A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozójára a kínai Tiencsinben fokozódó globális geopolitikai versengés közepette került sor. E dinamika keretezte a csúcstalálkozó diskurzusait, melyek rávilágítottak arra, hogy a Szervezet regionális biztonsági tömbből mára politikai, gazdasági és stratégiai együttműködést egyaránt átfogó, többdimenziós struktúrává fejlődött, amely előmozdítja a tagok közötti regionális stabilizációt és stratégiai koordinációt. A Plenáris Ülésen a házigazda Kína mellett felszólaltak a tagállamok, Fehéroroszország, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán állam- és kormányfői is.
A 2001-ben alapított szervezet jelenlegi tagjai az eurázsiai földrajz és demográfia kritikus tömegét képviselik. A Szervezet immár tíz tagállamot foglal magában, amelyek összesített területe megközelíti a 36 millió négyzetkilométert, lakosságuk pedig meghaladja a 3,4 milliárd főt. Az SCO a világ GDP-jének mintegy egynegyedét adja, és a nemzetközi kereskedelem több mint 15 százalékát bonyolítja. A tagállamokon túl a szervezethez két megfigyelő ország – Mongólia és Afganisztán – is tartozik, valamint tizennégy párbeszédpartner állam.
Az elmúlt évtizedben az SCO fokozatos bővülést valósított meg: Fehéroroszország 2024-ben, Irán 2023-ban, míg India és Pakisztán 2017-ben csatlakozott teljes jogú tagként. Az együttműködés kiterjedt más nemzetközi szervezetekre is, így az ENSZ-re, a Független Államok Közösségére (FÁK), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetére (CSTO), az ASEAN-ra, az Ázsiai Együttműködési és Bizalomépítő Konferenciára (CICA), az Eurázsiai Gazdasági Unióra (EEU), valamint további nemzetközi társulásokra. A Szervezet bővülése egyértelmű jelzésként értelmezhető: a regionális hatalmak kollektív törekvéseként, hogy stratégiai ellensúlyt képezzenek a nyugati napirendekkel és intézményekkel szemben.
Kína tölti be a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) soros elnökségét a 2024–2025-ös időszakban. E periódus alatt Peking több mint száz ülést és rendezvényt szervezett a szervezet keretein belül, ezzel is erősítve a mechanizmus intézményi mélységét és működési dinamizmusát. Az éves csúcstalálkozó helyszínválasztása, Tiencsin, Kína azon szándékát szimbolizálta, hogy az SCO-t közelebb horgonyozza a „közös fejlődés és biztonság” víziójához: Tiencsin a BRI stratégiai csomópontja. Itt keresztezik egymást a tengeri és szárazföldi útvonalak, innen indul a Kína–Mongólia–Oroszország Gazdasági Folyosó, és a városon halad át az Új Eurázsiai Szárazföldi Híd, amely Kínát Közép-Ázsiával és Európával köti össze. A fejlett infrastruktúra, a nemzetközi rendezvények lebonyolításában szerzett gazdag tapasztalat, valamint a nyitás politikája mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a város nemzetközi közlekedési és gazdasági csomóponttá vált.
A csúcstalálkozó főbb üzenetei
Az idei csúcs a helyszíne jelentőségén túl is egyértelmű jelzéseket adott az intézményen belüli együttműködés erősödéséről, valamint arról a tudatos törekvésről, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok és a NATO eurázsiai külpolitikai törekvéseit.
Hszi Csin-ping kínai elnök a csúcs megnyitásakor úgy fogalmazott, hogy „a világ egy új turbulens korszakba lépett”, s figyelmeztetett: „a hidegháborús mentalitás árnyai és a hatalmi nyomásgyakorlás nem oszlottak el.” Beszéde az SCO-t nem pusztán regionális tényezőként, hanem globális stabilizátorként keretezte, amely képes egy új kormányzási modell kialakítására. Kiemelte az „erőblokk-konfrontáció” és a „külső beavatkozás” elutasításának fontosságát – egyértelmű utalásként a NATO-bővítésre és az amerikai befolyási műveletekre Közép-Ázsiában és a Kaukázusban.
Az alábbiakban a csúcs további legfontosabb vezetői megállapításai kerülnek összegzésre.
1. Az SCO szerepe
Hszi kijelentette: a Sanghaji Együttműködési Szervezet „aktív erő a világbéke és a fejlődés szolgálatában”, különös tekintettel a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemre. Hszi hangsúlyozta: a szervezet nemzetközi befolyása és vonzereje napról napra nő, s folytatnia kell a „sanghaji szellem” képviseletét a kihívásokkal teli világban.
2. Méltányosság és igazságosság érvényesítése
Hszi hangsúlyozta a multilateralizmushoz való ragaszkodást, az inkluzív globalizáció támogatását, valamint egy méltányos, kiegyensúlyozott globális kormányzási rendszer megteremtésének szükségességét. Kifejtette: az SCO-tagállamoknak el kell utasítaniuk a hidegháborús gondolkodást, a hegemóniára törekvést, a blokkosodást és az erőpolitikát, továbbá helyes történeti szemlélettel kell viszonyulniuk a második világháborúhoz.
A kínai elnök szerint elengedhetetlen, hogy a tagországok kiálljanak az ENSZ-központú nemzetközi rendszer mellett, és támogassák a WTO-alapú multilaterális kereskedelmi rendet.
3. Pénzügyi együttműködés
Hszi kezdeményezte, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozzák létre az SCO Fejlesztési Bankot, amely erősítené a tagállamok gazdasági és biztonsági együttműködésének pénzügyi alapjait. Kína idén több mint száz „kicsi, de szép” projektet kíván megvalósítani, amelyekhez összesen 2 milliárd jüan (mintegy 280 millió USD) vissza nem térítendő támogatást biztosít. Emellett további 10 milliárd jüan (1,4 milliárd USD) hitelkeretet nyújt a következő három évben a szervezet Bankközi Konzorciumának.
4. Kölcsönösen előnyös együttműködés
Hszi arra szólította fel a tagokat, hogy keressék a közös kooperációs lehetőségeket egymás sajátosságainak tiszteletben tartásával; minden SCO-tagállamot barátként és partnerként jellemzett.
Javaslata kiterjedt az energiaiparra, az infrastruktúra-fejlesztésre, a zöld ágazatokra, a digitális gazdaságra, a tudományos-technológiai innovációra és a mesterséges intelligenciára.
A kínai elnök hangsúlyozta: a tagállamok a Kína által kezdeményezett „Egy Övezet, Egy Út” program közös építésével érhetnek el kölcsönösen előnyös eredményeket, hiszen az SCO mérete és gazdaságainak komplementaritása jelentős lehetőségeket kínál.
5. Kulturális és oktatási kapcsolatok
Hszi szerint az emberi közösségek történetük során mindig is kölcsönösen tanultak egymástól, ezért a tagállamoknak kölcsönös megértésen alapuló, harmonikus együttélésre kell törekedniük.
A következő öt évben Kína tíz Luban Műhelyt létesít az SCO-országokban, ahol tízezer képzési lehetőséget biztosít a humánerőforrás-fejlesztés számára. Emellett a jövő évtől megkétszerezi az SCO-ösztöndíjak számát, doktori innovációs programot indít, és közösen kívánja támogatni a kiemelkedő tudományos és akadémiai tehetségeket.
6. Az ukrajnai válság
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az ukrán válság egy nyugati ösztönzésű puccs következménye, amelyet tovább súlyosbítottak Ukrajna NATO-integrációs törekvései. Úgy vélte: a konfliktus okait kell felszámolni, és vissza kell állítani a biztonsági egyensúlyt, hogy tartós és fenntartható rendezés valósulhasson meg. Hozzátette: Oroszország nagyra értékeli Kína, India és más stratégiai partnerek békéltető kezdeményezéseit.
A közös kommüniké kerülte az ukrajnai helyzet közvetlen említését, ugyanakkor kiemelte a „szuverenitás és területi integritás” elvét – burkolt bírálatként a Nyugat által vezetett katonai koalícióknak és szankciós mechanizmusoknak.
Figyelendő indikátorok
A vezetői bejelentések és megállapítások alapján a tiencsini SCO-csúcstalálkozó fordulópontot jelenthet egy olyan, Nyugattól független blokk intézményi megszilárdulásában, amely képes befolyásolni a globális stratégiai pályákat. E tekintetben az alábbi mutatókat lesz érdemes kiemelt figyelemmel követni.
- A csúcs során aláírt gazdasági összekapcsolódási megállapodások végrehajtása, különösen a Kína által kezdeményezett Egy övezet, egy Út program és a közép-ázsiai infrastruktúra tekintetében.
- Az SCO-tagállamok állásfoglalása az Egyesült Államok dél-kaukázusi jelenlétével és stratégiájával kapcsolatban.
- India részvételi szintje a következő SCO katonai vagy terrorellenes gyakorlatokon, amely rávilágíthat stratégiai szándékaira Kínával és Oroszországgal szemben.
- Irán integrációs pályája az SCO-keretekben, különös tekintettel az energia-együttműködésre, a tranzitlogisztikára és a biztonsági párbeszédre.
- A nyugati intézmények (NATO, EU, G7) reakciója az SCO növekvő asszertivitására a globális kormányzási vitákban.
Következtetések
A Tiencsini Nyilatkozat világosan jelezte, hogy az SCO saját szerepét nem pusztán regionális együttműködési fórumként, hanem az eurázsiai biztonság, kereskedelem és politikai párbeszéd egyik központi szervezeteként kívánja meghatározni. A dokumentum hangsúlyaiban is tükröződött az a törekvés, hogy Eurázsia a formálódó multipoláris világrendben ne periférikus térségként, hanem strukturáló erőként jelenjen meg. A megfigyelő államok és párbeszédpartnerek körének bővülése pedig nemcsak az intézmény geopolitikai súlyát erősíti, hanem arra is rámutat, hogy a Globális Dél számos szereplője aktívan keres alternatívát a nyugati dominanciájú multilaterális fórumokkal szemben. Ez ugyanakkor stratégiai dilemmát is teremt: miközben a szervezet geopolitikai súlya növekszik, a tagok eltérő prioritásai a belső kohéziót próbára tehetik.
A csúcstalálkozón elfogadott új együttműködési platformok – az energetikától a zöldiparon és digitális gazdaságon át a mesterséges intelligenciáig és az oktatásig – azt mutatják, hogy az SCO egyre inkább komplex, többdimenziós szervezetté kíván válni. India „One Earth, One Family, One Future” koncepciójának beemelése a Nyilatkozatba, valamint a Kína által kezdeményezett Globális Kormányzás Kezdeményezés hivatalos elfogadása azt jelzi, hogy a szervezet normatív és értékalapú keretei is formálódnak. Ehhez illeszkedik a BeiDou műholdrendszer hozzáférhetővé tétele, amely stratégiai technológiai alternatívát kínál a nyugati rendszerekkel szemben.
A találkozó tehát nem csupán deklarációk szintjén, hanem intézményi és technológiai szinten is a szervezet megerősödésének irányába mutatott. Mindez a Sanghaji Együttműködési Szervezet történetének eddigi legnagyobb csúcsát tette jelentőssé, amely lezárta a kínai elnökség időszakát, s egyben új kihívásokat és lehetőségeket ad át a következő, kirgiz elnökségnek.
A következő időszak kulcskérdése tehát az lesz, hogy a kirgiz elnökség alatt sikerül-e a bejelentett kezdeményezéseket ténylegesen működőképes intézményi formába önteni, illetve hogy az SCO képes lesz-e a koherens végrehajtásokra.
A gyorselemzést készítette: Szakáli Máté
A borítókép forrása: Prime Minister’s Office (GODL-India), Wikimedia Commons
