A szingapúri fejlődési modell, és a városállam legfőbb kihívásai a 21. században

Szerző: Klemensits Péter

A Maláj-félsziget legdélebbi pontján található Szingapúr városállama ma a világ egyik legfejlettebb országának számít, amely 1965-ben kivívott függetlenségét követően egyedülálló fejlődést produkált. Az alig több mint 5,6 millió lakosú, 721,5 négyzetkilométeren fekvő miniállam egykori miniszterelnöke Lee Kuan Yew vezetése alatt, 50 éven belül egy harmadik világbeli volt gyarmatból a legfejlettebb országok csoportjába került. Az ország sikertörténete részét képezi az „ázsiai kistigrisek” (Szingapúr, Hong Kong, Tajvan, Dél-Korea) egyedülálló gazdasági fejlődésének, ugyanakkor számos eltérés is megfigyelhető, amelyek következtében egy sajátságos szingapúri fejlődési modell kialakulásáról beszélhetünk. Noha a 21. század elején ez a modell továbbra is sikeresnek minősíthető, versenyképessége megőrzése érdekében a globális politikai, gazdasági fejleményekre Szingapúrnak is reagálnia kell. A szingapúri modell megismerése ráadásul Magyarország számára sem közömbös, hiszen számos tanulságot rejt magában, amire hazánkban is érdemes odafigyelni.

Szingapúr jelenlegi kivételes helyzetét számos adattal érzékeltethetjük. A vásárlóerő paritáson alapuló egy főre jutó GDP 2019-ben elérte a 101649 dollárt, ezzel Szingapúr a világ egyik leggazdagabb országának számít.[1] A Citigroup és a Knight Frank cégek által publikált 2012-es Vagyon jelentés azzal számolt, hogy 2050-ben Szingapúr lesz a Föld leggazdagabb országa, Hong Kong, Dél-Korea és Taiwan előtt. A városállam vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP értéke a becslések szerint akkor már elérheti a 137710 dollárt.[2] 1980 és 2016 között a szingapúri gazdaság a 25-szörösére nőtt, 12 milliárd dollárról 297 milliárd dollárra. A Világbank adatai alapján 2017-ben 190 ország közül Szingapúr a 2. helyen állt az üzleti tevékenység megkönnyítése tekintetében.[3] 2020-ban az állam a World Competitiveness Ranking listáján a legversenyképesebb ország volt, de évek óta stabilan beletartozik a top 3 pénzügyi központ közé a világon, miközben a Nemzetközi Valutaalap szerint 2014-ben a 3. legnagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkezett a világon.[4] Az oktatás, az egészségügy és az életkörülmények területén a délkelet-ázsiai állam hasonlóan páratlan statisztikai mutatókkal rendelkezik, ezt a globális besorolások is érzékeltetik. (pl. 2015-ben az OECD globális oktatási jelentésében az első helyet szerezte meg.)

Szingapúr egyedülálló fejlődését az a gazdasági modell tette lehetővé, amely az ország függetlenségétől kezdve került bevezetésre és kisebb módosítások mellett ma is követendő stratégiát jelent a kormányzat számára. A városállam esetében a nyugati modelltől eltérően a gazdaság állami irányítása a kezdetektől kulcsszerepet játszik, az erős fejlesztő állam koncepciója részben még a gyarmati múlt örökségének tulajdonítható.[5] Lényegében „Szingapúr a fejlesztő állam és az államkapitalizmus sikeres példája.”[6] Az állami tervezés viszont a szabadkereskedelem támogatásával és a tőkebeáramlás kihasználásával párosult. Valójában Szingapúrban egy olyan állami vezérlésű kapitalista rendszer jött létre, amely egyes elemeiben jobban hasonlít a szocialista rendszerekre, mint a szabadpiacon alapuló kapitalizmusra.[7] Szingapúr versenyképességének megteremtésében az állam szerepe kiemelkedő, hiszen a piaci mechanizmusok helyett a munkaerőpiac, az állami vállalatok és a lakossági megtakarítások területén is közvetlen felügyeletet gyakorolt. Az állami és a magán szektor harmonikus kapcsolata nem kis mértékben járult hozzá a modell sikeréhez.

Szingapúr a volt gyarmatok többségével szemben nem rendelkezett nyersanyagokkal, ezért az iparosítás, a gyártószektor megteremtése prioritást élvezett. Az állami vállalatok alapításával a kormány kezdetben csupán a munkanélküliség felszámolását és az infrastrukturális beruházások kivitelezését szerette volna elérni, de a későbbiekben, hazai és külföldi leányvállalatok alapítása (multinacionális vegyesvállalatokká való átalakítása) segítségével ezek már az iparosítás, az innováció és a profittermelés legfőbb eszközeivé váltak.[8] Manapság a liberalizáció és a privatizáció ezeket a vállalatokat sem hagyta érintetlenül, de a stratégiai iparágak felett a kormány továbbra is megőrizte befolyását.

Szingapúr felemelkedésének meghatározó állomásai (forrás: http://heresthenews.blogspot.com/2016/08/singapores-economic-miracle-uncovered.html)

Szingapúr kezdeti fejlődése a többi „ázsiai tigrishez” hasonlóan a munkaintenzív iparágak fejlesztésén, a termékek világpiaci exportján, később pedig a magas hozzáadott értékkel bíró iparágak elterjedésén és a szolgáltatószektor megerősítésén alapult[9] (Szingapúr gazdaságának több mint 60%-át a szolgáltatóipar alkotja). A külföldi tőke beáramlására nagy szüksége volt a kormányzatnak, ezért olyan gazdasági-társadalmi környezetet hozott létre, amely a külföldi befektetők számára különösen kedvezett. A stratégiai pozíciója mellett Szingapúr a fiskális ösztönzők, az alacsony bérek és a fejlett infrastruktúra miatt vált a befektetők kedvelt célterületévé.[10] A szingapúri kormány az elsők között képviselte a globalizációt és a fejlett Nyugati országokkal való együttműködést létkérdésnek tekintette.[11]

A vezetés felismerte, hogy más országokkal szemben a humántőke területén komoly előnyökkel rendelkezik, ezért az oktatás fejlesztését prioritásként kezelte, ami szintén vonzóvá tette a városállamot a külföldiek szemében, ráadásul a technológiai fejlődést is előmozdította.[12] A munkaerő feletti kormányzati kontrollnak köszönhetően a legképzettebb munkavállalók elvándorlásától sem kellett tartani, sőt Szingapúr még a külföldről érkezők számára is vonzó feltételeket teremtett.

Szingapúr az évek során nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi pénzügyi hitelessége fenntartására. A hosszú távú gazdasági tervezésnek, a fegyelmezett fiskális és monetáris politikának, a jelentős kormányzati, valamint lakossági megtakarításoknak köszönhetően pedig a válságokat is viszonylag könnyen vészelte át. A kormány által évtizedek óta sikeresen működtetett kötelezően előírt takarékossági rendszer biztosítja az állampolgárok számára az egészségügyi, lakhatási és nyugdíjköltségek finanszírozását, egyúttal újabb lehetőségekhez is juttatja az államot a makroökonómiai politika területén.[13]

Minden sikere ellenére ugyanakkor az elmúlt években a szingapúri gazdaságnak is számos kihívással kellett megbirkóznia. Ugyan az ország versenyképességéhez nem férhet kétség, viszont a világrendi átalakulás, a globális gazdasági hatalom keletre tolódása Szingapúrtól is megkívánja az alkalmazkodást. 2013 után az „Övezet és út” kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) meghirdetését követően Kína délkelet-ázsiai befolyása megerősödött, amelyre az ASEAN államoknak is reagálniuk kellett. Mivel Kína a Szingapúrral való együttműködésben erősen érdekelt, a két ország között kiteljesedett a partnerség, amely a BRI keretein belül is testet öltött. Szingapúr a kezdetektől előnyben részesítette a BRI-t, különösen az infrastruktúra, a pénzügyi konnektivitás, és a harmadik országba történő befektetések területére fókuszálva. 2019 áprilisában a két fél az e-kereskedelem, a logisztika és a professzionális szolgáltatásokra kiterjesztett megállapodást írt alá, miközben a délkelet-ázsiai infrastrukturális fejlesztések finanszírozására egy 500 millió USD értékű pénzügyi alapot hozott létre.[14] A szárazföldi összeköttetés javítása érdekében Szingapúr és Malajzia 2017-ben kezdte meg a 350 km hosszú 11 mrd USD-ba kerülő Kuala Lumpur-Szingapúr gyorsvasút megépítését, amely a tervek szerint 2031-ban kezdi meg működését.[15] A BRI keretébe tartozó projekt része a tervbe vett Kunming-Szingapúr vasútvonalnak. A kormányzat pozitív hozzáállása ellenére egyes vélemények szerint a 21. századi Új tengeri selyemút révén Szingapúr kikötője elveszítheti korábbi egyedülálló hajózási központ jellegét, hiszen Kína malajziai fejlesztései és a szárazföldi utak révén a kereskedelmi forgalom csökkenésére számíthat. Éppen ezért a szingapúri politika fontos célja, hogy az aktív szerepvállalás segítségével megpróbálja kedvező irányba befolyásolni az eseményeket és a BRI-ből a lehető legtöbb előnyt kipréselni a számára. A Kínával fenntartott szoros gazdasági együttműködés ellenére Szingapúr az USA katonai jelenlétének fenntartásában is érdekelt, amely egyfajta kényes egyensúlyozásra kényszeríti a nagyhatalmak között.

2020-tól a Covid-19 világjárvány más államok mellett természetesen a szingapúri gazdaságra is komoly hatást gyakorolt. A soha nem látott recesszió nyomában 2020 nyarán Heng Swee Keat miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Szingapúrnak integráltabban és összehangoltabban kell megközelítenie a gazdasági átalakulást; meg kell dupláznia erőfeszítéseit, hogy mindenki számára lehetővé tegye a kibontakozást; meg kell erősítenie útvonal-keresési képességét, valamint új módszereket kell találnia arra, hogy létfontosságú csomópont legyen, szorosan összekapcsolódva a világ többi részével.[16]

2020-ban a szingapúri gazdaság 5,4%-kal lassult, amire a függetlenség kivívása, azaz 1965 óta nem volt példa a városállamban. Mindezek ellenére a kormány a 2021-es évre már 4-6%-os növekedést vár.[17]  A kormányzat 2020-ban a válság kezelése érdekében 100 milliárd szingapúri dollár (70 milliárd amerikai dollár) értékben több ösztönző csomagot is bevezetett, miközben az állami tartalékokhoz is hozzá kellett nyúlni.[18] Mára úgy tűnik, hogy a vírus terjedését sikerült korlátok közé szorítani, az oltások segítségével pedig a gazdaság megnyitása is meghozhatja a kívánt eredményt, vagyis a lassú talpraállás is hamarosan megindulhat. Ennek ellenére, ahogy Lee Hsien Loong miniszterelnök is figyelmeztetett, idén még korántsem biztos, hogy sikerül a 2019-es gazdasági teljesítményt elérni, ráadásul egyes szektorokban, mint a turizmus, szállítás, repülés várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni a konszolidáció.[19]

Magyarország és Szingapúr kapcsolatáról elmondható, hogy a két ország stabil és szívélyes kapcsolatokat épített ki, amelyek különösen a gazdasági és tudományos együttműködés terén érvényesülnek. Összességében 5 kiemelkedő területet lehet megnevezni, ahol a bilaterális partnerség kölcsönös eredményeket hozhat: mezőgazdaság, élelmiszeripar, védelem, autó- és űripar. 2020 februárjában Magyarország nemzeti pavilonnal képviseltette magát a szingapúri Globális Űrtechnológiai Konferencián, egyúttal egyezményt is sikerült megkötnie a Szingapúri Űrtechnológiai Szövetséggel. A kétoldalú kapcsolatokat az üzleti és kormányzati küldöttségek gyakori látogatásai is erősítik.[20] 2020 októberében Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter szingapúri látogatása során megerősítette, hogy a magyar mezőgazdasági termékek (sertéshús, libamáj) exportja mellett a műholdprogramok, a mesterséges intelligencia és az informatikai fejlesztések is lehetőséget kínálnak a magyar vállalkozások számára Szingapúrban.[21]

A szingapúri fejlődési modellt mára a világ számos országában követendő példának tartják, ami tekintve a városállam egyedi teljesítményét korántsem meglepő. A szingapúri gazdaság hatalmas potenciállal rendelkezik, az ország pedig a különféle ranglisták élvonalában található. Ennek ellenére a 21. század kihívásaival Szingapúrnak is szembe kell néznie, amely hosszú távon jelentős mértékben befolyásolhatja az ország jövőjét. Egyértelmű, hogy a szingapúri vezetés lehetőségként fogja fel a globális változásokat és igyekszik alkalmazkodni az új környezethez, egyúttal megtalálni a megfelelő választ a kihívásokra, ami azt jelzi, hogy Szingapúr hozzáállása példaértékű és tanulságos a számunkra is.


Hivatkozások

[1] The World Bank. GDP per capita, PPP (current international $) Singapore https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?most_recent_value_desc=true

[2] Winn Patrick 2012. Singapore: World’s Richest Country by 2050? CNBC, Asia-Pacific News, 16 August 2012 http://www.cnbc.com/id/48686889  

[3] Uo.

[4] „SINGAPORE – THIRD LARGEST FINANCIAL HUB IN THE WORLD” Team Concurs. 2017. July 31, 2017 http://teamconcurs.com.sg/2017/07/31/singapore-third-largest-financial-hub-in-the-world/

International Monetary Fund, Report for Selected Countries and Subjects. http://www.imf.org/external/pubs/

[5] „The Singaporean Development Model” 2014. The Sen Foundation, 2014, 2. http://www.sen-foundation.org/wp-content/uploads/Publications/Other/Maertens-Victor-The-Singaporean-Development-Model-2014.08.26.pdf

[6] Völgyi Katalin 2015. A sikeres államkapitalizmus példája – Szingapúr. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet Műhelytanulmányok 110. 2015. 2.

[7] Huff, W. G. 1995. What is Singapore model of economic development? In: Cambridge Journal of Economics, 1995 december, Vol. 19. No. 6. 746. https://www.jstor.org/stable/23600207?seq=1#page_scan_tab_contents

[8] „The Singaporean Development Model” 2014. 4-6.

[9] Lim, Linda 2008. Singapore’s Economic Growth Model – Too Much or Too Little?  Prepared for the Singapore Economic Policy Conference, October 24, 2008, 1. http://www.fas.nus.edu.sg/ecs/scape/doc/24Oct08/Linda%20Lim.pdf

[10] Huff, 735-759.

[11] Rastin, Taymaz 2003. Model for Development: A Case Study of Singapore’s Economic Growth. Critique: A worldwide student journal of politics, 3. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.505.5716&rep=rep1&type=pdf

[12] „The Singaporean Development Model” 2014. 6.

[13] „The Singaporean Development Model” 2014. 15-16.

[14] Wei, T. D. 2019. Singapore, China ink deals on trade, BRI. The Straits Times. 2019 April 30 https://www.straitstimes.com/asia/east-asia/singapore-china-ink-deals-on-trade-bri

[15] Railway technology. 2020. Kuala Lumpur-Singapore High Speed Rail. https://www.railway-technology.com/projects/kuala-lumpur-singapore-high-speed-rail/

[16] Choo, Yun Ting 2020. Parliament: 4 ways S’pore can emerge stronger as an economy in post-Covid-19 world, says DPM Heng. The Straits Times, August 31. https://www.straitstimes.com/politics/parliament-dpm-heng-swee-keat-outlines-four-ways-singapore-can-emerge-stronger-as-an

[17] Idrus, Pizalo Gonzali. 2021. Singapore’s economy shrinks 5.4% in 2020. aa.com.tr 2020 Feburary 15 https://www.aa.com.tr/en/economy/singapore-s-economy-shrinks-54-in-2020/2145388

[18] Lee, Yen Nee. 2020. Singapore plans $23.2 billion fourth stimulus package to support coronavirus-hit economy. CNBC May 26, 2020 https://www.cnbc.com/2020/05/26/singapore-plans-fourth-stimulus-package-for-coronavirus-hit-economy.html

[19] Baharudin, Hariz. 2021. Singapore’s economy able to bounce back this year, but some sectors will take longer to recover: PM Lee. The Straits Times February 12, 2021 https://www.straitstimes.com/singapore/singapores-economy-able-to-bounce-back-this-year-but-some-sectors-will-take-longer-pm-lee

[20] Popper Anna. 2020. 50 éves a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Szingapúr között. Diplomata magazin 20. http://www.diplomatamagazin.hu/ftp/5fmfbhz_2021_03-04_20.pdf 

[21] MTI 2020. Komoly hasznot húzhatnak magyar cégek a jó szingapúri politikai kapcsolatokból. Origo 2020 október 14. https://www.origo.hu/gazdasag/20201014-szijjarto-peter-szerint-komoly-haszon-a-jo-szingapuri-politikai-kapcsolat.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: