatása nálam a Wat Rajabopitban egy nagyon szerencsés tett volt, amely lerövidítette a köztünk lévő távolságot, eloszlatta a félreértéseket, az ismeretlenséget rokonsággá változtatta, és a gyanakvást őszinte szolidaritássá enyhítette”.
Szingapúrban április 22-én több mint ezer katolikus gyűlt össze a Jó Pásztor székesegyházban a pápa tiszteletére tartott emlékmisére. William Goh bíboros, Szingapúr érseke úgy méltatta a pápát, mint „a világ igaz pásztorát”, kiemelve a marginalizáltak iránti együttérzését és az elnyomottakért való kiállását. Az esemény kiemelte a szingapúri katolikusok mély kötődését a pápához, különösen a 2024 szeptemberében a szigetországban tett történelmi látogatását követően.
A média Délkelet-Ázsia-szerte széles körben foglalkozott a pápa halálával és temetésével. Ferenc pápa örökségét Délkelet-Ázsiában a marginalizáltak iránti elkötelezettsége, a vallások közötti harmónia előmozdítása és az alázatosság hangsúlyozása jellemzi. A kormányok, a média és a polgárok reakciói szerte a régióban rávilágítanak a pápa 12 éves egyházfői szolgálatának ismertségére és elismerésére.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki rövidebb vagy hosszabb bejegyzésben megemlékezett a katolikus egyházfő haláláról. A hír ugyan központi szerepet nem kapott az iszlám vallás által dominált régióban, ugyanakkor a közép-ázsiai médiában, mint a globális politikai és szellemi élet egyik meghatározó eseményeként értékelték a bejelentést.
Ferenc pápának a megítélése a közép-ázsiai médiában és a társadalom körében is igen pozitív volt. A közép-ázsiai közgondolkodásban Ferenc pápa „ereje” abból fakadt, hogy ő lett a történelem első újvilági pápája, s az első pápa a jezsuita rendből. Emellett egyfajta „A Reformátor” szerepét is Ferenc pápában látták, mivel a nevéhez fűzhető, hogy 2016 februárjában találkozott Kirill moszkvai és egész Oroszország pátriárkájával, ami a katolikus és az orosz ortodox egyházak vezetői közötti első személyes találkozó volt az egyházszakadás óta. Valamint Ferenc pápa a történelem első katolikus egyházi vezetőjeként 2019 februárjában az Arab-félszigetre is ellátogatott. Ez volt a római katolikus egyházfő első látogatása az iszlám őshazájában, valamint az első pápai liturgikus istentisztelet az Öböl menti országokban. Ezen kívül a pápa tragikus halála kapcsán a közép-ázsiai média kiemelte, hogy ő volt az, aki 2018 augusztusában felülvizsgálta a katolikus egyház katekizmusát, amely teljesen elutasította a halálbüntetést.
Ugyanakkor a pápa halálával kapcsolatos regionális média írásai azt is kiemelték, hogy a pápa és Közép-Ázsia kapcsolata szorosan összeforrt, ugyanis a történelem során összesen két pápa tett látogatást Kazahsztánban. 2001-ben, amikor Kazahsztán függetlenségének 10 éves fennállását ünnepelte II. János Pál pápa látogatott Kazahsztánba, 2022-ben pedig Ferenc pápa tett állami látogatást Kazahsztánba, amelynek során találkozott a közép-ázsiai ország elnökével. A látogatás során Ferenc pápa részt vett a Világvallások és Hagyományos Vallások VII. kongresszusán, és szentmisét celebrált Asztanában. 2024 januárjában Kaszim-Jomart Tokajev államfő a pápa meghívására közép-ázsiai elnökként először tett hivatalos látogatást a Vatikánban. Akkor a vatikáni sajtószolgálat szerint a Tokajev elnök és Ferenc pápa közötti baráti beszélgetés során kölcsönös elégedettség hangzott el a Szentszék és Kazahsztán közötti jó kapcsolatokról, különös tekintettel a vallásközi párbeszéd terén történő együttműködésről. Ezen kívül pedig szó esett még a Közép-Ázsiát érintő regionális és nemzetközi vallási és világi témákról is.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs