Az Eurázsia Központ 2025/19. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Állami látogatások és katonai felvonulás a Győzelem Napján Moszkvában
Oroszország május 9-én nagyszabású katonai felvonulást tartott a Vörös téren a Győzelem Napjának 80. évfordulója alkalmából, és Vlagyimir Putyin elnök a világ vezetőinek sorát üdvözölte a háborús dac és a nemzetközi támogatás jeleként. Közel 30 állami vezető és 13 külföldi katonai delegáció vett részt a katonai parádén, amely a Szovjetuniónak a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelméről emlékezett meg. Az alábbiakban a Győzelem Napjának megünneplésére adott eurázsiai sajtóreakciókat szemlézzük.
Posztszovjet térség
Oroszország
Nem meglepő, hogy az orosz sajtó aktívan foglalkozott a Győzelem Napi felvonulással, hangsúlyozva az eseményt, mint annak demonstrációját, hogy Moszkva továbbra is fontos szerepet tölt be a világpolitikában. Az orosz média széles körben tárgyalta a Kreml sikerét az esemény megszervezésében és a külföldi vezetők érkezését a nyugati szankciók és politikai nyomás ellenére. Számos kiadvány kiemelte a parádé fontosságát az orosz hatalom érvényesítésében és a szövetségeseivel való egység demonstrálásában. Nem zárkózott el az orosz média attól sem, hogy amerikai kiadványokat idézzen: „a moszkvai győzelmi parádé fontos pillanat volt Vlagyimir Putyin orosz elnök számára – jegyezték meg a Washington Post újságírói”. A fő pontot viszont továbbra is az jelenti az orosz sajtóban, hogy a nyugati országok elszigetelésére irányuló erőfeszítései ellenére a világ 27 vezetője érkezett Oroszországba. A megszólaltatott szakértők szerint az esemény Putyin győzelmét bizonyította, mint olyan vezetőét, akinek sikerült felkeltenie a nemzetközi közösség figyelmét és tiszteletét. Tatyjana Sztanovaja politológus megjegyezte, hogy a világ vezetőinek érkezése azt jelzi, hogy Oroszország továbbra is fontos része a globális politikai színtérnek. A nyomás ellenére a külföldi országok képviselői egyhangúlag és tiszteletben tartották Oroszországot, hangsúlyozva „őseinek szerepét a gonosz elleni győzelemben”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt hangsúlyozta, hogy a szerb elnök és a szlovák miniszterelnök hősiességet tanúsított azzal, hogy a külső nyomás ellenére is részt vett az eseményen.
Azerbajdzsán
Bár Ilham Alijev elnök nem vett részt a moszkvai ünnepségeken, az azerbajdzsáni sajtóban mégis megjelentek tudósítások a katonai parádéról. Az ország 80 kommandóssal képviseltette magát a felvonuláson. Alijev, elmondása szerint belpolitikai események, elsősorban édesapja, Hejdar Alijev emlékével kapcsolatos események miatt nem tudott részt venni az idei moszkvai ünnepségen. Az azeri sajtóban hangsúlyozták, hogy a 44 napos háború óta először vettek részt a moszkvai Győzelem Napi parádén, valamint, hogy Alijev elnök megerősítette az ország elkötelezettségét a kiegyensúlyozott megközelítés iránt, amely elősegíti a régió stabilitását. Megerősítette Azerbajdzsán stratégiai partnerségét Oroszországgal, és hangsúlyozva az ilyen kapcsolatok növekvő fontosságát a változó globális környezetben. Ezzel együtt a két ország viszonyában jelentős elhidegülés mutatkozik, a 2024 decemberében lezuhant AZAL járat esete miatt. Sokan úgy vélik, az azeri elnök kimaradásának tényleges oka az ügy lezáratlansága.
Örményország
Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök részt vett a moszkvai parádén, amelyet a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendeztek. Hangsúlyozta Örményország jelentős szerepét a győzelemben, megjegyezve, hogy 300 000 örmény veszett oda a konfliktusban. Az örmény sajtó az eseményt Örményország Oroszországgal való tartós kapcsolatainak szimbólumaként emelte ki. Pashinyan azonban később kijelentette, hogy az ilyen eseményeken való éves részvétel szükségtelen lehet, és a jövőbeli megemlékezések tekintetében szelektívebb megközelítést javasolt. Összességében az örmény reakciók visszafogottak, a sajtóban rövid közlemények és videók kerültek publikálásra.
Grúzia
Grúzia nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal, így érthető, hogy képviselői nem vettek részt a moszkvai parádén és nem is közöltek ezzel kapcsolatban nagy elemzéseket, vagy híreket. Az országban ugyanakkor rendszeresen megünneplik a győzelmet. Igaz, azt a Szovjetunió szétesése után nem a szovjet narratíva szerint értékelik, és már nem Nagy Honvédő Háborúnak, hanem második világháborúnak nevezik.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott Xi Jinping kínai elnök moszkvai látogatásával. A hír csak kis mértékben kapott szerepet a regionális médiában, mint a globális politikai folyamatok egyik fontos eseménye, azonban ezek is orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak. A kínai elnök moszkvai látogatását a közép-ázsiai média inkább egyfajta regionális eseményként kezelte, amely a közép-ázsiai országokkal kapcsolatban nem eredményezett meghatározó történéseket.
A kazah sajtó figyelme inkább azokra a május 8-9-i megemlékezésekre irányult, melyeken Kasszim-Zsomart Tokajev is részt vett. Annak ellenére pedig, hogy Üzbegisztán elnöke, Shavkat Mirziyoyev személyesen vett részt a moszkvai megemlékezésen az üzbég média figyelme inkább az üzbég gazdasággal kapcsolatos kérdésekkel – mint a növekvő energiaárak – volt elfoglalva.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai médiumok részletesen beszámoltak a moszkvai katonai parádéról, kiemelve, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg díszőrsége a 80. évforduló alkalmából tíz év után ismét képviselteti magát a felvonuló csapatok között. A kínai tudósítások emellett a parádén bemutatott fegyverekről is beszámoltak, különös tekintettel a legújabb orosz fejlesztésekre. A részletes kínai beszámolók nem meglepők annak fényében, hogy Xi Jinping díszvendég volt az eseményen, ahol Putyin jobbján kapott helyet. Részvétele mellett pedig kifejezetten hosszú, négynapos látogatást is tett Oroszországban. Kínai sajtóértesülések szerint a két fél több mint 20 kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a találkozók során, többek között egy közös nyilatkozatot a kínai-orosz átfogó stratégiai partnerség további elmélyítéséről, ezzel tovább erősítve a Xi által „megtörhetetlennek” és „acélszilárdságúnak” jellemzett kapcsolatokat Peking és Moszkva között. A moszkvai Győzelem Napi parádé szimbolikus jelzés, hogy Trump több elemző által megfigyelni vélt terve, miszerint egy ukrajnai háború kapcsán kötött kiegyezéssel némileg leválasztja Oroszországot Kínáról, nem járhat sikerrel.
Dél-Korea
A dél-koreai sajtó a katonai parádéval kapcsolatos tudósításokban elsődlegesen az orosz katonai erő, illetve Moszkva Pekinggel és Phenjannal való szoros viszonyának látványos bemutatását emelte ki. Figyelmet kapott, hogy Kína és Oroszország megvédték Észak-Koreát, felszólítottak a Phenjan elleni szankciók és elnyomás megszüntetésére, és kritizálták Amerikát, mondván, hogy a nukleáris technológiatranszfer szövetségesek számára veszélyezteti a nemzetközi rend stabilitását. Érdeklődés tárgya volt az is, hogy Kim Jongun részt vesz-e az eseményen – erre végül nem került sor, egy dél-koreai sajtóorgánum értelmezésében azért, mert nincs arra precedens, hogy multilaterális diplomácia színpadán tűnjön fel. Kim Dzsongun esetleges részvétele régóta spekuláció tárgya volt Dél-Koreában, már az észak-koreai csapatok kurszki bevetése óta aggodalommal elemezték, hogy milyen következményekkel járhatna, ha a parádén való részvétellel megindulna Észak-Korea multilaterális platformokban való részvétele. A dél-koreai kormányzat nem küldött delegációt Moszkvába (annak ellenére, hogy a múltban több ízben részt vettek kormányzati képviselők a kerek évfordulók idején megrendezett katonai parádén), mivel a mélyülő együttműködés Észak-Korea és Oroszország között veszélyezteti a Koreai-félsziget biztonságát.
Japán
A Győzelem Napi katonai parádéról a japán sajtóban is születtek tudósítások. Egy japán cikk azt emelte ki, hogy Putyin az eseményen tartott beszédében kiállt Ukrajna ellen indított invázió mellett, és azt mondta, az egész orosz nemzet támogatja a „különleges katonai műveletet”. Megfigyelték ugyanakkor azt is, hogy az ukrajnai háború lezárására tett kísérletek közepette Putyin kevésbé kritizálta a Nyugatot. Más sajtóorgánum azt hangsúlyozta, hogy Putyin külön kritikával illette a militarista Japánt. Beszámoltak emellett az észak-koreai delegáció részvételéről és Kim Jongun phenjani orosz nagykövetségen tett látogatásáról is az alkalom apropójából, illetve Peking és Moszkva kapcsolatainak látványos megerősítéséről is. Az ukrajnai háború, Kína és Oroszország kapcsolatai, illetve Észak-Korea és Oroszország szövetségének erősödése mind olyan tényezők, melyek jelentősen befolyásolják a kelet-ázsiai régió biztonsági architektúráját és erőegyensúlyát Tokió szemében, ezért nem meglepő, hogy külön figyelmet szenteltek az ezzel kapcsolatos fejleményeknek, hiszen saját biztonsági percepciójuk szempontjából is kulcsfontosságúnak értékelnek.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtó tudósításai hangsúlyozták az esemény jelentőségét Oroszország nemzeti büszkeségének és történelmi emlékezetének bemutatásában, miközben Vlagyimir Putyin elnök központi szerepet játszott az ünnepségeken. A cikkek megemlítették a nemzetközi méltóságok részvételét – kiemelve Xi Jinping kínai elnököt – amely a szolidaritás gesztusaként jelent meg, de egyben a jelenlegi összetett geopolitikai kapcsolatokat is tükrözi. A média elismerte a megemlékezések jelentőségét Oroszország globális színtéren betöltött státuszának megerősítésében és a politikai elszigeteltségről szóló narratívák ellensúlyozásában. Az elemzések továbbá azt is jelezték, hogy ezek az események befolyásolhatják a nemzetközi megítélést és erősíthetik Oroszország diplomáciai kapcsolatait. Narendra Modi indiai miniszterelnök döntését, hogy visszautasította a parádéra szóló meghívást, szintén megemlítették, kiemelve India stratégiai semlegességét az Oroszország és Ukrajna között fennálló feszültségek közepette. Indiát a megemlékezéseken Sanjay Seth a védelmi minisztérium államtitkára képviselte, aki egyúttal az orosz-indiai haditechnikai együttműködésről is tárgyalt Moszkvában és az indiai kormány jókívánságait is tolmácsolta Putyin elnöknek.
Pakisztán
A The Dawn cikke azt emelte ki, hogy a világháborúban részt vevő nemzetek közötti szakadék még nyolc évtized elteltével is megosztja Európát. „Kínai barátainkkal együtt határozottan őrködünk a történelmi igazság felett, őrizzük a háborús évek eseményeinek emlékét, és szembe szállunk a neonácizmus és a militarizmus modern megnyilvánulásaival” – mondta Putyin. Xi Jinping kínai elnök pedig kijelentette, hogy két országnak „acélbarátoknak” kell lennie, és ígéretet tett arra, hogy új szintre emelik az együttműködést, és „határozottan” fellépnek az Egyesült Államok befolyása ellen. A Kremlben tartott tárgyalásokon a két vezető egy új, már nem az Egyesült Államok által dominált világrend védelmezőinek állította be magát. Hosszú közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy minden területen, beleértve a katonai kapcsolatokat is, mélyítik kapcsolataikat, és „megerősítik az együttműködést, hogy határozottan fellépjenek Washington Oroszország és Kína ”kettős visszatartására irányuló politikája ellen”.
A The News pedig arról írt, hogy Vlagyimir Putyin, a második világháború végének emlékére rendezett katonai parádén elmondta, hogy Oroszország „egész népe” támogatja a Kreml ukrajnai offenzíváját, noha Moszkva betiltotta a három éve tartó katonai kampány kritizálását.
A The Nation pedig kihangsúlyozta, hogy Putyin elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy nukleáris erői „mindig” riadókészültségben vannak, és Oroszország nem fogja tolerálni a Nyugat részéről érkező fenyegetéseket.
Banglades
A bangladesi híradások alapvetően a külföldi hírügynökségektől átvett beszámolókat tartalmazták. A The Daily Star szerint Xi részvétele fontos lökést adott Putyinnak a Közel-Keletről Dél-Ázsiáig terjedő éles geopolitikai feszültségek idején, amikor Oroszország az Egyesült Államok nyomása alatt áll az ukrajnai háború befejezését célzó, megrekedt tárgyalások miatt. Putyin pedig azt igyekezett megmutatni, hogy erős szövetségesei vannak, és hogy a nyugati szankciók évek óta nem tudták elszigetelni Oroszországot.
Egy másik cikk Xi elnököt idézte, mely szerint „a két ország, mint világhatalom és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, együtt fog működni az „egyoldalúság és az erőszakos magatartás” ellen – utalva ezzel az Egyesült Államokra.
Közel-Kelet
A Szovjetunió a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 80. évfordulójának ünnepségein az arab országok közül Egyiptom és Palesztina képviseltették magukat a legmagasabb szinten. A kairói Al Qahera News arab nyelvű beszámolójának az „Oroszország legyőzhetetlen globális hatalom” címet adta. Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált az orosz állampolgároknak és a világnak a győzelem 80. évfordulója alkalmából, hangsúlyozva, hogy Oroszország továbbra is bevehetetlen akadályt jelent a nácizmussal szemben. Putyin hozzátette, hogy Oroszország megvédi nemzeti érdekeit és történelmét. Putyin beszédét azzal zárta, hogy egy perc néma csendet rendelt el a háború áldozataiért, megjegyezve, hogy Oroszország továbbra is büszke lesz minden veteránra, és tisztelettel fejet hajt azok előtt, akik életüket áldozták.
A moszkvai Győzelem Napja ünnepségeken Egyiptomot Abdel Fattah esz-Szíszi elnök képviselte, aki a meghívást elfogadva kijelentette, hogy Egyiptom kapcsolata Oroszországgal stratégiai, és az együttműködési lehetőségek ígéretesek. Az egyiptomi elnök megerősítette, hogy moszkvai látogatása tükrözi Egyiptom és Oroszország közötti stratégiai kapcsolatok mélységét, hangsúlyozva a két ország közötti együttműködés megerősítésének fontosságát különböző területeken. Szíszi elnök pénteken Vlagyimir Putyin orosz kollégájával folytatott találkozóján kifejtette, hogy a látogatás fontos lehetőséget kínál a kétoldalú kapcsolatok szélesebb körű fejlesztésére, különösen a politika, a gazdaság és a katonai együttműködés területén. Kiemelte, hogy Kairó és Moszkva kapcsolatai jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, ami a kölcsönös megértést és a fenntartható partnerségek kiépítésére irányuló vágyat tükrözi, amelyek mindkét ország népeinek javát szolgálják – írja az Al-Qahira hírcsatorna. A találkozóra az oroszországi Győzelem Napi ünnepségek alkalmából került sor, ahol a két elnök véleményt cserélt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó regionális és nemzetközi kérdésekről, hangsúlyozva a folyamatos közös koordináció fontosságát a globális kihívások kezelése érdekében.
A Wafa Palestinian News & Info Agency beszámolt arról, hogy Palesztinát képviselve, Mahmúd Abbász elnök csütörtök este Moszkvában részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök által szervezett hivatalos állami vacsorán. Abbász elnök részvétele hivatalos oroszországi látogatásának része, amelyet Putyin elnök meghívására tett. A látogatás során kétoldalú találkozót tervezett az orosz elnökkel, valamint több más, a megemlékezéseken részt vevő vezetővel és államfővel is találkozott.
A közel-keleti térségből az iráni elnök is gratulált orosz kollégájának a Győzelem Napja 80. évfordulóján. Az Al Arabiya megemlíti az ünnepségek kapcsán, hogy amióta csapatokat küldött Ukrajnába, Putyin gyakran von párhuzamot a modern kori orosz hadsereg és a náci Németország ellen harcoló szovjet katonák között. Kijev ellenben azzal érvel, hogy a felvonulásnak „semmi köze a nácizmus feletti győzelemhez”, és hogy a Vörös téren vonulók „nagy valószínűséggel” burkoltan bűncselekményeket követtek el ukránok ellen.
Délkelet-Ázsia
A délkelet-ázsiai államok közül Laosz, Mianmar és Vietnám alakulatai is részt vettek a díszszemlén, illetve a mianmari junta vezetője és a vietnámi pártfőtitkár személyesen is megjelent az ünnepségen, amelyről a délkelet-ázsiai média is beszámolt.
Mianmar
A mianmari ellenzéki média híradása szerint Oroszország és Min Aung Hlaing mianmari katonai vezetése közötti kapcsolatok a 2021-es puccsot megelőző évekre nyúlnak vissza, és a rezsim még mindig támaszkodik Moszkvára katonai felszerelések, köztük vadászgépek, valamint kiképzés terén. A 2021. február 1-jei hatalomátvétel óta a kapcsolatok jelentősen szorosabbá váltak. Miközben a puccsot nemzetközileg elítélték, Moszkva nemcsak hogy elkerülte azt, hanem valójában támogatta a hatalomátvételt, azzal érvelve, hogy a mianmari hadsereg „az egyetlen életképes garanciája a soknemzetiségű ország egységének és békéjének”. Kínával, a rezsim másik fő szövetségesével és fegyverszállítójával együtt Oroszország a junta mellé állt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy megakadályozza a rezsim elleni nemzetközi fellépést. A tábornok mostani moszkvai útja idén a második volt az orosz elnök meghívására. A junta médiája szerint Min Aung Hlaing állami látogatásának középpontjában az Oroszországgal való gazdasági, biztonsági és más ágazatokban való együttműködés megerősítése állt. Olyan magas rangú katonai tisztviselők, mint Kyaw Swa Lin tábornok, a vezérkari főnök (hadsereg, haditengerészet és légierő), Maung Maung Aye védelmi miniszter – mindketten a junta Oroszországgal való katonai együttműködésének irányítói – és mások is részt vettek a látogatáson. Moszkvában, miközben Min Aung Hlaing diplomáciai tevékenységet folytatott, Maung Maung Aye megbeszéléseket folytatott az orosz védelmi miniszterhelyettessel, Alekszandr Fomin vezérezredessel a haditechnikai, védelmi és biztonsági együttműködés fokozásáról, valamint a mianmari katonai személyzet kiképzéséről. Elemzők úgy vélik, hogy Min Aung Hlaing találkozhatott az orosz Roszatom állami atomenergetikai vállalat tisztviselőivel is, hogy megvitassák egy kisebb atomerőmű építésére vonatkozó tervek helyzetét Mianmar fővárosa, Naypyitaw közelében, miután a város nagy károkat szenvedett a március 28-i 7,7-es erősségű földrengésben.
Vietnám
A vietnámi állami média anyagai szerint az ország pártfőtitkárának oroszországi állami látogatása és részvétele a Vörös téri felvonuláson megerősíti az ország függetlenséget, önállóságot, multilateralizációt és diverzifikációt célzó külpolitikáját. Vietnám idén küldött először katonai kontingenst a felvonulásra, ami a kormányzat szerint tükrözi a délkelet-ázsiai ország elkötelezettségét a békés, stabil, együttműködő és fejlődő nemzetközi környezet kiépítése és fenntartása iránt. A VPA-kontingens jelenléte lehetőséget nyújtott a Vietnámi Néphadsereg imázsának, pozíciójának és képességeinek erősítésére is.
Laosz
A szolidaritás és a tartós barátság jeleként a Laoszban az állami média élőben közvetítette a Moszkvában tartott győzelem napi felvonulást. A formális vetítésen részt vett Suansavanh Vignaket információs, kulturális és idegenforgalmi miniszter asszony, Sinlavong Khoutphaythoun, a Laoszi Nemzeti Fejlesztési Front elnöke, Vlagyimir Kalinin, az Orosz Föderáció laoszi nagykövete, tisztviselők, katonák, rendőrtisztek és diákok, valamint a nyilvánosság tagjai, hogy tisztelegjenek e történelmi jelentőségű esemény előtt. Suansavanh miniszterasszony megjegyzéseiben méltatta az orosz kormányt a felvonulás nagyszabású és méltóságteljes megszervezéséért, és megjegyezte, hogy ez egy erőteljes tisztelgés a Nagy Honvédő Háború alatt hozott áldozatok előtt. Kiemelte a Laosz és Oroszország közötti mélyen gyökerező kapcsolatokat, és a két országot stratégiai partnereknek nevezte, akik között baráti kapcsolatok és együttműködés öröksége van. „A Nagy Honvédő Háború monumentális küzdelem volt, amelyben az egész szovjet nép – katonák, munkások, földművesek és az élet minden területéről származó polgárok – egyesült az ellenállásban és a náci Németország feletti végső győzelemben” – mondta. „Ez a győzelem az orosz nemzeti büszkeség és a történelmi emlékezet sarokköve marad”
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs