Az Eurázsia Központ 2025/25. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Az eurázsiai sajtó tudósításai az Izrael-Irán háborúról
2025. június 13-án Izrael meglepetésszerű támadássorozatot indított kulcsfontosságú iráni katonai és nukleáris létesítmények ellen. Az Izrael-Irán háború első óráiban az izraeli erők meggyilkolták Irán néhány vezető katonai vezetőjét, atomtudósát és politikusát; és megrongálták vagy megsemmisítették Irán légvédelmét és néhány nukleáris és katonai létesítményét. Irán megtorlásul rakétákat lőtt ki izraeli katonai létesítményekre és városokra. Az Iránnal szövetséges houthik szintén több rakétát lőttek ki Izraelre. A háború első kilenc napjában az Egyesült Államok tartózkodott a katonai tevékenységtől, kivéve Izrael védelmét a beérkező iráni rakétákkal és drónokkal szemben, de június 22-én három iráni nukleáris létesítmény ellen hajtott végre támadást. Az alábbiakban a háborúról készült eurázsiai tudósításokat szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai média az Irán és Izrael közötti konfliktust rendkívül veszélyes, gyorsan eszkalálódó helyzetként ábrázolja, amelyet súlyosbít az Egyesült Államok destruktív beavatkozása és felelőtlen közel-keleti politikája. A kínai médiában hangsúlyosan szerepel, hogy Peking elítéli Irán szuverenitásának megsértését, az ellene indított izraeli offenzívát, és hogy az Egyesült Államoknak tartózkodnia kellene a feszültség további szításától. Kína később elítélte az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapásait, melyek megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, és súlyos következményekkel járhatnak, kiváltképp, ha a konfliktus átterjed a térség más részeire is. Kína ezzel szemben igyekszik a béke pártfogójaként és stabilizáló erőként fellépni: a kínai vezetés folyamatosan tűzszünetre, a civilek védelmére és politikai párbeszédre szólít fel az iráni nukleáris kérdés békés rendezése érdekében. A kínai médiumok beszámoltak továbbá Xi Jinping és Putyin telefonbeszélgetéséről és Xi négy pontos javaslatáról, amely igazságos és tárgyalásos megoldást sürget és nemzetközi együttműködésen alapul. Kínai elemzők emellett arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai politika bizonytalansága és katonai nyomásgyakorlása súlyos regionális háborúhoz vezethet. Kínának a térség békéje és stabilitása áll érdekében a kereskedelmi útvonalak és az ellátási láncok háborítatlansága végett, így negatívum lenne számára egy elhúzódó, esetlegesen kiterjedő konfliktus. Különösen igaz ez annak fényében, hogy pár héttel Izrael Irán ellen intézett támadása előtt kezdte meg működését a Kína-Irán vasúti folyosó, amely az USA által kontrollált tengeri fojtópontok megkerülésével növeli az eurázsiai konnektivitást, Kína összekötöttségét Közép-Ázsiával, Nyugat-Ázsiával és a Perzsa-öböllel – a támadások a vasúti folyosó zavartalan működését is akadályozzák.
Dél-Korea
Az Izrael és Irán közötti konfliktus központi téma volt a dél-koreai médiában, hiszen globális politikai, gazdasági következményei Szöulra is hatással vannak. Dél-Korea alapvetően óvatos, semleges álláspontot képvisel a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban, elsődleges érdeke a régió stabilitása és békéje a kereskedelmi útvonalak biztonsága és az energiahordozók kiszámítható árképzése miatt. Ennek megfelelően a dél-koreai elnöki hivatal közleménye is elítélte a katonai konfrontációt és deeszkalációt sürgetett. Ahogy arról a dél-koreai tudósítások is beszámolnak, Szöul egyébként is fellendülésre váró gazdaságának az amerikai vámtarifák jelentette kihívás mellett legkevésbé sem érdeke a Közel-Kelet további destabilizálódása (a legrosszabb szcenárió a Hormuzi-szoros lezárása lenne), az olajárak feljebb kúszása és az azt követő infláció – kiváltképp, hogy Dél-Korea olajimportjának 70%-a a Közel-Keletről származik. Az izraeli-iráni konfliktus Dél-Korea idén látványosan megugrott, a Közel-Kelet országaiba irányuló exportját is veszélyezteti, amely bár egyelőre minimális mértékű Dél-Korea teljes külkereskedelme szempontjából, de stratégiai jelentőséggel bír növekedési potenciálja miatt, ráadásul Afrika felé is ugródeszkát jelent a koreai vállalatok számára. A koreai vállalatok így aggódva figyelik a fejleményeket – egyedül a védelmi ipari vállalatok részvényei ugrottak meg, mivel számukra lehetőséget jelent, hogy a rivális Izrael exportkorlátozásokat vezethet be a konfliktus közepette. A gazdasági vonatkozások mellett a katonai aspektusok is megjelentek a dél-koreai beszámolókban, aggodalommal figyelve az iráni ellentámadás sikereit az izraeli Vaskupola megkerülésében. Azzal számolnak ugyanis, hogy a saját drón- és rakétaképességeit felfejlesztő Észak-Korea taktikai esettanulmányként használhatja az iráni ellentámadást egy esetleges Dél-Korea ellen intézett támadás során.
Japán
A közel-keleti események a japán médiában is kiemelt figyelmet élveznek. Bár Japán – Dél-Koreához hasonlóan – aláírta a G7-csúcs közös nyilatkozatát, melyben Izrael önvédelemhez való joga is szerepelt, a valóságban az USA-val való szövetsége ellenére igyekszik semleges álláspontot képviselni a régióban, hiszen elsődlegesen a nemzetközi kereskedelem zavartalansága és a stabil közel-keleti olajimportjának fenntartásában érdekelt. Mivel Japán olajimportjának nagyjából háromnegyede a Hormuzi-szoroson keresztül halad át, Tokió a földrajzi távolság ellenére is kitett a konfliktusnak, a fojtópont esetleges lezárása rendkívül negatívan érintené egyébként is stagnáló, számos kihívással küzdő gazdaságát. Éppen ezért a japán miniszterelnök, illetve külügyminiszter nyilatkozatai mindkét fél részéről elítélték a katonai akciókat és mielőbbi deeszkalációt és párbeszédalapú megoldást sürgettek.
Oroszország és a posztszovjet térség
Oroszország
Oroszország egyértelműen elítélte az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációját, Izraelt hibáztatva a nemzetközi jog megsértéséért. Moszkva aggodalmát fejezte ki az esetleges nukleáris háború veszélye miatt, és hangsúlyozta a diplomáciai megoldás szükségességét. Az orosz tisztségviselők és a média Oroszország közvetítő szerepére hívják fel a figyelmet, miközben kritikával illetik a Nyugat egyoldalú és képmutató reakcióját. Hivatalos személyek (Putyin, Peszkov, a Külügyminisztérium, Medvegyev) elítélték Izrael lépéseit az ENSZ Alapokmányának megsértéseként. A Lenta.ru a közel-keleti és kaukázusi ügyek szakértőjét, Sztanyiszlav Taraszovot idézte, aki szerint Oroszország diplomáciai bevonása elkerülhetetlen a rendezési folyamatban. Szerinte Izrael lépései az amerikai–iráni tárgyalások összeomlásához köthetők, és Moszkva közvetítő szerepe lehet a kiút. A hangsúly az orosz diplomáciára és geopolitikai szerepvállalásra került. A Gazeta.ru készítette a legbővebb elemzést a kérdésben és széles körű véleményeket közölt. Felmerült a nukleáris háború veszélye, a Nyugat pozitív reagálása kemény bírálatot kapott, szankciókra és az iráni légvédelem orosz megerősítésére tettek javaslatot. Parlamenti képviselők kiemelték a diplomáciai eszközök fontosságát a konfliktus megfékezésére. A Fontanka.ru pedig gyakorlati intézkedésekre összpontosított: az orosz állampolgárokat arra kérik, hogy kerüljék el a térséget; lezárták a légteret; a Külügyminisztérium pedig átfogó nyilatkozatra készül az ENSZ felé. Putyin valós időben kap tájékoztatást a fejleményekről a védelmi és hírszerzési szervektől. Az orosz külügyminisztérium kiadott egy nyilatkozatot, amelyben aggodalmát fejezte ki Izrael iráni nukleáris létesítményei elleni támadásai miatt. Ezeket egyenesen illegálisnak és a globális biztonságra nézve veszélyesnek tartja. Moszkva további álláspontja pedig az, hogy a nyugati országok manipulálják a NAÜ-t, és annak jelentéseit politikai nyomásgyakorlásra használják fel. Emiatt Oroszország azt várná el az Ügynökség vezetésétől, hogy készítsen egy objektív, részletes írásbeli jelentést Izrael iráni nukleáris infrastruktúrára mért csapásainak következményeiről és a NAÜ ellenőreit fenyegető veszélyekről. Ennek a jelentésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kellene kerülnie. Az Iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapást Oroszország élesen elítélte, aminek az ENSZ-ben is hangot adott. Az orosz külügy pedig további nyilatkozatban ítélte el az amerikai támadást és szólította fel a NAÜ-t, hogy objektív jelentést készítsen az esetről és annak kockázatairól
Összességében Oroszország reakciója a katonai agresszió elítélését, a nemzetközi biztonság melletti aggodalom kifejezését és a békés rendezésre való törekvést egyesíti. A konfliktus elmélyülése közepette Moszkva önmagát béketeremtőként és a nemzetközi jog védelmezőjeként pozícionálja, bár erre a szerepre senki sem kérte fel, miközben tovább mélyíti stratégiai kapcsolatát Iránnal. Az orosz sajtó ilyen jellegű megnyilvánulásai nem hoztak meglepetést.
Dél-Kaukázus
A Dél-Kaukázuson Irán és Izrael különös szereppel rendelkeznek. A régió egyetlen síita országa – Azerbajdzsán legnagyobb stratégiai riválisa a szintén síita Irán, míg a zsidó Izrael Baku stratégiai partnere. A legősibb keresztény állam, Örményország pedig a síita Iránnal áll szoros kapcsolatban, míg Izraellel igen feszült viszonya van. A sajtóreakciók tehát igen hevesek és igen eltérőek is a két országban. Grúzia ebben a tekintetben csak közlemények és rövid hírek megjelentetésére korlátozta magát.
Azerbajdzsán
Az azeri sajtó aggodalmát fejezte ki az izraeli–iráni konfliktus kiéleződése miatt, és hangsúlyozza a régióra, köztük Azerbajdzsánra gyakorolt kockázatokat. A hivatalos bakui álláspont óvatos diplomáciai egyensúlyt tükröz, amely igyekszik fenntartani a kapcsolatot. Report.az az azeri külügyminisztérium hivatalos álláspontját tette közzé, amely mély aggodalmát fejezi ki Izrael műveleteivel kapcsolatban, és a konfliktus diplomáciai úton történő deeszkalációjára szólít fel. Kiemelik a polgári lakosság védelmének fontosságát, valamint a nemzetközi kapcsolatok fenntartását a további feszültségek elkerülése érdekében. Hasonlóan járt el a Newz.az, amely a külügyminisztérium hivatalos állásfoglalását, valamint Ilgar Velizade politológust elemzését közölte. Velizade úgy jellemzi az eseményeket, mint a közel-keleti törékeny egyensúly felbomlását, amely akár a Kaszpi-tenger térségére is kiterjedhet. Hangsúlyozza Azerbajdzsán szoros kapcsolatát mind Iránnal, mind Izraellel, valamint a semlegesség megőrzésének fontosságát. Véleménye szerint Bakunak kulcsszerepe lehet a jövőbeni tárgyalások elősegítésében. Zerkalo.az a geopolitikai kockázatokra helyezi a hangsúlyt nem csak elemzést, de kockázatelemzést, különböző forgatókönyveket vázol. Az oldal emlékeztet arra, hogy Azerbajdzsán stratégiai fekvése előnyökkel jár, ugyanakkor krízishelyzetekben sebezhetővé teszi az országot. Kiemelik a nehéz egyensúlyt Izrael — a biztonság és energia terén régi partner —, valamint Irán között, akivel az együttműködés változó és ellentmondásos. Az azeri sajtó visszafogott, pragmatikus álláspontot tükröz, amely megfelel Bakunak a semlegesség megőrzésére és a konfliktusba való bevonódás elkerülésére irányuló hivatalos irányvonalának. A konfliktust nemcsak a régió, hanem Azerbajdzsán stabilitása és biztonsága szempontjából is fenyegetésként értékelik. Azonban erősen érezhető, hogy a vitában inkább Izrael oldalán állnak, ugyanakkor Baku elzárkózik minden olyan feltételezéstől, amely szerint bármilyen formában részt vett, vagy vesz a konfliktusban. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium viszont aggodalmát fejezte ki az amerikai támadással kapcsolatban, mivel azt jelentős eszkalációs kockázati tényezőként kezeli.
Örményország
Az örmény médiumok egységesen elítélték Izrael Irán elleni fellépését, aggodalmukat fejezve ki a térség stabilitásával kapcsolatban, és hangsúlyozták a nemzetközi jog betartásának fontosságát. A reakciók között hivatalos örmény nyilatkozatok és szakértői elemzések is szerepelnek, amelyek rávilágítanak a konfliktus Örményországra gyakorolt lehetséges hatásaira. A Lurer.am portálon megjelent Alen Szimonyán, az örmény parlament elnökének nyilatkozata, aki Izrael lépését egyoldalú támadásként értékelte, amely akadályozza a békefolyamatot. Szimonyán a helyzet azonnali deeszkalációjára és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartására szólított fel, tükrözve Jereván hivatalos álláspontját, amely a diplomáciai megoldást támogatja. A kormánypárti Armenpress.am ennél szélesebb áttekintést kínált, beleértve a Nemzetbiztonsági Tanács véleményét is. Armen Grigoryan titkár szerint Izrael támadása Irán területi integritásának megsértését jelenti, amely veszélyezteti a térség stabilitását. Grigoryan hozzátette, hogy Örményország különböző eszkalációs forgatókönyveket dolgozott ki, és ezek alapján tervezi meg lépéseit, jelezve, hogy a nemzetbiztonsági kérdéseket komolyan veszik. A Sputnik Armenia elemzői megközelítést mutatott be Vardan Voszkanján iranista nyilatkozatán keresztül. Szerinte példátlanul magas a régiós háború kitörésének kockázata, ezért Örményországnak haladéktalanul konzultációkat kell kezdeményeznie szövetségeseivel, különösen Iránnal. Voszkanján aggasztónak tartja Azerbajdzsán és Törökország katonai aktivitását Nahicsevánban, ami a „Zangezúri folyosó” tervének megvalósítását célozhatja. Kétségbe vonta Izrael fellépésének függetlenségét is, utalva az Egyesült Államokkal való koordináció lehetőségére, valamint belső iráni szereplők részvételére. Az örmény sajtó egységesen Izrael fellépését bírálja, hangsúlyozva a regionális biztonságot fenyegető veszélyeket, valamint Örményország szuverenitásának és stratégiai érdekei védelmének fontosságát. A híradások kiemelik az önmérséklet, a diplomácia és a nemzeti egység szükségességét a fokozódó feszültségek közepette.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtóban számos cikk jelent meg az izraeli-iráni konfliktusról, különös figyelmet fordítva annak összetettségére és Indiára gyakorolt hatásaira. Ezek kiemelték az indiai kormány erőfeszítéseit az Izraelben tartózkodó állampolgárok biztonságának garantálása érdekében, ideértve a feszültség növekedése miatt szervezett evakuáló járatokat is. A tudósítások tartalmazták az indiai vezetők hivatalos nyilatkozatait, amelyek hangsúlyozták az ország külföldön tartózkodó állampolgárainak védelme iránti elkötelezettséget, és feltárták a konfliktus geopolitikai következményeit India stratégiai érdekeire nézve. Narendra Modi miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a nyugati-ázsiai feszültségek miatt, és párbeszédre szólított föl Izrael és Irán között, mondván, hogy a párbeszéd és a stabilitás helyreállítása az emberiség kötelessége. A médiaelemzések kitértek a katonai stratégiákra, a regionális következményekre és a konfliktus humanitárius hatásaira, részletesen bemutatva a harcok által érintett civilek helyzetét. Az egyik elemzés szerint az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozásának kérdése mellett két kritikus tényező alakítja a jelenlegi izraeli–iráni konfliktus alakulását: az Izrael rendelkezésére álló rakétavédelmi rendszerben maradt rakéták száma és Irán hosszú hatótávolságú rakétakészleteinek mérete. Egy másik fontos tényező az izraeli hadsereg (IDF) stratégiája, amely szerint a védelmi rendszereit az iráni rakéták kilövési helye alapján használja azok elfogására.
A tudósítások tükrözték India óvatos diplomáciai álláspontját, különös tekintettel arra a döntésére, hogy távol tartja magát bizonyos nemzetközi nyilatkozatoktól, és a konfliktusról szóló különböző véleményeket is bemutatták, egyensúlyt teremtve a közhangulat és a nemzeti érdekek között. India elhatárolódott a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) nyilatkozatától, amely elítélte Izrael katonai csapásait. A jelenleg Kína által vezetett 10 tagú szervezet Izrael „civil célpontok, köztük energia- és közlekedési infrastruktúra elleni agresszív fellépését, amely civil áldozatokkal járt, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértését” nevezte. A Firstpost cikke azt hangsúlyozta, hogy az Iránnal és Izraellel fennálló kapcsolatait figyelembe véve Új-Delhi nem állhat egyik oldalra sem, ha a két rivális között konfliktus alakul ki Nyugat-Ázsiában. Összességében az indiai sajtó többoldalúan ábrázolta a konfliktust, politikai, humanitárius és kulturális szempontokat ötvözve.
Pakisztán
A pakisztáni sajtó az izraeli-iráni konfliktusról úgy számolt be, hogy különös figyelmet fordított annak regionális stabilitásra és biztonságra gyakorolt lehetséges hatásaira. Aggodalmakat fogalmaztak meg a lehetséges amerikai beavatkozással kapcsolatban, ami további destabilizációhoz vezetne a térségben. A kormány elítélte Izrael katonai akcióit, amelyek szerinte nemzetközi jogot sértettek, és hangsúlyozta a szuverén nemzetek tiszteletben tartásának fontosságát, valamint a további erőszak megelőzése érdekében a diplomáciai megoldások mellett állt ki. A tudósítások számos véleményt tartalmaztak elemzőktől és politikai személyiségektől, akik a muszlim országok közötti szolidaritást szorgalmazták a külső fenyegetésekre adott válaszként. Arról is jelent meg tudósítás, hogy a pakisztáni hadsereg vezetőjét Trump elnök munkavacsorán fogadta Washingtonban, ahol az Izrael-Irán konfliktus is szóba került. Ennek jelentősége nem elhanyagolható, mivel Pakisztán Irán szomszédja, ugyanakkor évtizedek óta katonai kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal. Pakisztán parlamentje egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amely elítéli Izrael Irán elleni agresszióját, és szolidaritását fejezi ki nyugati szomszédjával. A politikai pártok és a civil társadalom itt is ellenzi Tel-Aviv katonai fellépését Irán ellen. Amint a cikk konklúziója fogalmaz: „Függetlenül attól, hogy a harctéren hogyan alakulnak a dolgok, Pakisztánnak meg kell tartania ezt az álláspontját, és ki kell állnia a szomszédos állam mellett.”
Arról is jelent meg cikk, hogy Benjamin Netanjahu kormánya az összeomlás szélére került, így csupán a háború mentheti meg egy időre a miniszterelnököt attól, hogy elveszítse hatalmát. Az elemzők több alkalommal figyelmeztettek arra, hogy ha az izraeli támadás a nukleáris létesítményeket éri annak beláthatatlan következményei lehetnek.
Banglades
A bangladesi sajtó széles körben tudósított az izraeli-iráni konfliktusról, hangsúlyozva a kormány határozott elítélését az Izrael által Irán ellen végrehajtott légitámadásokkal kapcsolatban, valamint aggodalmát a régióban eszkalálódó erőszak miatt. A tudósítások között szerepeltek a feszültség enyhítésére és a párbeszéd előmozdítására irányuló nemzetközi fellépésre felszólító hivatalos nyilatkozatok is. A média kiemelte a konfliktus regionális stabilitásra és a globális békére gyakorolt hatását, elemzéseket közölve az izraeli-iráni kapcsolatok történelmi hátteréről és Banglades muszlim szolidaritással kapcsolatos álláspontjáról. A jelentések kitértek a humanitárius következményekre, a civilek sorsára és a lehetséges menekültáradatra, valamint arra, hogy a konfliktus hogyan befolyásolhatja Banglades kapcsolatát Izraellel és Iránnal. Emellett a sajtó felhívta a figyelmet a konfliktus gazdasági következményeire, különös tekintettel az olajellátás zavaraira, amelyek Banglades gazdaságát érintő üzemanyag-áremelkedéshez vezethetnek.
Délkelet-Ázsia
Az eddigi tendenciák alapján a délkelet‑ázsiai államok és sajtó világosan érzékelik az újabb nyílt közel-keleti konfliktus közvetett gazdasági és társadalmi hatásait. Diplomáciai mérlegelésre törekednek, a civilek biztonságát előtérbe helyezik, és felkészülnek az olajárváltozásra. Mindez stabilizáló tényezőt jelent a külföldi befolyásokkal szemben is.
Az indonéz Antara News hírügynökség beszámolója elsősorban a sportra összpontosít, jelezvén, hogy az Irán–Izrael konfliktus hatására három közel-keleti ország – Irán, Irak, Kuvait – visszalépett a 2025‑ös bali vívó bajnokságtól. Ez stratégiailag marginális perspektíva, de érzékelteti a konfliktus a délkelet-ázsiai régióban is érezhető közvetett hatásait. A Kompas.com cikke szerint az olajárrobbanás és a Hormuzi-szoros lezárásának veszélye az indonéz tengeri szektort is érinti, mivel a kereskedelmi útvonalak újrarendezése növelni fogja a logisztikai költségeket. Az indonéziai kikötőkbe és kikötőkből történő szállítás költségei drasztikusan emelkedhetnek, ami hatással lesz a szén, a nyersolaj, a gumi és a halászati termékek exportjának versenyképességére. A Kompasiana véleménycikke miközben kritikus reflexiókat kínál a nemzetközi szereplők – USA, Izrael, Irán – narratíváira, rámutat a propaganda és a keretezéselmélet szerepére is. Az indonéz sajtó e két pólus mentén alakítja ki válaszát: az Antara objektív, konkrét hatásokat ismer el, míg a Kompas és a Kompasiana elmélyült, geopolitikai ösztönzőket világít meg.
A malajziai Free Malaysia Today tematikus megközelítést alkalmaz: beszámol az Irán–Izrael lépésekről, ám inkább aggregál, mint mélyrehatóan kifejtené az egyes eseményeket. A Bernama hírügynökség idézi Anwar Ibrahim miniszterelnök beszédét, aki a nemzetközi közösséget Izrael elleni nyomásgyakorlásra szólította fel. A Straits Times is tudósít erről, ugyanakkor olajár‑ és befektetési elemzéseket is megjelenít, hangsúlyozva a befektetői aggodalmakat és stratégiai olajpiaci kitettséget. A malajziai sajtó erősen politikai‑kormányzati narratívára épít, nemzetközi nyomásra fókuszál, ugyanakkor felismeri az olajárakon és a befektetéseken keresztül a gazdasági sérülékenységet.
A szingapúri The Straits Times kiegyensúlyozott beszámolót ad, amely részletezi a világ vezetőinek reakcióit az amerikai támadásra Irán nukleáris létesítményei ellen, valamint hangsúlyozza Szingapúr diplomáciai álláspontját: „valamennyi fél tanúsítson visszafogottságot és azonnal de‑eszkalálja a feszültségeket”. A Channel News Asia pedig összefoglaló riportot készített a délkelet-ázsiai állampolgárok evakuációjáról, és ismerteti, hogy a régió országai hogyan kooperálnak a civilek biztonsága érdekében. Szingapúrban a sajtó a rangos, diplomáciai pozíciókra koncentrál az események tudosításakor, de folyamatosan szem előtt tartja a régió polgárainak védelmét is.
A thaiföldi Bangkok Post konkrét helyzetjelentéseket közöl, melyekben a nemzetközi diplomáciai megfontolások is fókuszba kerülnek. Az elemzők visszafogott hangot ütnek meg: a tudósítás mellett a biztonsági fókusz dominál, vélemények ritkábban jelennek meg.
A Fülöp-szigeteki sajtó érzékenyen és közvetlenül reagál, fókuszában jellemzően a polgárok biztonsága és elhelyezése áll. Az Inquirer élő tudósításban követi az Irán–Izrael csapássorozatokat, kiemeli a rendezetlen helyzetet, a civil sérülteket, és a külföldi munkavállalók evakuálását. Ez a megközelítés gyakorlati, emberközpontú, miközben a hatósági, kormányzati intézkedések bemutatására helyezi a hangsúlyt.
A vietnámi VnExpress tematikus rovatokat hozott létre az Irán–Izrael konfliktusról. A szerkezet kettős: egyrészt fotókkal, műholdas felvételekkel illusztrálja a bombázások körzetét, másrészt elemzi a humanitárius és gazdasági fenyegetéseket. A tudósítások részletesek, a vélemények visszafogottak, diplomáciai hangvételűek. A vietnámi sajtó kiegyensúlyozottan, az objektív tények mellett humanitárius és diplomáciai dimenziókat is bevonva közvetít.
Az Irán–Izrael konfliktus hatása távoli, de nem elhanyagolható Délkelet‑Ázsiára nézve. A energiaárak és gazdasági stabilitás tekintetében az olajárak emelkedése veszélybe sodorhatja a fejlődő gazdaságokat – Indonéziát, Malajziát, Vietnámot –, akik jelentős olajimportőrök, és a Hormuzi szoros lezárása esetén a szállítási költségeik is megnőhetnek. A visszafogott befektetői hangulat Malajziában, Szingapúrban és a tőzsdéken árfolyamnyomás és inflációs félelmekre utal. Az egyes állami vezetők visszafogottságot, jogkövetést, multilaterális megoldásokat hangsúlyoznak, elítélés nélkül, de a fegyveres lépések visszafogására buzdítanak a felek között.
Közel-Kelet
Az izraeli-iráni háborúval kapcsolatban az Al Arabiya ismertette, hogy az arab országok a békés rendezés mellett állnak és egyértelműen elhatárolódnak a katonai eszközökkel való részvételtől. Az arab és iszlám országok, köztük Szaúd-Arábia is megerősítették elítélésüket és elutasításukat a támadásokkal kapcsolatban, aggodalmukat fejezve ki az eszkaláció miatt, amely veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az egyiptomi külügyminisztérium által közzétett közös nyilatkozatban az arab és iszlám országok külügyminiszterei a deeszkalációra szólítottak fel a tűzszünet és az átfogó nyugalom elérése érdekében. Az aláíró országok a következők: Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán, Bahrein, Brunei Darussalam, Törökország, Csád, Algéria, a Comore-szigeteki Unió, Dzsibuti, Szudán, Szomália, Irak, Ománi Szultanátus, Katar Állam, Kuvait Állam, Líbia Állam és Mauritánia. Ugyanebben az összefüggésben a közös nyilatkozat hangsúlyozta az államok szuverenitásának és területi integritásának, a jó szomszédság elveinek és a viták békés rendezésének tiszteletben tartásának szükségességét.
A Muscat Daily is tudatta, hogy az Ománi Szultanátus diplomáciai tevékenységének hulláma alatt megerősítette a regionális béke és stabilitás iránti szilárd elkötelezettségét a fokozódó feszültségek közepette. Őfelsége Haitham bin Tarik szultán telefonhívást kapott Friedrich Merz német kancellártól és Recep Tayyip Erdoğan török elnöktől. A vezetők megvitatták a regionális fejleményeket, valamint a válság megfékezése és a további eszkaláció megelőzése érdekében az összehangolt nemzetközi erőfeszítések sürgős szükségességét. Omán diplomáciai kapcsolatépítésének folytatásaként Szajjid Badr telefonbeszélgetéseket folytatott arab, iszlám és baráti nemzetek külügyminisztereivel is, egy szélesebb körű kampány részeként, amelynek célja a katonai akciók megállítására irányuló politikai és jogi nyomás mozgósítása. Omán külügyminisztere, Őexcellenciája Szajjid Badr bin Hamad al-Buszaidi szerdán külön telefonbeszélgetéseket folytatott orosz és kínai kollégájával. Ezek a hívások a testvéri és baráti nemzetekkel folytatott szélesebb körű kommunikációs sorozat részét képezik, amelynek célja a nyugalom helyreállítása és a tárgyalásokhoz való visszatérés ösztönzése. Ezek a folyamatos erőfeszítések alátámasztják Omán kiegyensúlyozott és elveken alapuló külpolitikáját – amely a párbeszéden, az igazságosságon és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapul –, amelynek célja a globális béke megőrzése és mindenki jólétének biztosítása.
A szaúdi koronaherceg Mohammed bin Szalmán, megvitatva a régió legfrissebb fejleményeit Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel hangsúlyozta a visszafogottság, a feszültség enyhítésének és a viták diplomáciai úton történő rendezésének fontosságát. A kezdeti aggodalmak után, a konfliktus kiszélesedésének elmaradásával az olajpiacok is stabilizálódtak, miután az izraeli-iráni konfliktus nem befolyásolta az olajáramlásokat. A termelési és exportkapacitást eddig nem érintette a konfliktus, és Irán nem tett erőfeszítéseket a Hormuzi-szoroson átívelő áramlások megzavarására. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a konfliktus zavarokhoz vezet-e a Hormuzi-szorosban. A világ teljes olajfogyasztásának körülbelül egyötöde, azaz napi 18-19 millió hordó olaj, kondenzátum és fűtőolaj halad át a szoroson. A piacok figyelemmel kísérik az iráni olajtermelés esetleges zavarait az energialétesítmények elleni izraeli csapások miatt, és a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos fokozott félelmek az árak meredek emelkedéséhez vezethetnek. Az olajárak hétfőn estek a pénteki 7%-os emelkedést követően, mivel az Izrael és Irán között lezajlott újabb katonai csapások nem befolyásolták az olajtermelést és az exportlétesítményeket. GMT szerint 09:00 órára a Brent nyersolaj határidős ára 58 centtel, azaz 0,8%-kal csökkent, és hordónként 73,65 dolláron állt, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős ára 51 centtel, azaz 0,7%-kal 72,47 dolláron. „Minden attól függ, hogy az energiaáramlásokat hogyan befolyásolja a konfliktus eszkalációja” – nyilatkozta az Onyx Capital Group kutatási vezetője.
Az emirátusi Al Khaleej ismertette, hogy az Európai Unió külügyminiszterei pénteken tájékoztatják iráni kollégájukat, Abbász Aragcsit, hogy az Egyesült Államok nyitott a közvetlen tárgyalásokra Iránnal, még akkor is, ha az ország fontolgatja, hogy csatlakozik Izraelhez az Irán elleni támadásban, hogy aláássa nukleáris képességeit – közölték diplomaták a genfi találkozó előtt. Az iráni külügyminisztert arról fogják tájékoztatni, hogy Iránnak „egyértelmű jelzést” kell küldenie, mivel egyre nagyobb a nyomás, hogy beleegyezzen nukleáris programjának szigorú korlátozásába, és megakadályozza az atomfegyverek potenciális fejlesztését. A diplomaták elmondták, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter a genfi találkozó előtt több nyugati kollégájával is beszélt, és jelezte Washington hajlandóságát a közvetlen együttműködésre Teheránnal.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László, Seremet Sándor, Szakáli Máté