Hírszemle 13. hét

Az Eurázsia Központ 13. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

A 13. hét eseményeinek rövid összefoglalása

A világkereskedelem egyik fő témája a Szuezi-csatornaelzáródása volt, amely rámutatott a jelenlegi kereskedelmi útvonalak sebezhetőségére-. Az orosz Északi tengeri útvonal és a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében a vasúti vonal fejlesztés még nagyobb hangsúlyt és támogatást kaphat a jövőben.

A WHO által a koronavírus eredetéről készített 120 oldalas jelentést elégtelennek találta az Egyesült Államok és 12 másik ország, ugyanis a jelentésből az derül ki, hogy „extrém valószínűtlen”, hogy víruslaborból szabadult el a koronavírus, ezért új, független és átlátható, külső beavatkozás mentes vizsgálatot kérnek.

Az ujgur helyzet kapcsán a kínai külügyi sajtótájékoztatón bemutatták Lawrence Wilkerson veterán 2018-as beszédét, amelyben elmondja, „hogy az amerikai katonaság Afganisztánban állomásozásának egyik oka, hogy Hszincsiangban 20 millió ujgur van. A CIA Kína stabilizálásának megdöntése érdekében, az ujgurokon keresztül akar belső nyomást gyakorolni a kínai kormányra.”

A kínai ujgur kérdésben az ENSZ kijelentette, hogy tervezi delegáció küldését Kínába, hogy kivizsgálja a nyugati országok által jelzett aggodalmakat. Kína válaszul úgy fogalmazott, hogy örömmel veszi az ENSZ delegáció látogatását, tagjait pedig már korábban is meghívták  Hszincsiangba, azonban eddig ennek nem tettek eleget.

Az USA és EU szankciókat követően több nyugati cég (H&M, Nike) is bejelentette, hogy a több éves együttműködést megszakítják és nem vesznek több ujgur gyapotot, (amellyel tulajdonképpen veszélyeztetik az ujgur gazdaságot,) miközben a kínai internetezők ezen cégek termékei elleni bojkottra hívták fel társaikat. Ennek kapcsán az USA a kínai kormányt megvádolta, hogy a párt kezdeményezte a nyugati cégek ellen irányuló bojkottot.

Március 24. és 30-a között Vang Ji (Wang Yi) kínai külügyminiszter a Közel-Keleten tett hivatalos látogatást 6 országban, tárgyalt Szaúd-Arábiával, az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal és Törökországgal.  Az USA és a Nyugat által szankcionált Iránnal 25 évre szóló, 400 milliárd USD értékű megállapodás kötött Kína, ezt követően a külügyminiszter az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyalt a koronavírus járvány elleni vakcina együttműködésekről, majd az Omani Szultanátusban és Bahreinben egyeztetett a további partnerségi lehetőségekről az „Egy övezet, egy út” keretében.  Kína „puskalövések nélkül” építi a közel-keleti kapcsolatait, írták a nyugati sajtóban.

Vang Ji kínai külügyminiszter a közel-keleti tárgyalásai során a régió biztonságának és stabilitásának előmozdítását illetően 5 pontos javaslatot fogalmazott meg: 1. kölcsönös tisztelet támogatása; 2. egyenlőség és igazságosság; 3. non-proliferáció; 4. kollektív biztonság; 5. fejlődési együttműködés felgyorsítása. Kína és a muszlim országok közösen utasították el a más országok belügyeibe való külső beavatkozást, emellett a fogadó államok  összességében támogatóan nyilatkoztak Kína Hszincsiang-politikájáról. Kína a gazdasági együttműködés hagyományos keretein (nyersanyag importálása, infrastruktúra exportálása) túl olyan új területeken indítványozta a kooperációt, mint a mesterséges intelligencia, az 5G, a big data, az űrtechnológia és a járványmegelőzés.

Március 31. és április 2-a között Vang Ji kínai külügyminiszter fogadta a szingapúri, a maláj, az indonéz és a fülöp-szigeteki külügyminisztereket, hogy a mianmari helyzet békés megoldásáról és további regionális együttműködésekről tárgyaljanak. Kína és a délkelet-ázsiai országok kijelentették, hogy továbbra is a belügyekbe történő be nem avatkozás  és a helyzet békés rendezésének hívei.

Április 3-án és 5-én pedig a dél-koreai és japán külügyminiszterekkel fog tárgyalásokat folytatni, két héttel az amerikai-dél-koreai, és japán látogatást követően. A továbbiakban Dél-Korea külügyminisztere is egyeztetni fog japán kollégájával.

Oroszország további nyilatkozataiban is az orosz-kínai együttműködést dicsérte, továbbá Mongóliával is megerősíti a kapcsolatait. A jövő héten orosz-indiai külügyminiszteri megbeszélés várható, amelynek keretében a Putyin-Modi elnöki találkozót is előkészítik.

Eközben Oroszország nyugaton katonai csapatokat mozgósított és vezényelt az ukrán határra, miközben a belarusz-ukrán határon is fehérorosz csapatok vonultak fel, így a donbaszi térségben komoly konfliktus alakulhat ki.

Közép-Ázsiában a magyar kapcsolatok erősítése folytatódott, Orbán Viktor miniszterelnök és delegációja Üzbegisztánban tárgyalt az üzbég kormánnyal az együttműködési lehetőségekről. Ezt követően Miniszterelnök úr részt vett a Türk Tanács online ülésén, amelynek egyik eredménye, hogy tavasz végén Magyarországon tartják a Türk Tanács tagállamai által létrehozott ipari és kereskedelmi kamara nagyszabású üzleti fórumát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban tesz hivatalos látogatást.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: