Az Eurázsia Központ 2025/41. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Azerbajdzsán veszi át a TÁSZ soros elnökségét
A gebelei csúcstalálkozó tanulságai
A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) október 7-én, az azerbajdzsáni Gebelében tartott csúcstalálkozója fontos lépést jelentett a türk világ politikai, gazdasági és kulturális konszolidációjának erősítésében. A rendezvényen Azerbajdzsán, Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Magyarország és az Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetői vettek részt. A tárgyalások középpontjában a regionális biztonság, az integráció, valamint a stratégiai közlekedési és energetikai folyosók fejlesztése állt. A házigazda, Ilham Alijev azeri elnök szerint a TÁSZ a következő években „új geopolitikai erőközponttá” válhat.
A csúcstalálkozó üzenetei
Alijev beszédében hangsúlyozta, hogy a TÁSZ mára „komoly geopolitikai központtá” nőtte ki magát, amely képes befolyásolni az eurázsiai biztonsági architektúrát. Felszólalásának kulcselemei közé tartozott a védelmi együttműködés elmélyítése, a 2026-os közös hadgyakorlat megszervezésére tett javaslat, valamint a közlekedési kapcsolatok bővítése a Zangezuri folyosón keresztül, amely Azerbajdzsán tranzitszerepét erősítené, és összekötné Közép-Ázsiát Európával.
Az elnök kiemelte az Azerbajdzsán és Örményország közötti békefolyamat fontosságát, a washingtoni békenyilatkozat történelmi jelentőségét hangsúlyozva. Mint mondta, ez az esemény új fejezetet nyit a Dél-Kaukázus számára, és megerősíti Azerbajdzsán békés külpolitikai irányvonalát.
Kazahsztán, Üzbegisztán és Törökország vezetői támogatták Alijev kezdeményezéseit, a szolidaritás és a gazdasági integráció erősítését sürgetve. Recep Tayyip Erdoğan a technológiai és kulturális együttműködés, különösen a közös türk nyelv fejlesztése és a mesterséges intelligencia-projektek fontosságát hangsúlyozta. Kasszim-Zsomart Tokajev a „vér szerinti testvériség” szerepét emelte ki, míg Orbán Viktor a megújuló energia és a gazdasági partnerség területén elért eredményeket méltatta. A magyar miniszterelnök szerint Azerbajdzsán fejlődése és energia-befektetései azt mutatják, hogy Közép-Ázsia „az Európai Unió aranytartaléka”. Külön megköszönte Alijevnek, hogy magyar vállalatok is részt vehetnek az azeri gázmezők fejlesztésében, kiemelve: Magyarország és Azerbajdzsán nem csupán barátok, hanem stratégiai partnerek.
A találkozó a Gebelei Nyilatkozat elfogadásával zárult, amely a gazdasági és humanitárius kapcsolatok elmélyítését, valamint a „türk világ egységes erőközpontjának” kialakítását tűzte ki célul. A növekvő globális bizonytalanság közepette a TÁSZ ezzel nemcsak a regionális konszolidáció iránti elkötelezettségét mutatja, hanem azt az ambícióját is, hogy önálló szereplővé váljon a formálódó multipoláris világrendben.
A TÁSZ mint geopolitikai tényező
Az elmúlt években egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a nézet, hogy a Türk Államok Szervezete már nem pusztán a nyelvi és kulturális közelség alapján szerveződő, hagyományőrző fórum, hanem egyre inkább feltörekvő geopolitikai erőpólus az eurázsiai térségben. Az orosz–ukrán háború nyomán átalakult ellátási láncok új helyzetet teremtettek: az energiahordozók szállítása és az áruforgalom átrendeződése növelte az alternatív útvonalak, így a Középső Folyosó jelentőségét. Az ezen áthaladó kereskedelmi forgalom rohamosan bővül, és ezzel együtt nőnek a régióba irányuló beruházások is.
A közép-ázsiai és dél-kaukázusi energiahordozók iránti kereslet szintén megugrott. A TÁSZ ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik, hiszen a Középső Folyosó, a Baku–Tbiliszi–Ceyhan kőolajvezeték és a TAP gázvezeték – amelyek döntő részben TÁSZ-tagállamokon haladnak át – ma már Európa energiaellátásának meghatározó csatornái.
Ezek a fejlemények fokozatosan indokolttá tették, hogy a korábban kulturális alapú együttműködés egyre inkább intézményes és gazdasági dimenziókkal bővüljön. Az olyan kezdeményezések, mint a vámrendszerek harmonizálása vagy a Türk Befektetési Alap létrehozása, mind azt jelzik, hogy a TÁSZ nem csupán élvezője, hanem alakítója is kíván lenni a térségi folyamatoknak. A 600 millió dolláros befektetési alap – amelyhez Magyarország 100 millió dollárral járult hozzá – egyelőre csekély a kínai és uniós kapacitásokhoz képest, de a tagok célja a hárommilliárd dolláros tőke elérése.
A vámrendszerek összehangolása az áruforgalom gyorsítását, a regionális integráció elmélyítését szolgálja, míg Törökország és Azerbajdzsán a biztonságpolitikai együttműködés bővítésében is érdekeltek. Alijev javaslata egy közös katonai gyakorlat megszervezésére jelzi, hogy a TÁSZ geopolitikai dimenziója is erősödik.
Kihívások és korlátok
A regionális integráció ugyanakkor nem mentes a kihívásoktól. A TÁSZ több tagja – például Kirgizisztán és Kazahsztán – tagja az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EaEU) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), ami megnehezíti az egységes vámpolitika és a biztonsági együttműködés kialakítását. Az orosz fél már a közös hadgyakorlat ötletét is fenntartásokkal fogadta, arra kérdezve rá, „ki ellen” irányulna az együttműködés.
A Kelet–Nyugat konnektivitás továbbra is a TÁSZ egyik kulcsfontosságú prioritása. A Zangezuri folyosó (TRIPP), amely Azerbajdzsánt Örményországon keresztül kötné össze a nahicseváni exklávéval, közvetlen kapcsolatot teremthetne Baku és Ankara között, ám ez ellentétes Örményország, Irán és Oroszország stratégiai érdekeivel. Kína számára pedig a túlzott török dominancia a Middle Corridor mentén logisztikai és politikai kockázatot is jelenthet, különösen az ujgur kérdés fényében. E fejlemények jól mutatják, hogy a TÁSZ geopolitikai ambícióinak bővülése komoly konfliktuspotenciált is hordoz.
Kilátások és következtetések
A TÁSZ közép-ázsiai tagjai egyben tagjai a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO) is, ahol Oroszország és Kína dominálnak, de jelen van Irán és Örményország is. Törökország és Azerbajdzsán érdeklődése a csatlakozás iránt ugyanakkor lehetőséget kínál a regionális érdekellentétek finomhangolására és az együttműködési nehézségek kezelésére.
Összességében a TÁSZ mára túllépett a kulturális együttműködés keretein, és valódi geopolitikai tényezővé vált, amelyet a világrendi átalakulás kedvező körülményként támogat. Bár a tagállamok eltérő potenciállal és regionális érdekkel rendelkeznek, a szervezet jó példát kínál a minilaterális együttműködések sikeres modelljére, ahol az érdek és gazdasági racionalitás mentén formálódó külpolitikai gondolkodás valósul meg.
A soros elnökséget átvevő Azerbajdzsán várhatóan tovább erősíti majd pozícióját nemcsak a Dél-Kaukázusban, hanem a tágabb türk világban is. Stratégiai elhelyezkedése, szénhidrogénkészletei és kiterjedt partnerhálózata kiváló alapot adnak ehhez. A TÁSZ-elnökség évében Baku aktív diplomáciai, gazdasági és biztonságpolitikai szerepvállalása prognosztizálható.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor