Az Egyesült Államok és Kína megállapodott egy kereskedelmi „keretrendszerről”, miután Londonban két napon keresztül tárgyaltak a kétoldalú feszültségek enyhítéséről. Az áttörésre egy hónappal azután került sor, hogy Washington és Peking a genfi megbeszéléseket követően 90 napra felfüggesztették az egymás termékeire kivetett vámok többségét.
Kelet-Ázsia
Kína
Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások londoni fordulója központi téma volt a kínai médiában, ahol alapvetően pozitív, előrelépést jelentő eseményként jelent meg. A Global Times állami napilapban határozott elveken alapuló konszenzusnak nevezte a tárgyalások eredményét, ami megalapozta a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiszámíthatóbb mederbe terelését. A kínai fél továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Kína ígéreteinek megfelelően fog cselekedni, és elkötelezett a konstruktív, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fenntartásában, a deeszkaláció eredményeinek közös megőrzésében – hiszen egy kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei. Kínai szakértők azonban kiemelték, hogy ahhoz, hogy a konszenzusnak konkrét, gyakorlati előnyei is legyenek, az USA-nak Kínához hasonlóan állnia kell a szavát. Peking támogatja a további a kommunikáció és konzultáció fenntartását, a stabil USA-Kína gazdasági kapcsolatok kialakítását mindkét ország és a világgazdaság érdekében. Azt viszont természetesen Kínában is látják, hogy a kereskedelmi háború strukturális problémák, különbségek eredménye, amelyeket rövid tárgyalási fordulókon nem lehet megoldani. Kína érdekelt a konfliktus megszüntetésében, de nem is riad vissza tőle, és nagyon egyértelműen hangsúlyozza a reciprocitást illető elvárásait: amennyiben azt látja, hogy az amerikai fél saját részéről nem cselekszik az elért konszenzusnak megfelelően, azzal veszélybe kerülhetnek az eddig elért, törékeny eredmények, azaz Kína sem tartja majd magát a megállapodáshoz.
Japán
A japán médiumok szintén nagy figyelemmel követték a londoni tárgyalásokat az USA és Kína között. Sajtóorgánumok a kereskedelmi háborús tűzszünet ideiglenes meghosszabbításaként értékelték a fejleményeket, kiemelve, hogy a ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozások kérdése megoldatlan maradt. Azt is hangsúlyozták, hogy a megállapodások jövője bizonytalan és mély a szakadék a félvezetők és a ritkaföldfémeket érintő korlátozásokkal kapcsolatos álláspontok között. A tárgyalásokról való leíró jellegű tudósítások mellett az Ishiba-kormány kabinetfőtitkárának nyilatkozatát is közölték a japán médiában, aki hangsúlyozta Tokió álláspontját: eszerint a stabil amerikai-kínai kapcsolatok az egész nemzetközi közösség, így Japán számára is kiemelten fontos, a kormányzat pedig folytatja a fejlemények monitorozását.
Dél-Korea
Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások a dél-koreai médiumokban is figyelmet kaptak, a dél-koreai döntéshozók és vállalatok nagy várakozással követték a fejleményeket. Mindez nem meglepő annak a fényében, hogy az USA és Kína Dél-Korea legfontosabb kereskedelmi partnerei. A dél-koreai sajtóorgánumok a tárgyalások újabb fordulóját nem tartós megoldásként, hanem ideiglenes, tűzszünetszerű előrelépésként értékelték. A kereskedelmi háborús feszültségek enyhülésének hírére a dél-koreai részvények is magasabban nyitottak. Nyitott, exportirányult országként Dél-Korea a nemzetközi kereskedelem stabilitásában, a két szuperhatalom minél kiegyensúlyozottabb viszonyában érdekelt, így fontos számára, hogy folytatódjon a deeszkaláció.
Dél-Ázsia
India
A közelmúltban Londonban tartott amerikai-kínai tárgyalásokról az indiai média tudósításaiban kiemelte azok jelentőségét a folyamatban lévő kereskedelmi viták rendezésében és a globális kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásaikban. A jelentések szerint mindkét ország tárgyalói a növekvő geopolitikai feszültségek közepette a kritikus kérdések, köztük a vámok és a piacra jutás rendezésére irányuló keret létrehozására összpontosítottak. Az elemzők óvatos optimizmust fejeztek ki a kapcsolatok esetleges felmelegedésével kapcsolatban, jelezve, hogy a tárgyalások jelentős áttörés hiányában is a párbeszéd folytatására való hajlandóságot jelezhetnek. Az indiai média kiemelte a tárgyalások stratégiai jelentőségét nemcsak az amerikai-kínai kapcsolatok, hanem az ázsiai regionális stabilitás szempontjából is, különös tekintettel India érdekeire a változó gazdasági helyzetben. A tudósítások tükrözték a diplomáciai tárgyalások bonyolultságának és a nemzetközi piacokra gyakorolt potenciális hatásoknak a tudatosságát. Egyes cikkek hangsúlyozták ezeknek a tárgyalásoknak a globális geopolitikai kontextusban betöltött fontosságát, megjegyezve, hogy a megbeszélések a két nagyhatalom közötti feszültségek és verseny fokozódásának hátterében zajlanak. A kereskedelmi viták rendezésében elért korlátozott előrelépéseket is hangsúlyozták, megjegyezve, hogy a párbeszéd ténye önmagában is az egyeztetések iránti szándékot jelzi, ami arra utalhat, hogy Kína erőteljesebb pozíciót kíván kialakítani a nemzetközi tárgyalásokon. Szakértői kommentárok hangsúlyozták, hogy bár a diplomáciai párbeszéd elengedhetetlen, a történelmi kontextus arra utal, hogy a két ország közötti korábbi megállapodások gyakran csak korlátozott eredményeket hoztak. Összességében az indiai média éberen figyelte a fejleményeket, felismerve azok szélesebb körű következményeit a globális kereskedelem dinamikájára és India pozíciójára.
Pakisztán
A pakisztáni média is beszámolt a londoni amerikai-kínai tárgyalásokról, hangsúlyozva azok kritikus szerepét a nemzetközi kapcsolatokban. A Lancaster House-ban tartott megbeszéléseket fontosnak tartották olyan globális kérdések megoldása szempontjából, mint a kereskedelem, a biztonság és az éghajlatváltozás. A tudósítások kiemelték a dél-ázsiai régióra gyakorolt stratégiai következményeket, különös tekintettel az Egyesült Államok és Kína között fennálló feszültségekre. Az eredmények átalakíthatják a kapcsolatokat, és befolyásolhatják a regionális szövetségeket és gazdasági kapcsolatokat. A tárgyalásokat a fokozódó kereskedelmi viták közepette döntő pillanatnak tekintették, különös figyelmet fordítva Kína hajlandóságára, hogy megkönnyítse a ritkaföldfémek exportját nem katonai célú amerikai gyártók számára. Ezt a lépést a két nagyhatalom közötti gazdasági együttműködés javításának első lépéseként értelmezték. A média azt is megvitatta, hogy ezek a tárgyalások hogyan befolyásolhatják a globális ellátási láncokat és csökkenthetik az alternatív beszállítóktól való függőséget, tekintettel Kína domináns szerepére a ritkaföldfémek piacán.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az Egyesült Államok és Kína közötti zajló londoni tárgyalások kapcsán az orosz sajtó visszafogottan, főként más hírügynökségek információira támaszkodva számolt be. Saját elemzések gyakorlatilag nem jelentek meg – a tudósítások főként Donald Trump, He Lifeng, valamint a Reuters, Bloomberg és a kínai Xinhua hivatalos közlésein alapultak. Az orosz közönség érdeklődése mérsékelt volt. Összességében az orosz sajtó reakciója leíró és másodlagos jellegű volt, ami arra utal, hogy a téma nem tartozott sem a politikai prioritások, sem a közvélemény kiemelt érdeklődési területei közé, hiszen a kivetett vámok nem érintették Oroszországot, másrészt pedig az információs teret az orosz-ukrán tárgyalások kérdése uralta.
Dél-Kaukázus
Hasonló a helyzet a dél-kaukázusi sajtóban is, amely az esetek többségében rövid közleményeket tett közzé és nem bocsátkozott bővebb elemzésekbe. A vámok kérdése csak minimálisan érinti a régiós országokat, mivel kereskedelmi egyenlegük egyébként is az Egyesült Államok javára áll, a rájuk kivetett 10%-os vám nem okoz komolyabb gondokat, így a Kína és az USA vámháborúja nincs a régió sajtófókuszában.
Délkelet-Ázsia
A londoni keretmegállapodásról készült délkelet‑ázsiai sajtóbeszámolók rávilágítanak, hogy a számos ország az aktuális kétoldalú relációi tükrében viszonyul a megállapodáshoz. Míg a híradások világosan közlik a keret létrejöttét és főbb pontjait, az elemző cikkek többnyire politikai és gazdaságstratégiai üzenetet közölnek: a kettős nyomás – Kína és USA között – új regionális kihívásokat generál, miközben az ASEAN-tagállamok számára lehetőséget teremt a beszállítói és exporthálózatok diverzifikálására.
Az indonéz Antara News jelentése szerint a helyi szakértők megjegyzik, hogy a londoni tárgyalások nemcsak az elmúlt hónapok genfi tárgyalásainak eredményeire építenek, hanem új keretrendszert dolgoztak ki a ritkaföldfémek és technológiai korlátozások kezelésére. A pénzügyi elemzők ugyanakkor várakozással szemlélik a rúpia árfolyamát, amely stabilnak tűnt a vámfelfüggesztések miatt, de a londoni keretrendszer még további finomításokat igényel.
A thaiföldi BangkokBizNews beszámolója hangsúlyozza, hogy a tárgyalások második napján született az az alapkonszenzus, mely “feltételezi a két elnök végső jóváhagyását”. A cikk sorra veszi a megnyíló exportlehetőségeket – főként a ritkaföldfémek és high-tech alkatrészek esetében –, majd idézi Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szavait, miszerint a tárgyalás “nagyon jól halad”. Ebben a közlésben kizárólag a tények és körülmények bemutatása kap hangsúlyt.
A vietnámi Nhân Dân oldalán megjelent beszámoló részletgazdagon mutatja be, hogy a keretmegállapodás a kínai ritkaföldfém-exportkorlátozás enyhítését célozta, amely különösen fontos Vietnám számára, tekintve az iparági függését a kínai exporttól. A Tuổi Trẻ cikke pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapodás jogilag csak keretrendszer, nem végleges szerződés, így konkrét tarifatételek és szankciós pontok még hiányoznak. Megszólalnak iparági szereplők is, akik szerint Vietnám a keretrendszer “ingatag kétoldalúságának” árnyékában kénytelen újragondolni gazdaságpolitikáját.
A brunei Media Permata Online-on olvasható rövid tudósításból kiderül, hogy a londoni megbeszélések az előző telefontárgyalásokra épülnek – és hogy az ASEAN–Kína viszonyrendszer kontextusában kifejezetten fontos az összpontosításuk a ritkaföldfémek és tech-korlátozások kérdéseire. Noha a cikk információtartalma nem részletező, konkrét regionális kontextusba helyezi az eseményt.
A szingapúri The Straits Times kiemeli, hogy a keretrendszer segítségével éppen a ritkaföldfém- és mágnes‑export lazítása, valamint a 90 napos vámfelfüggesztés fenntartása vált lehetővé. Elemzőik hangsúlyozzák, milyen jelentéssel bír ez az ASEAN régió globális beszállítói láncban betöltött szerepére nézve, különösen a RCEP és IPEF keretein belül, ahol Szingapúr aktív szereplő – az óvatos optimizmus mellett ugyanakkor megvitatják az amerikai–kínai kettős függés veszélyeit is.
A londoni keretmegállapodás összességében kettős üzenetet fogalmaz meg a délkelet-ázsiai országok számára: egyrészt lehetőséget kínál a globális ellátási hálózatok újjászervezésére és stabilizálására, különösen a ritkaföldfém-piacokon, másrészt viszont nyomás alá helyezi a helyi kormányokat, hiszen a régió országainak egyensúlyozniuk kell a Kínával és az USA-val fenntartott stratégiai, technológiai és kereskedelmi kapcsolataik között; miközben aktívan kell támogatniuk a transzparens árukezelést és a kereskedelmi normák szigorú betartását. A keretrendszer jóllehet még mindig csak alap, nem részletközpontú megállapodás, amely hosszú távú gazdaságpolitikai és kereskedelmi stratégiaformálás szempontjából csak részleges és ideiglenes megnyugvást hozhat.
Közel-Kelet
A szaúdi Al Arabiya beszámolója szerint az olajárak kedden emelkedtek az amerikai-kínai tárgyalások várt eredményei közepette, amelyek utat nyithatnak a kereskedelmi feszültségek enyhítése és az üzemanyag-kereslet fellendítése előtt. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi megállapodás támogatná a globális gazdasági kilátásokat és fellendítené az árucikkek, köztük az olaj iránti keresletet.
A katari Aljazeera Net szintén ismertette, hogy Kína kereskedelmi megállapodásra jutott az Egyesült Államokkal. A híroldal szerint a Trump és Xi Yinping kínai elnök múlt heti telefonbeszélgetését követően létrejött megállapodás törékeny fegyverszünetet biztosít a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi háborúban. Kína csütörtökön megerősítette Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint kereskedelmi megállapodás született a két ország között, kijelentve, hogy mindkét félnek be kell tartania azt, és hogy Peking mindig teljesíti a kötelezettségvállalásait.
A londoni székhelyű, pán-arab Al Quds al-Araby emlékeztetett, hogy a megállapodás értelmében Kína ritkaföldfémeket szállít az Egyesült Államoknak, míg Washington lehetővé teszi a kínai diákok számára, hogy beiratkozzanak főiskoláira és egyetemeire.
Az emirátusi Al-Khaleej a fentieket kiegészítette még azzal, hogy „Kína mindig teljesítette vállalásait és eredményeket ért el” idézve Lin Jian-t, a kínai külügyminisztérium szóvivőjét. „Most, hogy konszenzus született, mindkét félnek be kell tartania azt.” Még felhívta a figyelmet arra, hogy a legújabb megállapodás részletei és végrehajtásának módja még nem tisztázott.
Az észak-afrikai MosaiqueFM a megállapodás előzményét ismertetve megírta, hogy a világ két legnagyobb gazdaságának tisztviselői sürgős találkozót tartottak Londonban hétfőn, azt követően, hogy a múlt héten Trump és kínai kollégája telefonhívást folytatott le, amely véget vetett a válságnak, amely mindössze hetekkel azután robbant ki, hogy Genfben előzetes megállapodás született a két ország közötti kereskedelmi háború enyhítéséről. A tunéziai híroldal ismertette, hogy a genfi megállapodás azonban megtorpant Kína kritikus ásványok exportjára vonatkozó folyamatos korlátozásai miatt, ami arra késztette a Trump-adminisztrációt, hogy saját exportkorlátozásokkal válaszoljon, amelyek blokkolják a félvezető-tervező szoftverek, repülőgépek és egyéb áruk Kínába történő szállítmányait. Egy külön tájékoztatón Li Zhenggang kínai kereskedelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a két fél megállapodott egy kereskedelmi keretrendszerben, amelyet bemutatnak az amerikai és a kínai vezetőknek. A török Anadolu kiemelte, hogy a kínai és az amerikai csapatok „nagyon szorgalmasan” dolgoztak, és az elmúlt napokban „nagyon mélyreható eszmecseréket” folytattak, hozzátéve, hogy kommunikációjuk „nagyon professzionális, racionális, mélyreható és őszinte” volt. A tárgyalások előrehaladása „elősegíti a bizalom növekedését” a két ország között, elősegíti a stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, és pozitívan járul hozzá a globális gazdasági fejlődéshez.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté