Eurázsia kerekasztal – Oroszország és az Eurázsiai Unió – összefoglaló és videó

Az Eurázsia Központ által második alkalommal megrendezett kerekasztal beszélgetés témája Oroszország és az Eurázsiai Unió volt. A kerekasztal beszélgetés vendégei Dr. Bernek Ágnes, a Neumann János Egyetem tudományos főmunkatársa, Dr. Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese és Dr. Szilágyi István, a Pécsi Tudományegyetem professzora, az MTA doktora voltak, akikkel az Eurázsia Központ igazgatója Horváth Levente, valamint Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa, egyben a kerekasztal esemény moderátora beszélgettek.

A 2000-es évektől kezdve Eurázsia jelentősége folyamatosan megnövekedett, jelenleg pedig a legnépesebb és legdinamikusabban fejlődő régiója a világnak. Ma már pedig egy eurázsiai korszak kialakulásáról beszélhetünk, melynek során a gazdasági, hatalmi központok egyre inkább Kelet felé tolódnak.

A beszélgetés témája Eurázsia jövője volt a kontinens egyik központi hatalma, Oroszország szemszögéből, valamint az általa képviselt Eurázsiai Unió. Különös tekintettel Eurázsia megnövekedett 21. századi jelentőségére és a kialakuló regionális integráció fontosságára, valamint az úgynevezett „Nagyobb Eurázsia” geopolitikai irányvonalra.

A közelmúlt aktuális geopolitikai történéseivel kapcsolatban Oroszország szerepét elemezve Bernek Ágnes kiemelte, hogy „Oroszország szerepköre még inkább nőni fog.”, amivel a beszélgetés résztvevői mind egyet értettek. „Magából, ha abból a földrajzi tényből indulunk ki, hogy Oroszország tulajdonképpen Eurázsiának nevezett térség középpontjában helyezkedik el vagy annak a nagyrészét lefedi…. Oroszország ebben a térségben központi szerepet játszhat.” – fejtette ki véleményét Szilágyi István professzor, ugyanakkor felhívta a figyelmet a vezető szerep negatívumaira is, amelyek közé tartozik, hogy Oroszország ugyan a Föld legnagyobb országa de a humánerőforrás szempontjából nézve jóval kevesebb lakosa van mint Kínának, az USA-nak, Indonéziának, Pakisztánnak, vagy akár Brazíliának. Éppen ezért kimondhatjuk, hogy Oroszország gazdasági szempontból független periféria, hiszen a világkereskedelemnek mindössze 3%-át adja.

2014 márciusa óta Oroszország nemzetközi biztonságpolitikai és geopolitikai helyzete megváltozott. Az orosz külpolitika kérdéseivel és Oroszország biztonságpolitikai és geopolitikai stratégiai irányváltásával kapcsolatban, hogy egy „Nagyobb Európa” után „Nagyobb Eurázsia” felé fordult-e Oroszország Bernek Ágnes, a Neumann János Egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a Krím-félsziget orosz – annektálása után kezdődött meg az oroszok „Nagyobb Európa” után „Nagyobb Eurázsia” koncepciója. Kiemelte”, hogy itt a Nagyobb Eurázsia fogalom és maga Eurázsia nem a geológiai értelemben vett Eurázsia. Tehát nem arra utal, hogy Európa és Ázsia egy kontinens, hanem sokkal inkább arra, hogy melyek azok az érdekszférák, például Belorusz, -amik a hagyományos az európai kontinenshez tartoznak földrajzilag.” Ez a Nagyobb Eurázsia Koncepció lett mára a kulcsszó az orosz külpolitikában, ami keleti, északi és déli irányba is gazdasági nyitással, kapcsolatok felvételével jár. Ahogy folytatta Bernek Ágnes tudományos főmunkatárs „Igazi pivot területe lett ennek a koncepciónak a Kaszpi-tengeri együttműködés.”

Arra a felvetésre, hogy a 20. és 21. században kontinuitás vagy diszkontinuitás jellemzi-e az orosz külpolitikát Szatmári Péter rektorhelyettes elmondta, hogy Oroszország esetében már I. Péter idejében létezett egy doktrína tervezet, hogy a Bering-szorostól az Odera-Neisse folyóig húzódnak Oroszország határai és befolyási övezetei. Véleménye szerint „a kontinuitás kapcsán érdemes elmondani, hogy az orosz külpolitikában és az orosz birodalmi gondolkodásban mindig az a fajta félelem megvolt, hogy a centrumot minél távolabb kell tolni a határoktól.” A Szovjetunió felbomlása után az orosz gondolkodásban egyfajta újrarendeződés történik, olyan támpontok jelennek meg, mint a „Pax Russica” vagy az „Orosz világ” koncepciók. Oroszország sok értelemben újra rajzolja önmagát és számára evidens, hogy a közép-ázsiai térségben jelen legyen. Oroszország külpolitikájában mindig is rendelkezett egyfajta küldetéstudattal. Szatmári Péter rektorhelyettes meglátása szerint „egyre több helyen jelenik meg az orosz külpolitikai gondolkodásban, akár a Valdai Group esetében…, hogy összevetik a 19. századi nemzetközi rendszert a jelenlegi szituációval, ahol jól látható az Egyesült Államok gyengülése. És sokkal inkább próbálják tolni a világrend értelmezést egy többpólusú rendszer felé, egy új bécsi modell, egy új világ koncepciója rajzolódik ki.”

A kerekasztal beszélgetés során a szakértők több kérdésben is egyetértettek Oroszország eurázsiai szerepvállalása, illetve az orosz külpolitika céljaival kapcsolatban. Figyelembe véve a jelen 21. századi orosz gazdasági kihívásokat, Bernek Ágnes tudományos főmunkatárs az erősödő orosz kapcsolatokat a csendes-óceáni térség országaival „kulcskérdésneknevezte.Ahogy fogalmazott „az orosz elnök már 2013-ban elmondta a híres mondatát, miszerint a jövőben a távol-keleti terület lesz Oroszországnak az új -pivot területe.” Ám hozzátette, hogy ezt biztosan előre jelezni egyelőre nem lehet, de ennek érdekében az orosz kormány mindent megtesz azért, hogy a gazdasági klíma is megfelelő legyen az orosz befektetések számára.

A Moszkva által dominált Eurázsiai Gazdasági Unió és a Peking által kezdeményezett Övezet és Út program egyaránt igen aktív szerepet tölt be Eurázsiában. Arra a nagyon összetett kérdésre, hogy Oroszország és Kína térségbeli viszonyát elemezve versengésről, együttműködésről vagy együttműködésen alapuló versenyről van szó Szilágyi István professzor szerint a Kína és Oroszország közötti „Nagy Eurázsiai Partnerség egyik elemét orosz részről képezheti az Eurázsiai Gazdasági Unió, kínai részről az Övezet és Út kezdeményezés. Ebben Oroszország és Kína arra van ítélve, hogy együttműködjön.” Kína pedig mindemellett ma a világpolitikában Oroszországot szövetégesnek tekinti.

Végezetül pedig a kérdésfelvetésre, hogy Magyarország számára a kialakult új világrend és az eurázsiai korszak milyen félelmeket vagy lehetőségeket tartogat, a résztvevők egyöntetűen úgy tartják, hogy a most alakuló többpólusú világ minden kockázat ellenére Közép Európa számára nagyon komoly lehetőségeket rejt. A régió és Magyarország számára is ez lehet az a történelmi pillanat, mikor ki tudna lépni a Nyugat-Kelet ütközőzóna szerepköréből. Valamint, ha megvalósulna egy olyan erőtér, amely Európát és Ázsiát is magába foglalja, akkor hatalmas lehetőségeket biztosítana Magyarország és a térség számára.

Az Eurázsia Kerekasztalról készült teljes videót itt tekinthetik meg:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: