A 2002 óta évente Szingapúrban megrendezett Shangri-La Párbeszéd Ázsia első számú védelmi csúcstalálkozója. Lehetővé teszi, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség, Észak-Amerika, Európa és a Közel-Kelet döntéshozói összegyűljenek, hogy megvitassák a legsürgetőbb regionális biztonsági kérdéseket, és megosszák egymással a politikai válaszokat. A konferencián miniszterek által vezetett plenáris viták, valamint a delegációk közötti kétoldalú megbeszélések is fontos szerepet kapnak.
Kelet-Ázsia
Kína
A Shangri-La Párbeszéd a kínai médiában nagy figyelmet kapott, ellentmondásos eseménynek bizonyulva Peking szempontjából. Kína a szokásosnál alacsonyabb szinten képviseltette magát: nem vett részt a fórumon a kínai védelmi miniszter, a kínai delegáció nem folytatott bilaterális megbeszéléseket, és elmaradt a Kína biztonságát tárgyaló plenáris ülés is az eseményen. A Global Times kínai állami napilap cikke úgy értekezett, hogy Kína az évek során változó szinteken képviseltette magát a fórumon, amelyet egyébként is erős nyugati befolyás jellemez. Peking visszautasította, alaptalan vádaskodásnak és provokációnak nevezte a Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter beszédében elhangzottakat, amelyek fenyegető hegemónként állították be Kínát, és azt is aláhúzta, hogy Tajvan témaköre teljes mértékben belügy. Kína szemszögéből tehát a konferencia retorikája konfrontatív és Kína-ellenes élű volt, miközben a kínai delegáció a fórumon a párbeszéd, fejlődés és béke jelszavait igyekezett kihangsúlyozni, azt is kiemelve, hogy az USA állításai és Indo-Csendes-óceáni stratégiája destabilizálják a régiót.
Japán
A biztonsági fórumról a japán sajtóban is nagy számban cikkeztek. Született beszámoló így például a japán védelmi miniszter beszédéről, amelyben a biztonsági együttműködések fontosságára hívta fel a figyelmet az indo-csendes-óceáni régión belül. Japán az Ukrajna elleni orosz agresszió és a kínai gazdasági és katonai potenciál növekedésének hatására úgy érzi romlik a biztonsági környezete, különösen a Dél-kínai-tenger és Tajvan kérdését érezve forrópontnak, és az amerikai biztonsági garanciától való túlzott függést elkerülendő többek között úgy igyekszik növelni biztonságérzetét, hogy kiterjeszti és megerősíti védelmi együttműködéseit. Kiemelt figyelem övezte ezért az OCEAN (One Cooperative Effort Among Nations) japán kezdeményezést, melyet Nakatani védelmi miniszter mutatott be beszédében a fórumon, és amely a hasonló gondolkodású partnerek védelmi együttműködését hivatott elősegíteni a térségben. A fórummal foglalkozó japán tudósítások azt is kiemelték, hogy mélyülni látszik a szakadék az USA és Kína között, a párbeszéd pedig lassan halad előre, emellett Japán, az USA, Ausztrália és a Fülöp-szigetek négyoldalú találkozóját, a Manila védelmi képességeinek felfejlesztéséről szóló megállapodást is fontos fejleményként értékelték.
Dél-Korea
A dél-koreai sajtóban komoly figyelmet kapott a szingapúri biztonsági konferencia. Már a fórum előtt számos cikk született arról, hogy a dél-koreai védelmi miniszter a közelgő elnökválasztás miatt nem vesz részt az eseményen, csak helyettese fogja képviselni az országot; a fórum után pedig sok írás számolt be a dél-koreai delegáció tevékenységeiről, például a háromoldalú tárgyalásról Japán, Ausztrália és Dél-Korea között. Mindazonáltal a dél-koreai tudósításokat elsősorban Pete Hegseth beszéde dominálta, amely felhívta az USA ázsiai szövetségeseit, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, és az ellen figyelmeztetett, hogy biztonsági értelemben Washingtontól, gazdasági értelemben pedig Kínától tegyék függővé magukat. A Trump-kormányzat külpolitikai stratégiája, melynek középpontjában Kína visszaszorítása áll, bonyolult helyzetbe hozza Dél-Koreát, melyben Szöulnak az eddigieknél is óvatosabban kell lavíroznia. Dél-koreai cikkek azt is észrevételezték, hogy a védelmi miniszter beszédében Dél-Korea alig szerepelt, aggodalmat keltve, hogy a belpolitikai vákuum jelentősen visszavetette az amerikai-koreai bilaterális szövetséget. A konferenciával kapcsolatban a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok kérdése is nagy figyelmet kapott, amelyről a fórum margóján találkozó amerikai és dél-koreai képviselők is beszélgetést folytattak. Szöulban komoly félelmek vannak azt illetően, hogy Washington csökkentené az állomásoztatott erők számát, melyet egyelőre cáfolt az amerikai fél, de az új dél-koreai elnök beiktatásával reálisan napirendre kerülhet.
Oroszország
Az orosz sajtó a 2025-ös Szingapúrban megrendezett Shangri-La Párbeszéd biztonsági konferenciát főként a Kína és Oroszország ellen irányuló nyugati retorika erősödéseként értékelte. Az RBC Emmanuel Macron francia elnök felszólalására összpontosított, aki gyakorlatilag ultimátumot intézett Pekinghez: ha Kína nem akadályozza meg észak-koreai csapatok európai jelenlétét, a NATO kiterjesztheti tevékenységét Ázsiában. A Lenta.ru Kína éles reakcióját emelte ki Macron kijelentéseire, aki párhuzamot vont Ukrajna és Tajvan védelme között. A kínai nagykövetség elfogadhatatlannak nevezte a hasonlatot, hangsúlyozva, hogy Tajvan kérdése kizárólag Kína belügye. A Nezaviszimaja Gazeta mélyebb elemzést nyújtott, rámutatva, hogy Kína védelmi miniszterének távollétében a nyugati résztvevők – különösen Macron és az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth – lehetőséget kaptak arra, hogy Kínát és Oroszországot a globális stabilitást fenyegető hatalmakként tüntessék fel. Az újság kiemelte: az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét a térségben, például rakétarendszereket telepít a Fülöp-szigetekre, miközben figyelmen kívül hagyja az ázsiai országok békefelhívásait. Összességében az orosz médiumok úgy értelmezték a fórumot, mint a konfrontáció újabb színterét, ahol a Nyugat Ázsiában próbál teret nyerni Kína és Oroszország visszaszorítása érdekében.
India
Az indiai sajtó számos cikkben foglalkozott a 2025-ös Shangri-La Párbeszéddel, kiemelve több fontos témát. Némely írás már korábban beszámolt Anil Chauhan tábornok közelgő szingapúri látogatásáról. A legfontosabb megbeszélések közé tartozott az India és Pakisztán között fennálló feszültség, különös tekintettel a katonai stratégiákra és ezeknek a kapcsolatra gyakorolt hatására, valamint a regionális biztonságra nézve. A párbeszéd lehetőséget nyújtott mindkét országnak, hogy kifejezze aggályait olyan biztonsági kérdésekben, mint a terrorizmus elleni küzdelem és a katonai modernizáció, azzal a céllal, hogy jobban megértsék egymás védelmi politikáját. A beszámolók olyan tágabb kérdéseket is megemlítettek, mint Kína csökkentett részvétele a párbeszédben, ami az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek folytatódására utal. Ez a változás arra késztette az országokat, köztük Indiát is, hogy újragondolják stratégiai partnerségeiket. Nagyobb hangsúlyt fektettek a közös fenyegetésekkel foglalkozó multilaterális fórumokra, különös tekintettel a kiberbiztonságra és a Dél-kínai-tengeri területi vitákra. A párbeszéd során megvitatták továbbá egy mesterséges intelligencia irányító testület létrehozását, egyes országokra kiszabott digitális szankciókat, valamint a nagy technológiai vállalatok kezdeményezéseit a regionális összeköttetés javítására. Beszámoltak India katonai stratégiájáról is, amely a változó regionális dinamikára és a közelmúltbeli légi konfliktusokat követő tűzszüneti nyilatkozatra adott válaszként született.
Pakisztán
A pakisztáni sajtó szerint az ország legfőbb katonai vezetője, Sahir Shamshad Mirza tábornok a rendezvény során azt hangsúlyozta, hogy a konfliktus kezelése helyett annak megoldására kell törekedni, mert ellenkező esetben a helyzet romlása és eszkalációja várható. Ez biztosítja a tartós békét és a válságkezelés megbízhatóságát – hangzott el, a ”Regionális válságkezelési mechanizmusok” című panelbeszélgetésen. Kiemelve a válságkezelő mechanizmus hiányát, az indiai média „szélsőséges” szerepét és vezetésének gondolkodásmódját, a tábornok azt is megemlítette: „Ha nem lett volna harmadik fél közvetítése, a helyzet a következő szintre lépett volna.”
Délkelet-Ázsia
A 22. Shangri-La Párbeszéd során a délkelet-ázsiai sajtó kiemelt figyelmet fordított az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségekre, valamint a regionális biztonsági kérdésekre. Az egyes országok médiumai különböző aspektusokat emeltek ki, tükrözve saját geopolitikai érdekeiket és prioritásaikat. A fórum ismételten rávilágított arra, hogy a térség stabilitása és biztonsága szoros együttműködést és nyílt párbeszédet igényel a résztvevő országok között.
Az indonéz Kompas hírportál kiemelte az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek fokozódását a fórum során. A cikk szerint Szingapúr házigazdaként igyekezett kiegyensúlyozott szerepet betölteni, de a kínai delegáció részvétele és a viták intenzitása miatt nehéz helyzetbe került.
A maláj Bernama hírügynökség beszámolt Anwar Ibrahim miniszterelnök részvételéről és beszédéről a fórumon. Anwar párbeszédre szólított föl Mianmarban, és hangsúlyozta a Gázai övezetben zajló konfliktus humanitárius következményeit, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyja figyelmen kívül a szenvedést. A thaiföldi Bangkok Post részletesen ismertette az Egyesült Államok védelmi miniszterének, Pete Hegseth-nek a beszédét, amelyben Kínát az Indo-csendes-óceáni térség stabilitására nézve fenyegetésként jellemezte. A cikk szerint Kína elutasította ezeket a vádakat, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szándékosan feszültséget kelt a térségben. A vietnámi VNExpress beszámolt arról, hogy Kína idén nem küldte el védelmi miniszterét a fórumra, ami 2019 óta először fordult elő. A kínai delegációt a Népi Felszabadító Hadsereg Nemzetvédelmi Egyetemének képviselői vezették, akik az amerikai védelmi miniszter több érvét és megállapítását is kifogásolták.
A Fülöp-szigeteki ABS-CBN hírportál kiemelte Gilberto Teodoro védelmi miniszter nyilatkozatát, amelyben Kínát a bizalom hiányával vádolta, és hangsúlyozta, hogy ez a legnagyobb akadály a két ország közötti viták rendezésében. A szingapúri The Straits Times elemzése szerint Kína védelmi miniszterének távolmaradása a fórumtól kérdéseket vetett fel Peking elkötelezettségével kapcsolatban a regionális biztonsági párbeszéd iránt. A cikk megjegyzi, hogy ez a döntés befolyásolhatja Kína megítélését a térségben. A CamboJA News beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztere a fórum után Kambodzsába látogatott, ahol megerősítette az Egyesült Államok és Kambodzsa közötti katonai kapcsolatok helyreállítását és a közös hadgyakorlatok tervezését.
Az idei Párbeszéd egyértelműen megerősítette, hogy Délkelet-Ázsia továbbra is a nagyhatalmi versengés egyik kulcsfontosságú színtere. Az Egyesült Államok és Kína közötti retorikai összecsapások, valamint Kína védelmi miniszterének látványos távolmaradása jól illusztrálják a régióban uralkodó stratégiai bizalmatlanságot. A délkelet-ázsiai országok ugyanakkor törekedtek arra, hogy saját biztonsági prioritásaikat – mint például a tengeri viták rendezése, a hibrid fenyegetések elleni fellépés és a humanitárius válságok kezelése – is napirendre helyezzék. A régió számára legfőbb tanulság, hogy a hosszú távú stabilitás érdekében nem elég pusztán lavírozni a nagyhatalmak között: aktív szerepvállalásra, regionális szintű együttműködésre és intézményesített párbeszédre van szükség a biztonsági kihívások hatékony kezeléséhez.
Közel-Kelet
A Párbeszéddel kapcsolatban az Al-Arabiya elmondta, hogy az Egyesült Államok védelmi főnöke megpróbálta meggyőzni az ázsiai vezetőket arról, hogy az USA megbízhatóbb partner, mint Kína, miközben kérdések merülnek fel a Trump-adminisztráció régió iránti elkötelezettségével kapcsolatban. Hegseth szombaton tette meg első kiterjesztett megjegyzéseit arról, hogyan képzeli el az Egyesült Államok védelmi politikáját az indiai-csendes-óceáni térségben. A szaúdi híroldal megemlítette, hogy mielőtt Szingapúrba indult, Hegseth bírálta Joe Biden volt amerikai elnök hozzáállását a térséghez. „A Biden-kormányzat minden alkalommal azt mutatta a világnak, hogy gyenge” – mondta. „Ebben a kormányzásban a békét az elrettentés és az erőn keresztül fogjuk elérni, ha szövetségeseink és partnereink által, velük együtt és rajtuk keresztül dolgozunk, különösen az indo-csendes-óceáni térségben.”
A török Anadolu Ajansi az eseménnyel kapcsolatban ismertette, hogy Franciaország és Szingapúr átfogó stratégiai partnerséggé emelte kapcsolatát. Macron és a házigazda, Lawrence Wong miniszterelnök megállapodott abban, hogy kiterjesztik az együttműködést olyan területeken, mint a hírszerzési adatok megosztása és a védelem. Szingapúr első ilyen diplomáciai megállapodása egy uniós nemzettel, hogy átfogó stratégiai partnerséggé erősíti a kapcsolatokat. „Szeretnénk együttműködni, de tudnunk kell választani. Ráadásul minden releváns területen: oktatásunkban, innovációnkban, iparunkban, egészségügyünkben, energiánkban, geopolitikánkban és a védelemben” – mondta Macron a még a hét elején a Hanoi Tudományos és Technológiai Egyetem hallgatóinak, amikor megkezdte délkelet-ázsiai útját.
Dél-Kaukázus
Az orosz állásponthoz hasonlóak voltak a reakciók Azerbajdzsánban is. Az azerbajdzsáni Report.az kiemelte Kína határozott reakcióját az Egyesült Államok kijelentéseire. Peking elutasította Washington jogát arra, hogy beleavatkozzon a tajvani kérdésbe, hangsúlyozva, hogy az Kína belügye. Kína azzal vádolta az USA-t, hogy a Tajvan-témát kihasználva próbálja visszafogni Pekinget, és készségét fejezte ki a párbeszédre a Dél-kínai-tengeren, ugyanakkor nem hajlandó engedni szuverenitási kérdésekben. A Pentagon vezetőjének szingapúri felszólalásával összefüggésben a Report egy másik cikkében kiemelte, hogy az amerikai pénzügyminiszter megerősítette: az USA nem törekszik a gazdasági kapcsolatok megszakítására Kínával, de csökkenteni kívánja a kritikus ágazatoktól való függőséget. Az örmény Armenpress pedig Kaja Kallas EU-diplomata és Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozataira összpontosított. A Bloombergre hivatkozott cikk kiemeli, hogy mind Macron, mind pedig Kallas szoros együttműködést szorgalmaztak a demokráciák között Kína és Oroszország megfékezése érdekében, amelyek cselekedetei szerintük aláássák a globális biztonsági rendszert. Kallas azzal vádolta Pekinget, hogy támogatja az orosz katonai gépezetet, és harcot sürgetett a szankciókat megsértő „árnyékflották” ellen. Macron a NATO esetleges ázsiai bővítéséről figyelmeztetett, ha Kína nem korlátozza Észak-Korea részvételét az ukrajnai háborúban. Az örmény sajtó minden magyarázat vagy értelmezés nélkül közölte ezeket a kijelentéseket.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs